Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere felvezetőjében elmondta, a metrófelújítás végéhez közeledve a Váci út, a Bajcsy-Zsilinszky út és az Üllői út fejlesztése kapcsán az érintett városrészek vezetőivel közösen dolgozták ki terveiket. A többes számot Karácsony azzal indokolta, hogy a politikusok mellett a szakmai szervezeteket, a civileket is bevonták abba a diskurzusba, hogy a metró megújítása után a városrészeket hogyan fejlesszék tovább.
Budapest első embere emlékeztetett, a metrófelújítás talán évtizedek óta a legjelentősebb beruházás, hiszen naponta félmillió ember utazik ezen a vonalon. Felidézte, a metró akadálymentessé tétele azt mutatja, hogy nemcsak egy infrastruktúrafejlesztésről van szó, hanem – mint fogalmazott – „egy komplex gondolkodásba illesztett beruházásról, ami a város élhetőségét javítja”.
„Viszont nem lenne jó, ha a metró szebb lenne, mint az utca”
– fűzte tovább gondolatmenetét Karácsony, aki szerint most az észak–déli városszövet fejlesztésén kell dolgozni. Reprezentatív felmérésekre hivatkozva közölte, a budapestiek
- 60 százaléka szerint túl nagy az átmenő autóforgalom,
- 57 százaléka szerint koszosak az utcák,
- 52 százaléka szerint nagy a közúti közlekedésből eredő zaj,
- 52 százaléka szerint nincs elegendő biztonságos kerékpárút,
- 51 százaléka szerint rossz a levegő és ez károsítja az egészséget,
- 43 százaléka szerint kevés a fa és a zöldterület.
Ismertette, egy önkéntes jelentkezőkből kiválasztott, a fővárosiakat reprezentatívan leképező csapattal egy jövőképet vázoltak fel, melynek lényege, hogy
„belvárosi autópályák helyett újjáéledő sugárutakat képzelünk el ezen a területen”.
Ez nem sétálóutca lenne, hiszen közlekedési jelentősége megmarad, de nem is városi autópálya, hiszen a közlekedők között nemcsak az autósokkal, hanem a közösségi közlekedőkkel, a kerékpárosokkal és a gyalogosokkal is számolnak – mondta a főpolgármester, aki szerint ehhez vízió és politikai elszántság kell.
A pénzügyi forrásokról szólva Karácsony Gergely bemutatta, az operatív programok keretei között szerepel egy elfogadott 200 milliárdos fővárosi fejlesztési csomag is. Ennek többsége a közlekedési operatív programban és a településfejlesztési operatív programban szerepel. A gond csak az, hogy ez a két operatív program is azok között van, aminek kifizetését az Európai Bizottság felfüggesztette. Jó hírnek nevezte viszont, hogy a CAF villamosok keretének lehívása egy kormánydöntést követően folyamatban van, érkeznek a trolibuszok is, és zöldterület-fejlesztések is megindulhattak.
A fejlesztési program összesen hét elemből áll össze:
- a 3-as metró megújulása (2017-2023),
- új gyalogátkelőhelyek létesítése (2021-2023),
- hiányzó kerékpársávok pótlása (2023),
- dízel autóbuszok lecserélése trolibuszokra (2024 után),
- a Városháza park átadása (2024 után),
- felüljárók rendezése (2026 után),
- villamosjárat a Bajcsy-Zsilinszky úton (2026 után).
Karácsony közölte, a metrófelújítás vége felé közeledve megindultak a felszíni fejlesztések is, így több mint egy tucat új gyalogátkelőhelyet létesítettek. Hozzátette, nem állnak meg, hamarosan a Nyugati téren is lesz akadálymentes, biztonságos, felszín feletti közlekedés.
„Egyszerűen nem lehet az, hogy a város köztereiről a gyalogos közlekedést száműzzük az aluljárókba”
– húzta alá a főpolgármester, aki hozzátette, a közösségi költségvetésből az Astoriánál is kialakítanak egy gyalogos átkelőhelyet.
A közlekedésen belül újrahangolják a fókuszokat is, így a gyalogos és kerékpáros közlekedést is biztosítani kívánják – közölte Karácsony. Mint kifejtette, a metrópótló buszok sávjainak kialakításával csökkent az utak áteresztő képessége, és bebizonyosodott, ez elég ahhoz, hogy biztosítsák a közlekedési lehetőségeket. Ezért az a tervük, hogy uniós forrásból a buszsávokból kerékpársávokat alakítsanak ki. Hozzátette, a BKK elemzése szerint
ha visszaadnák a pótlóbuszsávokat az autósoknak, akár kétszeresére is nőhetne a belvárosi forgalom, ami újabb dugókat okozna.
A városnak villamosokra és trolikra van szüksége – tért át a következő pontra Karácsony, aki kifejtette, szeretnék a dízelbuszokat trolikkal kiváltani, melyek már alkalmasak vezeték nélkül is megtenni jó pár kilométert. Ennek ellenére Kőbánya felé még kell kiépíteni felsővezetéket, de ha a 72-es trolit meg tudják így hosszabbítani, az teljesen kiválthatná a 9-es buszt.
A zöldfelületek létesítésének egyik eleme a Városháza park kialakítása, ennek forrása szintén az EU-tól érkező pénz.
Stratégiai kérdésnek nevezte a főpolgármester a szakasz két felüljáróját. A Nyugati téri és a Népligeti felüljárók ügyében nincs politikai vita abban, hogy ezekre nincs szükség – mondta Karácsony –,
azok a városképet rontják, műszaki állapotuk rossz, felújításuk rengeteg pénzbe kerülne, ráadásul olyan forgalmat generálnak, amit a belváros nem tud levezetni.
Régi budapesti képekre utalva a városvezető „történelmi bűnnek” nevezte, hogy a ’60-as, ’70-es, ’80-as években kivezették Budapest villamoshálózatának fontos elemeit, így a Bajcsy-Zsilinszky úti villamost is. A városvezetés ezt szeretné újjáéleszteni, ezzel a Lehel tér és a Deák tér közötti villamosokat összekötnék, amivel Újpesttől Újbudáig egy fonódó villamoshálózatot hoznának létre. Karácsony úgy véli, egy ennyire intenzíven használt városrészen elfér egy villamos a működő és szépen felújított metró mellett.
A kerületvezetők közül először Soproni Tamás, Terézváros polgármestere arról beszélt, hogy számukra fontos a Nyugati pályaudvar környékének és a Nyugati térnek a feltámasztása. Emlékeztetett, az egykori Budapesti Fejlesztési Központ készített tervet arra vonatkozóan, hogy a Nyugati és Déli pályaudvarok vasúti összekötése agglomerációs fejlesztési szempontból nagyon fontos lenne, de ez egyelőre nem fog megtörténni, mert a kormány erre nem adta áldását.
Ehelyett a kerületvezetés a Soproni Tamás által „dzsumbujnak” nevezett Nyugati téri aluljáró megújítására helyezi most a hangsúlyt, melyből szándékuk szerint egy XXI. századi aluljáró lesz. Emellett a Nyugati pályaudvartól a Váci út felé eső Puczi Béla téri buszvégállomás és parkoló helyére „beton helyett fákat” jelszóval parkot képzelnek el. Továbbá a Ferdinánd híd és az Eiffel tér közti rozsdaövezetről tárgyalnak a kormánnyal annak érdekében, hogy a Nyugati és Déli pályaudvarokat összekötő alagút megépítéséig Podmaniczky park néven egy ideiglenes park létesüljön ott.
A Bajcsy-Zsilinszky útra tervezett villamosvonallal kapcsolatban a VI. kerületi polgármester a kétkedőknek azt üzente,
a Rákóczi úton vagy a Bartók Béla úton futó buszcsaládok, villamosvonalak is szükséges kiegészítői egymásnak.
Az Erzsébetváros nevében felszólaló Niedermüller Péter a forgalomcsillapítást nevezte kulcskérdésnek a VII. kerületben. Hangsúlyozta, a szűk utcákkal rendelkező belső kerületekbe nem lehet ennyi autót beengedni. Emlékeztetett, Belső-Erzsébetvárosban már 2020-ban elkezdték ezt a projektet. Megjegyezte, a kerületben közel 12 ezer bejelentett autó van, miközben a parkolóhelyek száma mindössze 7200-7500. Niedermüller elmondta, a forgalomcsillapítás alapja, hogy
az átmenő forgalmat korlátozzák,
majd leszögezte, ezt a projektet kiterjesztik Középső- és Külső-Erzsébetvárosra is. A polgármester külön kiemelte, a mozgáskorlátozott polgároknak eddig is és ezután is minden könnyítést meg fognak adni.
Niedermüller hozzátette, kerületében a zöldfelületek mértékének növelése is fontos cél, ennek érdekében a Klauzál teret is felújítják, ahol a jelenlegi 30-35 százalék helyett 60 százalék lesz a zöldfelület. Emellett társasházak számára is pályázatot hirdetnek zöldebb, élhetőbb környezet megvalósításáért.
Pikó András, a VIII. kerület vezetője rámutatott, Józsefvárosnak óriási környezeti terhelést okoz az ott levő és átmenő gépjárműforgalom okoz. Felmérésekre hivatkozva közölte, a városrészben átlagosan fél óra alatt lehet parkolóhelyet találni.
„A gyerekeink szó szerint benzingőzben nőnek föl, Józsefvárosban kilenc évvel élnek kevesebb ideig a férfiak”
– figyelmeztetett. Ennek okaként a forgalmat és a kevés parkot jelölte meg. Emlékeztetett, a kerület tizenkét részéből hatban indítottak el forgalomcsökkentést és -csillapítást, ahol óránként 30 kilométer a sebességhatár, és fizetős a parkolás is. A polgármester örömét fejezte ki, hogy a Klinikák metrómegálló mellett egy kisebb park létesül.
Józsefváros közösségi közlekedése tekintetében Pikó a „trolisítást” emelte ki, aminek jeleit a metrófelújítás alatt is lehetett látni: a 72M trolijárat az Orczy útig, a 83M trolijárat pedig a Népligetig járt, aminek szerinte óriási sikere van a lakosság körében. Emlékeztetett, a trolibuszok zéró emissziós járművek, tudnak működni felsővezeték nélkül is, és ő is támogatja azt a célt, hogy a 9-es busz forgalmát trolik vegyék át.
A IX. kerület nevében Ferencváros alpolgármestere, Reiner Roland ugyancsak a közösségi közlekedés motiválását emelte ki. Felidézte, a Soroksári út és Haller utca kereszteződésében a delta megépítésével új lehetőség nyílt meg a villamoshálózatban. Az Üllői úttal kapcsolatban az alpolgármester hosszan beszélt arról, hogy annak autóforgalma, dugói sok évtizedes probléma. Az utóbbi 5-6 évben viszont – vélte – az embereknek is megváltozott a gondolkodása, elmozdultak a mikromobilitás vagy épp a közösségi közlekedés felé.
A felszíni fejlesztésekkel kapcsolatban Reiner ismertette, a Pöttyös utcai metróállomás környékén egy kisebb, az Ecseri úti állomásnál viszont egy kifejezetten nagy, „faltól falig” felújítás lesz.
„Az ottani, aszfaltot és bódékat jelentő, nem túl XXI. századi körülmények fognak megváltozni”
– közölte. Helyette zöldebb és rendezettebb teret ígért. A Népliget rendezésével kapcsolatban a főváros feladataira emlékeztetett, míg a felüljáróval kapcsolatban feltette a kérdést: „Mit preferálunk? Hogy az autók menjenek tovább a belvárosba, vagy lehetőség szerint a város szövetén kívül tartva egy egyébként használható körgyűrűn vezessék tovább?” Az alpolgármester „reális és kívánatos alternatívának” nevezte a felüljáró elbontását. A városba befelé tartó szakaszon pedig a biztonságosan kerékpározható biciklisávok kialakítását ígérte meg.
Reiner Roland azt is megemlítette, Ferencvárosban 5-6 ezer új lakás épül, ami 8-9 ezer lakót érint. A fejlesztések nyomán ők is azt a kérdést fogják feltenni, a motorizáció mellett teszik le a voksukat vagy közösségi és alternatív közlekedési megoldást válasszanak inkább.
Újságírói kérdésre felmerült, hogy tervezi-e a főváros nagyszámú P+R parkolók építését. Válaszként elhangzott, hogy ez nagyjából 300 ezer autó elhelyezését igényelné, a főváros határában nincs erre hely. Ám
a városba tartó agglomerációs vasútvonalak mellett elhelyezhetők ilyen parkolók,
ez viszont már kormányzati kompetencia.
