1. Vényköteles gyógyszerek áfája csökken
Szeptember 1-jén hatályba lép a vényköteles gyógyszerek áfájának 5 százalékról 0 százalékra történő csökkentése. Mivel a krónikus betegségek kezelésére szolgáló, rendszeresen kiváltott gyógyszerek többsége TB-támogatott, így elsősorban ezeket érinti az árcsökkenés, és azon betegek számára jelent pénzügyi könnyebbséget, akik több készítményt szednek tartósan, vagy magasabb árfekvésű, újabb generációs gyógyszereket használnak.
A kormány szerint nem kell attól tartani, hogy az áfacsökkentéssel párhuzamosan a gyártók és forgalmazók emelnék az árakat, mivel a társadalombiztosítás által támogatott vényköteles készítmények ára szigorúan szabályozott, és minden árváltozást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) kell jelenteni.
Fontos tudni, hogy a 0 százalékos adómérték
-
a nem vényköteles humángyógyszerekre nem vonatkozik, azok továbbra is az 5 százalékos áfa alá tartoznak;
-
azokra a gyógyszerekre szintén nem vonatkozik, amelyeket az orvos ugyan a társadalombiztosítási támogatás igénybevétele érdekében ír fel, azonban orvosi rendelvény nélkül is kiadhatók;
-
az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek nagy- és kiskereskedelmi forgalmát is érinti;
-
érinti a patikában elkészített humán gyógyászati célú gyógyszereket.
Utóbbi termékkör az úgynevezett magisztrális készítmények köre. Ezek olyan gyógyszerkészítmények, amelyeket a gyógyszerész a gyógyszertárban a Magyar, illetve Európai Gyógyszerkönyv (Gyógyszerkönyv) vagy a Szabványos Vényminta Gyűjtemény (FoNo) rendelkezései alapján, orvosi előírásra vagy a Gyógyszerkönyv szerint saját kezdeményezésére készít.
Ezeknél a magisztrális készítményeknél a 0 százalékos adómérték nem függ az orvosi rendelvényhez kötöttségtől. Ugyanakkor a kozmetikai, valamint az állategészségügyi célú magisztrális készítmények továbbra is 27 százalékos áfamérték alá esnek.
2. Elindul a kötelező nyugtaadat-szolgáltatás a NAV-nak
Szeptember 1-jén elindul a kötelező nyugtaadat-szolgáltatás, ami azt jelenti, hogy innentől a kézi és a számítógéppel előállított nyugtákról is adatot kell szolgáltatni a NAV-nak. Némi könnyebbséget jelenthet, hogy négy hónapig még nem bírságol a hibák miatt az adóhatóság. A cél ezzel a lépéssel a számlázott forgalom átláthatóbbá tétele.
A változás közel 270 ezer szolgáltatót és kereskedőt érint, akik:
-
nem számláznak – hiszen a számlázókra már évek óta vonatkozik a kötelező online adatszolgáltatás –, hanem nyugtát állítanak ki;
-
illetve ezt eddig nem online pénztárgéppel tették.
Az adatokat a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül, napi szinten összesítve, adómértékenkénti bontásban kell beküldeni. Ehhez a NAV tájékoztatása szerint a legegyszerűbb az ePénztárgép alkalmazását letölteni – mely mobiltelefonon is működik, nincs hozzá szükség az adatok külön rögzítésére, és automatikusan továbbítja a szükséges adatokat. Ezt a papírnyugtát használó kisvállalkozásoknak – például fodrászoknak, műkörmösöknek, villanyszerelőknek, szobafestőknek vagy a piaci árusoknak – érdemes választaniuk.
Emellett a nyugtaadatokat a KOBAK-portálon is fel lehet vinni, ahol az adatrögzítés lehetősége szeptember 1-jén élesedik. Nagyobb adatmennyiségnél gépi kapcsolaton keresztül is beküldhetők az adatok, ami a nagyobb forgalmú vállalkozások, webáruházak és más internetes kereskedők, szolgáltatók számára járható út.
Az adóhatóság négy hónapon keresztül, azaz a szeptember 1. és december 31. közötti időszakban nem bírságol a nyugtaadat-szolgáltatás elmaradása vagy hibája miatt, a revizorok ekkor még tájékoztatással és gyakorlati segítséggel támogatják a vállalkozásokat abban, hogy igazodni tudjanak az új rendszerhez.
3. Önkéntes tőketörlesztési moratórium az agrárhitelekre
A BiztosDöntés.hu szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy szeptember 1-jétől önkéntes tőketörlesztési moratórium indul a nehéz helyzetbe került mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások számára, amiről az agrártárca a Magyar Bankszövetség képviselőivel állapodott meg augusztus 27-én. A lépésre a súlyos aszály és a rendkívüli gazdasági nehézségek miatt kerül sor, hogy megakadályozzák a gazdaságok tömeges eladósodását.
A vállalkozások december 31-ig csatlakozhatnak a programhoz, melynek révén 2027 végéig felfüggeszthetik a hiteleik, lízingszerződéseik és garanciavállalásaik tőketörlesztését. Ugyanakkor a kamatokat továbbra is fizetniük kell, illetve a hitel futamideje meghosszabbodik. Az agrárminisztérium becslései szerint mintegy 500 milliárd forintnyi hitelállományt érinthet a moratórium, ami a teljes mezőgazdasági és élelmiszeripari hitelállománynak körülbelül a harmada.
A bankok önkéntesen csatlakozhatnak az ajánláshoz, de minden bank maga alakítja ki a részletes eljárásrendjét, a határidőket, illetve határozza meg azokat a feltételeket, amelyek alapján rászorulónak tekinti az ügyfeleit. Ez azt jelenti, hogy megszabhatják, hogy milyen mértékű árbevétel-csökkenés vagy más gazdasági mutató indokolja a moratórium alkalmazását, emiatt a konkrét feltételek bankonként eltérnek majd. A bankok gyorsított eljárásban bírálják el a kérelmeket és nem számítanak fel különdíjat a moratóriumhoz kapcsolódó futamidő-átütemezésekért.
Fotó: DeposiPhotos
4. Tanévkezdés
Szeptember 1-én az első tanítási nappal elkezdődik a 2026/2027-es tanév, amely 2027. június 18-ig tart összesen 180 tanítási nappal. Az őszi szünet október 23-tól november elsejéig tart. A téli szünet a karácsonyi és újévi időszakkal összevonva rekordhosszúságú, 16 napos lesz: december 19-től egészen január 3-ig tart. Erre jön még a tavaszi szünet március 25-től április 4-ig. Az első félév vége 2027. január 22-én lesz. A végzős középiskolások utolsó tanítási napja 2027. április 30., az írásbeli érettségiket 2027. május 3. és május 24. között tartják.
Az idei tanévre az érintetteknek már jár az új kormány által bevezetett iskolakezdési támogatás, amelyet 400 ezer gyermek szülője, nevelője kap meg. Ez összesen 100 ezer forint, és nem kell külön igényelni, a jogosultak automatikusan hozzájutnak.
A támogatás első felét, azaz 50 ezer forintot a családi pótlékkal együtt kapták meg a jogosultak még augusztus 24-én. Amennyiben valaki úgy tudja, hogy jogosult, de nem kapott támogatást, az a Magyar Államkincstárnál jelezheti a problémát.
5. Újrainduló vonatközlekedés
A környéken élőknek fontos dátum lesz szeptember 1. az észak-magyarországi vonatközlekedésben. Három év szünet után keddtől újraindul a vasúti személyszállítást a 89-es vasútvonalon, Miskolc-Tiszai pályaudvar és Tiszaújváros között. A MÁV a komlói vonal újranyitásakor már bizonyított modellt alkalmazza: a regionális járatokat integrálja az országos hálózatba, ezáltal a közúttal is versenyképes, kiszámítható közlekedési alternatívát kínál a térségben élőknek.
A szolgáltatásfejlesztés legfontosabb eleme, hogy a 89-es vonal járatai Tiszaújváros felől Miskolc-Tiszai pályaudvaron átszállást biztosítanak Budapest (Keleti pályaudvar) felé a Tokaj InterCityre, Kassa és Sátoraljaújhely felé pedig a Hernád és Zemplén InterCitykre. Ellenkező irányban Budapest (Keleti pályaudvar) felől a Hernád-Zemplén, Debrecen és Nyíregyháza felől pedig a Tokaj InterCity ad gyors átszállási lehetőséget. Így Tiszaújvárosból és a köztes településekről minimális várakozási idővel, egyetlen kényelmes átszállással válnak elérhetővé a fővárosi, belföldi és nemzetközi úti célok. A vonatok útközben Nyékládházán, Hejőkeresztúron, Sajószögeden is megállnak.
Erről Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is tájékoztatott a napokban.
