Vannak, akik szerint a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) 2022. szeptemberi radikális átalakítása ütötte be az első szeget a Fidesz 2026-os választási koporsójába. Azáltal, hogy az új szabályok alapján százezrek voltak kénytelenek feladni az addig számukra nagyon kedvező adózási formát, s választani egy másikat, vagy beszüntetni a vállalkozásukat.
Beszédesek a számok. Míg a 2022. szeptemberi szigorítás előtt nagyjából 450 ezer adózó használta a katát, utána közvetlenül már csak a harmaduk, jelenleg pedig még ennél is kevesebben. A legfrissebb hivatalos adatok szerint ma közel 40 000-50 000 olyan kisadózó működik Magyarországon, aki a hatályos szabályok szerint katásként végzi a tevékenységét.
Bár a közvélemény-kutatók és elemzők értékelései szerint a kata kvázi kivégzése nem a legfontosabb vagy közvetlen kiváltó oka volt a Fidesz 2026-os választási vereségének, hosszú távon kikezdte a Fidesz korábbi gazdaságpolitikai stabilitásába vetett hitét a városi középosztályban és a kisiparosok körében. Közülük pártolhattak át sokan Orbán Viktoréktól Magyar Péterékhez, miután utóbbi a 2024. tavaszi felbukkanása után nem sokkal beígérte a kata visszahozatalát – e feltételezést a Tisza-szigetek rendezvényeiről szóló beszámolók erősítik.
Arra ugyanakkor független szakértők figyelmeztettek, hogy a kata egy az egyben való feltámasztása nem lenne előnyös. Bár rövid távon kedvező volt a havonta 50 ezer forintos adófizetési kötelezettség, ennek ára az volt, hogy a katás vállalkozó ugyan jogosulttá vált egészségügyi ellátásra és nyugdíjra, de a törvény által mellérendelt fix ellátási alap messze elmaradt a mindenkori minimálbértől. Ez két drasztikus következménnyel járt: egyrészt egy ledolgozott naptári év sokszor csak 5-7 hónapnak számított be a nyugdíjjogosultságnál, a katások várható időskori járandósága pedig a minimálnyugdíj környékén állapodott volna meg. Másrészt az is gondot okozott, hogy ha egy katás vállalkozó tartósan beteg lett, vagy gyermeket vállalt, a táppénz, a csed és a gyed összege a minimális létfenntartásra sem volt elég.
Mindezeket figyelembe véve javasolt október elején a Magyar-kormány magasabb havi adót és számos korlátozást. Amit azonban sokan csalódással fogadtak és már nem feltétlenül ítélték kedvezőbbnek az új katát a jelenlegi átalányadózásnál.
Ám az Orbán-érával ellentétben az új szabályok nem voltak kőbe vésve. Magyarul, azokat a kormány nem fogadtatta el a kétharmados parlamenti többségével rapid módon – ahogyan azt elődje számos esetben tette az elmúlt tizenhat évben –, hanem valódi társadalmi egyeztetésre bocsátotta (és itt a hangsúly a valódin van). Mely lezárása után a Magyar-kormány néhány ponton finomította az eredeti elképzelést, s már ezt a módosított törvényjavaslatot nyújtotta be kedden késő este baz Országgyűlésnek.
Lássuk a részleteket.
Az megmaradt, hogy
– a legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozók, a nyugdíjasok és a nappali tagozatos hallgatók is választhatják a katát, mint adózási formát
– 2027-től a főfoglalkozású egyéni vállalkozók havi 100 ezer, a nem főfoglalkozásúak havi 50 ezer forint tételes adót fizetnének
– ami 2028-tól automatikusan a minimálbérhez igazodna: főállásban az előző év eleji minimálbér társadalombiztosításijárulék- és szociális hozzájárulásiadó-tartalmának mellékállásban pedig annak személyijövedelemadó-tartalmának megfelelő összeget kellene fizetni
– az éves bevételi értékhatár a jelenlegi 18 millióról 22 millió forintra emelkedne, az ezt meghaladó részt 40 százalékos különadó terhelné
– már nemcsak magánszemélyeknek, hanem cégeknek és más szervezeteknek is számlázhatnak a katások, igaz, a céges bevételek után kiegészítő adót kellene fizetni, ha azok 15 százaléka meghaladja az éves tételes adó összegét
– az egész éves adózás mellett a főállásúaknál 8 millió, a mellékállásúaknál 4 millió forintos céges bevételi határt jelentene, amely alatt nem keletkezne többletadó.
Az észrevételek hatására a kormány pontosította, hogy a 22 milliós értékhatár átlépésekor először a magánszemélyektől, majd a cégektől származó bevételeket kell figyelembe venni. Így egyértelművé válik, hogy a céges bevétel mekkora részére kell a 15 százalékos kiegészítő adót, illetve a 40 százalékos különadót megfizetni, a két teher ugyanis ugyanazt a bevételrészt nem terhelheti – hívta fel a figyelmet a Portfolio.
A visszaélések megelőzését szolgálja, hogy megszűnne a kataalanyiság, ha a vállalkozó éves bevételének legalább 50 százaléka ugyanattól a céges megrendelőtől vagy annak kapcsolt vállalkozásaitól származna. A bújtatott munkaviszony tiltása ugyancsak megmaradt, vagyis a katás nem szerezhetne bevételt a jelenlegi munkáltatójától, illetve a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapban a korábbi munkáltatójától sem. Mint ahogy azok sem választhatják az új katát, akik a régiből a munkáltatójuktól származó bevételük miatt estek ki.
A kormány ugyanakkor enyhített egy adminisztratív előíráson: az egyetlen megrendelőtől származó bevétel 50 százalékos korlátjának megsértését az eredeti tervezet szerinti január 15. helyett elegendő lenne a február 25-ig benyújtandó éves bevallásban jelezni.
A régi és az új kata közötti áttérés szabályait szintén pontosították. Ennek értelmében ha egy jelenleg katázó vállalkozó azért veszíti el a korábbi adóalanyiságát, mert céges megrendelőtől kap bevételt, 15 napon belüli bejelentéssel átkerülhetne az új rendszerbe, feltéve, hogy annak valamennyi feltételét teljesíti. A parlament elé került változat már azt is egyértelművé teszi, hogy a váltás hónapjának teljes bevételét az új kata szabályai szerint kell figyelembe venni, beleértve az átlépés előtti napokon befolyt összegeket is.
Fotó: DepositPhotos.com
Az adott hónapra kizárólag az új rendszer szerinti tételes adót kellene megfizetni.
Az átmenethez kapcsolódó részletszabályok jelentősége különösen azoknál a vállalkozóknál lehet nagy, amelyek év közben kezdenének ismét céges ügyfeleknek számlázni.
A magasabb havi adóért cserébe jelentősen javulna a főállású katások társadalombiztosítási helyzete. Az ellátások számítási alapja a jelenlegi havi 108 ezerről 2027-ben 317 ezer forintra emelkedne, 2028-tól pedig az aktuális minimálbérhez igazodna.
A változás a táppénz, a gyermekvállalással kapcsolatos ellátások és a későbbi nyugdíj összegét is kedvezően befolyásolhatja, ám kizárólag a tételes adó megfizetésével a nem főfoglalkozású katások azonban továbbra sem szereznének biztosítási jogosultságot.
Az átállás két évig tartana: 2027-ben és 2028-ban a régi és az új kata párhuzamosan működne.
A jelenlegi rendszert kizárólag azok használhatnák tovább, akik 2026 végén is katások, és továbbra is megfelelnek a feltételeinek. Számukra a havi adó 2027-ben 75 ezer, 2028-ban pedig 100 ezer forintra emelkedne, miközben a 18 milliós bevételi értékhatár és a céges számlázás tilalma – a taxisokra vonatkozó kivétellel – megmaradna.
Az új katába már 2026. december 1-jétől be lehetne jelentkezni, 2027. januári kezdéssel, a régi rendszer pedig 2029 elején végleg megszűnne.
Már csak egy lépés van hátra: a törvényjavaslat a parlamenti bizottságok elé kerül, s az ottani viták, illetve módosító indítványok nyomán akár még változhatnak is a plenáris ülésen szavazásra bocsátandó szabályok.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
