Tizenöt éves csúcsra szaladt a magyar infláció februárban, éves értéke 8,3 százalék lett – számoltunk be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos adatáról. Azóta már tudjuk, hogy a márciusi még ennél is magasabb lehet, a Magyar Nemzeti Bank feltételezése szerint akár 9 százalék is. Hogy mennyire pontos e prognózis, arról április 8-án kapunk választ, aznap teszi közzé ugyanis a KSH a múlt havi fogyasztóiár-indexet.
Egyelőre azonban még maradjunk a februári inflációnál. Már csak azért is, mert a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most tette közzé, 38 tagállamában hogyan alakult az éves fogyasztóiár-index. Az adatok egyebek mellett számunkra is több dolgot alátámasztanak.
A legfontosabb, hogy megerősítik azt az általános érzetünket, miszerint a magyar infláció mennyire is magas. A 8,3 százalékos értéknél nagyobbat ugyanis a 37 másik országból mindössze 7 produkált:
- Lengyelországban 8,5
- Lettországban 8,7
- Szlovákiában 9
- Csehországban 11,1
- Észtországban 12
- Litvániában 14,2
- Törökországban 54,4
százalékos volt a pénzromlás 2022 második hónapjában.
Érdekesség, hogy a számok alapján megállapítható, két régióban lódult meg az infláció: a balti államok és a Visegrádi Négyek tagállamaiban. Mellettük „csak” a törököknél magas a fogyasztóiár-index, de ott kiugróan és speciális okokból, amelynek részletezésébe – nevezetesen az Erdogan-kormány szokatlan gazdaságpolitikája – most nem mennénk bele.
Mindenesetre az még rögzíthető – ami már a nyolcadik helyezésünkből persze kikövetkeztethető –, hogy a magyar infláció a 7,7 százalékos OECD-átlagot is veri.
Érdemes megnézni még további két, a szervezet által szintén közzétett két tételt, az élelmiszerekét és az energiáét.
Az élelmiszerárak terén még rosszabb volt Magyarország pozíciója, mint a head inflációnál: a 11,4 százalékos februári mutató a hetedik legmagasabb volt a 38 OECD-ország között. Ez alátámasztja az Orbán-kormány döntését, miszerint február 1-jétől május 1-éig stopolta hatféle élelmiszer áremelkedését (a februári inflációs adatban ennek hatása még csak kevésbé tompítva jelent meg). Itt az OECD-átlag 8,6 százalék lett.
Homlokegyenest más a helyzet az energiaáraknál, azok ugyanis csak öt országban voltak alacsonyabbak a 13,2 százalékos magyar mutatónál. Ez pedig a kormány már tavaly november 15-étől ketyegő benzinár-stopjának köszönhető. Csak érzékeltetésül: az OECD 38 tagállamában átlagban szinte pontosan kétszer nagyobb mértékben drágult az energia: 26,6 százalékkal.
