A magyar politikában problémák vagy kudarcok esetén a kormány mindig eltolja magától a felelősséget, míg a pozitív történéseket a saját tevékenységének a számlájára írja. Nincs ez másképp az infláció esetén, az utóbbi két évben ugyanis a háborútól Brüsszelig számos felelőst neveztek meg az elszálló árak miatt, miközben például a Magyar Nemzeti Bank azt állította, hogy a régió más országaihoz képest tapasztalt inflációs többletben szerepet játszott többek között az árstopok rendszere is.
Az európai inflációs folyamatokról havi rendszerességgel beszámol a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó laptársunk által összeállított Privátbankár Európai Inflációs Körkép.
Az elmúlt hónapokban mért lassuló infláció sikerét ugyanakkor Nagy Márton rendre a kormány tevékenységének tudja be, miközben a szakértők szerint minimális mértékben járult hozzá ehhez a kabinet.
De nemcsak a Nemzetgazdasági Minisztérium, hanem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is „beállt a győztesek közé”, amikor a múlt csütörtöki közleményükben azt írták, hogy: „Az éves alapon mért élelmiszerinfláció 0,7 százalék volt 2024 márciusában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által csütörtök reggel közölt adatok szerint. Ennek megfelelően az elmúlt 12 hónapban gyakorlatilag stagnáltak az élelmiszerek árai, melyhez – a kormányzati és jegybanki intézkedések mellett – a GVH által működtetett online Árfigyelő is hozzájárult.”
A boltokban azt tapasztalhatjuk ugyanis, hogy összességében az általában egy-egy család által beszerzett termékek nem változtak az elmúlt hónapokban, csak egyes termékek árai mozdultak el. Laptársunk Privátbankár Árkosár felmérése, valamint a lapunk által elkészített Mfor Nyugdíjas Árkosár felmérés egyaránt azt mutatták, hogy a lassuló infláció ellenére szép csendben tovább kúszik felfelé a családi nagybevásárlás ára. Mindez azért van így, mert a statisztikusok az egy évvel korábbi árakhoz viszonyítanak, amelyhez képest már valóban nincs komoly változás, ám a néhány évvel korábbi árak gyakorlatilag soha nem fognak visszaköszönni.
Ugyanakkor az elmúlt évek felrobbanó élelmiszerárai után már azt is eredményként kell elkönyvelni, hogy nem emelkednek tovább drasztikusan a bevásárlás költségei. De a lassuló infláció csak ennyit jelent.
A nemzetközi folyamatok segítenek
Ha a nemzetközi folyamatokra kitekintünk, akkor is azt láthatjuk, hogy az élelmiszerek inflációjának megtorpanása általánosnak tekinthető folyamat. A 38 államot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a napokban tette közzé a februári inflációs adatokat feldolgozó tanulmányát, amelyben megállapították, hogy az élelmiszer-infláció a fejlett országokban az ukrajnai háború kezdete óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. Az árak növekedésének lassulása enyhítette a háztartások millióira nehezedő nyomást, amit az élelmiszerárak kétéves emelkedése miatt szenvedtek el. Az OECD tagállamaiban az élelmiszerárak éves szinten 5,3 százalékra mérséklődtek februárban, ami több évre visszatekintve még így is viszonylag magas. Ugyanakkor kedvezőnek mondható, ha az előző havi 6,2 százalékhoz vagy a 2022. novemberi 16,2 százalékos csúcshoz viszonyítjuk.
Fotó: Depositphotos
A kedvező folyamatok mögött több tényező is áll. Így az ellátási láncok teljesen normalizálódtak, a gázárak a 2022-es rekordszint után egy historikusan elfogadható szintre süllyedtek, és Ukrajna gabonaexportja újraindult a fekete-tengeri folyosón keresztül. Az a tény, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok árai jelentősen csökkentek az elmúlt két évben, a kiskereskedelem szintjén is dezinflációs hatással jár. A nagy intézmények és a neves befektetési bankok szakértői általában optimisták és úgy látják, hogy a globális élelmiszer-infláció csökkenése valószínűleg folytatódni fog.
Természetesen, ahogy azt a magyar üzletekben is tapasztalhatjuk, az egyes terméktípusok árai eltérő módon alakulhatnak, szakértők szerint globálisan is ez a jellemző: a rizs és növényi olajok, például a szója, a napraforgó és a repce árának alakulása okozhat problémákat, miközben más termékek, így például a búza ára a korábbi évekhez képest alacsonyabb lehet.
Nem a kormány, hanem a kereslet összeomlása nyomta le az árakat
A nemzetközi folyamatok a magyar árakra is hatnak és segíthetik a dezinflációs folyamatokat. Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ agrárszakértője szerint idén tovább emelkednek az élelmiszerárak Magyarországon, az elmúlt két évben tapasztalt jelentős drágulás után azonban a növekedés mértéke visszatér egy konszolidált, egy számjegyű szintre. A mezőgazdasági termelői árak éves szinten 2-4, míg az élelmiszeripar belföldi árai 3-5 százalékkal nőhetnek, az élelmiszerek kiskereskedelmi ára pedig átlagosan 3-4 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi szintet.
Az árak csökkenését jelzik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) napokban közzétett számai is, amelyek azt mutatják, hogy az élelmiszerek, köztük a gabonafélék, a cukor és a hús ára általában csökkent a 2022-es rekordszintről. A FAO számai kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a szervezet összesített árindexe 2022 tavaszán és nyarán volt a csúcson, azt követően süllyedni kezdett, miközben a hazai élelmiszerárak csak 2023 elején vettek fordulatot. Ebben komoly szerepet játszott a hazai kiskereskedelem kvázi összeomlása - hiszen a rendszerváltás óta példátlan visszaesést láthattunk -, amely a kereskedőket az árrésük drasztikus szűkítésére kényszerítette.
Az Erste Bank szakértői úgy vélik, hogy a fentiek fényében Magyarországon elsősorban a fogyasztói kereslet erőssége vagy gyengesége fogja meghatározni, hogy milyen mértékű átárazásokat képesek érvényesíteni a szektor szereplői a közeljövőben. Ugyanakkor folyamatos felfelé mutató árkockázatokat generálnak a kiskereskedelmi cégeket sújtó különadók és szabályozói terhek, így a fogyasztás várt élénkülése könnyen ismét magasabb inflációs nyomáshoz vezethet ebben a szektorban.
Kulcskérdés, de nem csak az alacsony jövedelműek számára
Az elmúlt két év magas inflációja és a fogyasztás visszaesése az életszínvonal zuhanását hozta, ami gazdasági, szociális és politikai szempontból is problémás. Miután a munkaerőpiac viszonylag stabilnak tűnik, bízhatunk benne, hogy a létbizonytalanságban élő honfitársaink száma az idei évben csökkenni fog. Az olcsóbb élelmiszerárak azonban ezen túlmenően is komoly jelentőséggel bírnak.
Az inflációs kosárban az élelmiszerek súlya a legnagyobb, így az alapmutató szempontjából is nagyon fontos, hogy ezek a termékek mennyire drágulnak. A statisztikák kapcsán azt is érdemes megjegyezni, hogy a leggyakrabban vásárolt termékek, így értelemszerűen az élelmiszerek, árának alakulása kulcsszerepet játszanak az inflációs várakozásokban is. Ez pedig azért is fontos, mert sok vállalkozás, de akár a munkavállalók is ez alapján árazzák be a termékeiket vagy a munkaerejüket. Ha tehát mérsékelt az élelmiszerek drágulása, az áttételesen pozitív hatást tud gyakorolni az általános inflációs folyamatokra is.
