9p

Hogyan lehetnek ekkora eltérések a közvélemény-kutatások között?
Magyar Péter miatt ekkora a bizonytalanság?
Milyen módszerrel készülnek a felmérések?

Online Klasszis Klub találkozó élőben Hann Endrével!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Medián ügyvezető igazgatójától!

2024. június 5. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A márciusi éves infláció csökkenése egybevág a szakemberek várakozásainak átlagával, de továbbra is a dezinfláció közel jövőbeli megállására számíthatunk, amit a havi infláció viszonylag magas értéke is jelez.

A márciusi éves infláció értéke 3,6 százalék volt, ami éppen egybevág az elemzők várakozásaival, azonban ezt az áltagot a korábbiakhoz képest nagyobb szórással jelezték előre, azaz a várakozások szélesebb skálán mozogtak, volt olyan elemző is, aki emelkedést várt. Ennek oka az, hogy a korábban biztos lefutású dezinflációs trend megállását várják a szakemberek és ennek időzítése, illetve hogyanja növelte a bizonytalanságot.

Az éves csökkenésben a bázishatás, azaz az egy évvel ezelőtti nagy árnövekedés érdemi szerepet játszott, amely hatás kifutása időszerű. Az áremelkedés üteme mondhatni ütemesen csökkent ez év elején a januári 3,8 százalékról februárra 3,7 százalékra, és most márciusra 3,6 százalékra. A megtorpanást jelzi, hogy tavaly decemberben még 5,5 százalékon állt az infláció, ahová a novemberi 7,9 és októberi 9,9 százalékról esett.

Aminek örülhetünk az az, hogy az élelmiszerek áremelkedése gyakorlatilag megállt. Az éves infláció a januári 3,6 és a februári 2,2 százalék után márciusra 0,7 százalékra esett. A havi élelmiszer áremelkedések üteme is zéróhoz közeli lett: januárban még havi 1,2 százalék, azonban februárban 0,2 és márciusban 0,1 százalék. 

Éves alapon magas maradt a cukor (30,9 százalék), a csokoládé és a kakaó (11,6 százalék), a sertéshús (9,1 százalék), valamint az alkoholmentes üdítőitalok (7,5 százalék) áremelkedése, amelyek a februári éves értékeket közelítik.

A bevásárlókosár költségének lasssú emelkedése azonban mindennapi tapasztalat. Laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár immár 17 éve hónapról hónapra jelentkező sorozata, az élelmiszerárak változását követő Privátbanár Árkosár április elején azt mutatta, hogy szép csendben kúszik felfelé a családi nagybevásárlás ára. 

Ami kevésbé ad okot az örömre az a szolgáltatások árának gyors ütemű növekedése. Éves alapon a szolgáltatások ára 9,9 százalékkal lett magasabb, ezen belül a lakbér 14,1, az autópályadíj, a gépjárműkölcsönzés, a parkolás 10,7, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, a sport- és múzeumi belépők 8,7, az üdülési szolgáltatás 6,8 százalékkal drágább. Új elem, hogy a lakbéreket külön kiemeli a Központi Statisztikai Hivatal. Amire azonban érdemes figyelnünk az a havi árváltozás.

A szolgáltatások árai, havi alapon januárban csak 0,5 százalékkal, februárban 0,6 százalékkal, de márciusban már 1,8 százalékkal emelkedtek.

Az inflációcsökkenés megtorpan

Az inflációs adatok közlése után sem maradhatott el a kormány pozitív üzenetének kihangsúlyozása, amit most Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tett meg: „A kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően tehát amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt az infláció, hiszen tavalyhoz képest az a hetedére rogyott össze.”

Azonban a miniszter is kénytelen elismerni, hogy: „Az áremelkedés előző hónaphoz viszonyított alakulása gyakorlatilag az év eleje óta stagnál, a januári és februári 0,7 százalékos mértéket követően márciusban 0,8 százalékot tett ki.”

Az inflációcsökkenés ütemének megtorpanására már korábban is számítani lehetett, részben a januári üzemanyagáremelkedések miatt, amit azonban a statisztika – valószínűleg nem kizárólag módszertani okokból – csak később vett számításba. Az éves adatokban az egyéb cikkek üzemanyag kategóriában márciusban fokozódott az áremelkedés és a januári esés, (ami nem vette figyelembe a hivatalos áremelés hatását) februárban 2,1 százalékra emelkedett és márciusban 3 százalékot ért el. Az üzemanyagok magukban 2,3 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt. A havi adatokból úgy tűnik, hogy az áremelés hatásának elszámolása februárban jórészt megtörtént.

Az egyéb cikkek és üzemanyagok áremelkedésének havi üteme a januári 0,3 százalék után februárban 2,1 százalék volt, de márciusra 0,8 százalékra mérséklődött.

Háztatrtási energia árváltozásának mérése szakmai vita tárgya. Az árváltozást két kategóriára bontották: a rezsicsökkenettt részre és az e fölöttire. Ez utóbbiban a fogyasztott mennyiséget is figyelembe veszik, és a módszertani vita ezzel kapcsolatban bontakozott ki. A friss adatok szerint a háztartási energia 3,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 6,9, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Érdemes felidézni, hogy egy hónappal ezelőtt azt jelentették, hogy éves összehasonlításban a háztartási energia 9,0 százalékkal lett olcsóbb, és ezen belül a vezetékes gázért 19,3, az elektromos energiáért 3,3, a tűzifáért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Láthatjuk, hogy a nagy csökkenés lassan elolvad. Az alábbi pókháló ábrán is kitűnik a szolgáltatások árának relatív kiemelkedő drágulása.

 

Az alacsony infláció átmeneti jelenség 

Nagy János, az Erste bank makrogazdasági elemzője szerint az éves infláció további lassulását még mindig támogatta a bázishatás. Ami a havi árváltozásokat illeti, az élelmiszerárak gyakorlatilag stagnáltak márciusban februárhoz viszonyítva. Ezzel együtt a szolgáltatások 1,8 százalékos havi árnövekménye figyelemre méltó, ami főként a telekommunikációs szolgáltatásoknak tudható be, ahol közel a tavalyi inflációval korrigálták a díjakat. Valamelyest meglepetést a tartós cikkek árainak alakulása okozott, ahol stagnálást regisztrált a hivatal, főként a használt járművek ármérséklődése okán.

Az Erste Bank továbbra is úgy látja, hogy az inflációnak a célsávba való mostani visszatérése egyelőre átmeneti jelenség.

A bázishatás még áprilisban is támogató, de májustól várhatóan ismét emelkednek az éves inflációs ráták. Rövid távon fontos pro-inflációs tényező a visszatekintő árazások folytatódó gyakorlata (főleg a szolgáltatási szektorban), illetve a bérkiáramlás és az annak nyomán várt fogyasztásbővülés. Ez utóbbi tényező a jelek szerint inkább a második félévben lesz meghatározó. Összességében az év egészében zömmel 4-5 százalék között határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat várunk. Várakozásuk szerint a jegybanki célsávba tartósan csak 2025-ben térhet vissza az infláció.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt tette hozzá, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára márciusban havi alapon nem változott, azaz a gyengébb forintárfolyam egyelőre nem jelent meg az adatokban. Ez vagy a készletek felhalmozásából adódik vagy abból, hogy a vállalkozások termelési költségei több esetben, például az energiánál is csökkentek, így nincsenek rászorulva arra, hogy jelentősebben emeljék áraikat. Ebből, illetve hazánk gazdaságának nyitottságából következik az is, hogy az eddig látott magas béremelkedések sem húzták felfelé érdemben az inflációt, a szolgáltatásoknál is leginkább a telekommunikációs szektor visszatekintő árazásának volt szerepe. Az inflációt egyelőre az alacsony kereslet is inkább visszafogja, de a termelési költségek alakulása sem feltétlenül indokol ennél nagyobb áremelkedést.

A mai inflációs adat nem gördít akadályt a monetáris politika további lazítása elé, ugyanakkor e tekintetben egyelőre egyre kevésbé a magyar infláció jelenti a korlátokat, sokkal inkább a régiós és a nagy jegybankok monetáris politikája. Ebből a szempontból pedig nem segít a tegnapi amerikai inflációs adat sem, amely ismét minimálisan magasabb volt a vártnál, így a Fed lazításának későbbi megkezdésére utalhat - érvelt Regős Gábor.

A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője, Molnár Dániel szerint előretekintve az áremelkedési ütem májustól kezdődően kismértékben gyorsulhat, ennek oka a tavalyi havi árcsökkenések bázisba kerülése, amely folyamat egyébként beleillik a nemzetközi trendbe. Ugyanakkor a gyorsulás mértéke várhatóan nem lesz jelentős, év végéig is csupán 6 százalékig emelkedhet az infláció, éves átlagban azonban 5 százalék alatt maradhat a pénzromlás.

Virovácz Péter az ING Bank makrogazdasági elemzője kiemeli, hogy ami miatt azonban egyáltalán nem lehet felhőtlen az öröm, az az egyhavi átárazás. Az elmúlt két hónapban egyaránt 0,7-0,7 százalékkal emelkedett az általános árszínvonal hazánkban. Ehhez képest még gyorsult is márciusban az átárazás, méghozzá 0,8 százalékra.

Összességében tehát továbbra is jelentős inflációs nyomás uralkodik a magyar gazdaságban, hiszen ahhoz, hogy fenntarthatóan elérhető legyen a 3 százalékos inflációs cél, az egyhavi inflációnak 0,2-0,3 százalék körül kellene alakulnia.

Előre tekintve arra számít az elemző, hogy áprilisban a havi átárazódás kissé gyengébb lesz az elmúlt három hónapban látott mutatónál. Ez elsősorban az élelmiszerek és ruházkodási cikkek szezonális árváltozásával hozható összefüggésbe. Valamint arra számít, hogy az üzemanyagok áremelkedése is megtorpan, elsősorban a kormányzat és a MOL között lezajlott tárgyalás hatására. Ezzel szemben a szolgáltatások áremelkedése folytatódhat. Ennek hatására az éves bázisú fogyasztóiár-index a jelenlegi szint körül maradhat majd. Ezt követően azonban ismét emelkedésnek indulhat az inflációs mutató, vagyis a most kedvezőbbnek tűnő inflációs kép fokozatosan romlásnak indul. Továbbra is kétkörös reflációra számít. Az első kör várhatóan májusban indul el, a második pedig októbertől kezdődik. Ennek eredményeképpen a 2024. decemberi inflációs előrejelzésük változatlanul az 5,5-6,0 százalékos tartományban mozog, jelenleg inkább a sávtetőhöz közelebb.

 

Feladja a leckét az MNB-nek

Monetáris politikai szempontból a friss inflációs adatok feladják a leckét a döntéshozók számára. A kamatvágás a következő hónapokban még mindenképpen folytatódik, ám annak mértéke továbbra is erősen kérdéses - érvel Virovácz Péter.

A következő hetek, ha kedvező piaci fordulatot hoznak, akár még arra is lehetőséget biztosítanának, hogy a legutóbb látott 75 bázispontos mértékben lazítson a jegybank. Ám az infláció szerkezete és a nemzetközi és hazai hozamkörnyezet alakulása óvatosságra intheti a jegybankot.

Az éves bázisú inflációs mutatóra áttérve azt is fontos megemlíteni, hogy a 3,6 százalékos infláció 72 százalékát a szolgáltatószektor adja, vagyis a fejlett és a régiós országokhoz hasonlóan immáron ez a tétel okozza a legnagyobb fejfájást a monetáris politika számára. Annál is inkább, mert ez a fajta infláció ragadósabb, mint a maginflációs kosáron kívüli tételek árhatása.

Az előző havi infláció kapcsán készült elemzésünket az alábbi cikkben olvashatják:

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!