7p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Noha az elemzők előzetesen az infláció lassulásának megtorpanását várták, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februári adatai szerint, ha csak hajszállal is, de tovább mérséklődött a pénzromlás üteme. Ebben többek között a statisztikák szerint olcsóbbá vált üzemanyagok és háztartási energia játszott kulcsszerepet.

A szakemberek rendszeresen elmondják, hogy az infláció érzékelése és a statisztikailag kimutatott számok nem mindig fedik egymást. Sokan vélhetőleg a februári adatok alapján is hasonló benyomásokkal küzdhetnek. Miközben az élet az év elején tovább drágult, addig a statisztikák szerint éves szinten februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Januárban ez a mutató 0,1 százalékkal magasabb volt. Az éves csökkenés ellenére, amelyben – az időnként nehezen követhető számítási módszerek mellett – a bázishatás érdemi szerepet játszhatott, hiszen egy éve ekkor volt abszolút csúcson a fogyasztói árak növekedése.

A mostani adat egyébként azért is okoz némi meglepetést, mert az elemzők azt várták, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen csökkenő infláció februárban megtorpan. Ennek hátterében egy részben technikai okot említettek. Ez pedig az üzemanyagok áremelkedése, amely ugyan januárhoz képest csak mérsékelt volt, a KSH által alkalmazott módszertan elcsúsztatva vette figyelembe az év elején életbelépett adóemelést, így az csak a februári adatokba került be. (Az persze hosszas polémia tárgya lehetne, hogy a statisztikusok miért vezetnek be az utóbbi időben újabb számítási metódusokat akkor, amikor az árak változása várhatóan megdobja az inflációt.) Mindenesetre

az üzemanyagok árának változása önmagában is olyan tételnek bizonyult, ami ezúttal a hivatalos statisztikák szerint is felfele tolta a pénzromlás ütemét, havi szinten ugyanis emiatt a KSH szerint a járműüzemanyagok 6,7 százalékkal drágultak.

Ugyanakkor éves bázison a statisztika továbbra is csökkenéssel számolt, szerintük e termékcsoport 2,4 százalékkal kerül kevesebbe.

Van egy másik tétel, amelynek számítása hosszú hónapok óta szakmai viták tárgyát képzi. Ez a háztartási energia. Annak fogyasztó árát ugye kétfelé bontották 2022 nyarán, az átlagfogyasztás mértékéig rezsicsökkentett ár van, az azt meghaladó mennyiség esetén pedig jóval drágább, úgynevezett lakossági piaci ár. Ezek az árak azóta ugyan nem változtak, ám

a KSH módszertanának köszönhetően sikerült kihozni, hogy éves összehasonlításban a háztartási energia 9,0 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 19,3, az elektromos energiáért 3,3, a tűzifáért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Az árak statisztikai csökkenése mögött az a logika, hogy a KSH elvileg figyelembe veszi a felhasznált mennyiséget, hiszen a nagyobb fogyasztás esetén többen fizetnek magasabb árat. A fogyasztási adatok ugyanakkor azt mutatták, hogy a két éve kezdődött brutális spórolás a tavalyi utolsó negyedévben megtört és több gázt fogyasztott a lakosság, ami viszont egyes vélemények szerint nem tükröződött a KSH számaiban. Ez most a februári adatoknál annyiban változott, hogy éves bázison ugyan továbbra is csökkenő árakat vettek figyelembe, de havi összevetésben már a hivatalos statisztika szerint is 0,6 százalékkal drágult a háztartási energia, ezen belül a vezetékes gáz 1,7 százalékkal került többe.

Korábban az infláció motorja az élelmiszerek áremelkedése volt, hiszen láttunk olyan hónapot, amikor éves bázison ezeknél a termékeknél a KSH is 50 százalékos drágulást mutatott ki. A korábbi elképesztő áremelkedés véget ért, így a februári adat szerint egy év alatt az élelmiszerek 2,2 százalékkal kerültek többe. Ez papíron jól néz ki, de egyúttal azt is jelenti, hogy a korábban felrobbant árak egy magas szinten ragadtak be. Persze ez a kijelentés az átlagra vonatkozik, hiszen

a pénteken publikált adatok szerint a cukor (32,8 százalék), a csokoládé és kakaó (14,4), vagy éppen az alkoholmentes üdítőitalok (12,7) még tovább drágultak. Igaz, ezzel szemben áll, hogy a liszt ára 19,6, a tojásé 19,1, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 15,3, a száraztésztáé 13,4, a tejé 11,2 százalékkal csökkent.

Érdemes kiemelni, hogy talán az élelmiszer az egyetlen olyan termékcsoport, ahol a boltokban tapasztalt folyamatok nem térnek el a hivatalos statisztikáktól. Laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár immár 17 éve hónapról hónapra jelentkező sorozata, az élelmiszerárak változását követő Privátbankár Árkosár március elején is azt mutatta, hogy havi bázison kis mértékben drágult annak a 30 terméknek az összesített ára, amelyet figyelemmel kísérnek.

Februárban a korábban hosszú hónapokig stabil forintárfolyam már gyengülni kezdett, ám ez a mostani statisztikákban élesen nem köszön vissza sem az élelmiszerek, sem a tartós fogyasztási cikkek esetén.

Van ugyanakkor egy csoport, a szolgáltatásoké, amelynél a KSH éves összevetésben 10 százalékos drágulást mért, miközben ezen belül is volt olyan tétel, amely jelentősen olcsóbbá vált, hiszen az új bérletrendszernek köszönhetően az utazás munkahelyre, iskolába soron statisztikailag 21,7 százalékos árcsökkenést mutattak ki.

Érdemes egy kicsit elidőzni annál a ténynél is, hogy az inflációs alapmutató ugyan tovább mérséklődött februárban, ám a maginfláció jóval magasabb, 5,1 százalékos növekedést mutat. Utóbbi mutatót úgy számítják ki, hogy az inflációs mutatóból kiveszik a gyorsan, rövid távon változó elemeket. A maginfláció tehát arra jó, hogy a középtávú folyamatokat követni lehet a segítségével, mert kiszűri az átmeneti hatásokat. Az alapmutatónál nagyobb érték talán egy kicsit közelebb áll a mindennapokban érzékelt dráguláshoz. Ez alapján az látszik, hogy a folyamatok nem olyan kedvezőek, mint amit az alapmutató esetén a statisztika mutat. Bár az MNB és a kormány között hónapok óta tartó vita folyik a kamatok mértékét illetően, érdemes megjegyezni, hogy számos jegybank kamatdöntésénél inkább a maginflációt figyeli.

Ha előretekintünk, a következő két-három hónapban annak ellenére stabil lehet a fogyasztói árak növekedési üteme, hogy a szolgáltatások drágulása meglehetősen magas lehet, ennél a termékcsoportnál ugyanis a már említett bázishatás kevésbé jelentkezik. Ugyanakkor például az élelmiszerek esetén a tavalyi nagy dráguláshoz képest valószínűleg nem várható komolyabb árváltozás. A reálbérek növekedésének köszönhető keresletváltozást kihasználva azonban könnyen lehet, hogy a kiskereskedők megpróbálnak áremeléseket érvényesíteni. A nyár folyamán több termék esetén az akkori árcsökkenés várhatóan kikerül az éves bázisból, ami az infláció növekedésével járhat majd.

Ami még kérdéses, az a forint gyengülésének hatása a fogyasztói árakra, ennek ugyanis a józan logika alapján jelentkeznie kellene, ez pedig drágulást jelenthet az importált termékeknél. Nagy kérdés persze, hogy a fogyasztás miként alakul, visszatérnek-e a vásárlók a boltokba, és át tudják-e rájuk hárítani a piaci szereplők ezt a pluszköltséget. Persze az lenne a legjobb, ha a forint nem lépné át a 400-as szintet és nem kellene emiatt izgulni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!