Ahogy azt a Klasszis Média hétfő reggel napvilágot látott indexei – az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés és a Privátbankár Árkosár-felmérés – már előrejelezték, márciusban megtört az infláció öt hónapon át tartó emelkedő trendje. Mint arról gyorshírünkben beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggeli közlése szerint az éves infláció 2025 harmadik hónapjában 4,7 százalékkal lett.
Ez 0,9 százalékponttal alacsonyabb mérték a februárinál. Ennél nagyobb havi csökkenésre legutóbb 2024 januárjában, azaz tizennégy hónappal ezelőtt volt példa – akkor a 2023. decemberihez képest 1,7 százalékponttal ment lejjebb az éves inflációs ráta. A mostanihoz hasonló, ám attól kissé elmaradó, 0,7 százalékpontos csökkenést tavaly augusztusban jegyezhettünk fel.
A részletes adatokból az bogozható ki, hogy az infláció mostani lassulásához még nem az élelmiszerárak mérséklődése járult hozzá, hiszen azok 7 százalékos márciusi éves szintű indexe mindössze 0,1 százalékponttal maradt el a februáritól. Érdemes megnézni, hogyan alakultak az egyes termékek, termékcsoportok éves szintű árai februárhoz képest.
Az alábbiak drágulása lassult:
- a liszté 42,2 százalékra a februári 44,3 százalékról
- a tejé 16,7 százalékra a februári 22,5 százalékról
- a vaj- és vajkrémé 13,7 százalékra a februári 19,2 százalékról.
Az alábbi termékeké, termékcsoportok drágulása viszont gyorsult:
- az étolajé, 32,7 százalékra a februári 27,5 százalékról
- a tojásé, 26,1 százalékra a februári 24,7 százalékról
- a kávéé 18,6 százalékra a februári 16,1 százalékról
- a csokoládé és kakaóé 17,6 százalékra a februári 13,8 százalékról
- a gyümölcs- és zöldségléé 16,0 százalékra 14,5 százalékról.
Mérséklődött a száraztészta árcsökkenésének üteme, a februári 4,4-ről márciusra 0,8 százalékra.
„Az egyes tételeknél megfigyelhető, akár 10 százalékos árcsökkenés azt jelzi, hogy vagy felülsúlyozta a KSH a felmérési időszak végén gyűjtött adatokat vagy áprilisban az eddig gondoltnál is nagyobb lehet az árcsökkenés az élelmiszerek körében, tekintve, hogy addigra immáron a teljes hatás kimutatható lesz” – mutatott rá Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Akit inkább a szolgáltatások leptek meg. Ezek drágulása nagyobb mértékben lassult, a februári 9,2 százalékról márciusra 7,5 százalékra. Ezen belül
- a lakbérek emelkedésének üteme egy hónap alatt 0,4 százalékponttal, 11,8
- a postai szolgáltatásoké 5,3 százalékponttal, 11,3
- a lakásjavítás és -karbantartásé 0,4 százalékponttal, 10,0
százalékra ment le.
Virovácz szerint nem arról van szó, hogy egy vagy két szolgáltatástípus esetében volt nagy áresés, hanem egy általános fékeződés tapasztalható. Ez vélhetően arra utal, hogy az év eleji átárazás valójában inkább egyedi folyamatok következménye volt, vagyis a korábbi adóváltozások áthárításáról lehetett szó és egy egyszeri, a bérek miatti jelentősebb ár kiigazításról.
Ezzel szemben a testápolási szolgáltatások éves szintű drágulása 0,5 százalékponttal, 9,9 százalékra gyorsult, míg a járműjavítás és -karbantartás áremelkedése 10 százalékon stagnált.
Érdekes, hogy a februárban a postai szolgáltatások után legnagyobb mértékben, 14,9 százalékkal emelkedett telefon, internet díjak márciusi alakulásáról a KSH nem tett közzé számot.
Márciusban többet kellett fizetni a szeszes italokért és dohányárukért, mint februárban, éves rátájuk egy hónap alatt 0,5 százalékponttal nőtt, 5,5 százalékra.
Ezzel szemben némi meglepetésre a tartós fogyasztási cikkek nagyobb mértékben drágultak a vártnál (februárról márciusra, 1,6-ról 2,1 százalékra) és a ruházkodási cikkek szezonális áremelkedése is erősebb volt a szokásosnál. Többet kellett fizetni az ékszerekért (2,1 százalékponttal, 21 százalékot), a szobabútorokért (0,3 százalékponttal, 3,2 százalékra). Ugyanakkor a személygépkocsiknál megtört az egy hónappal korábbi tendencia, hogy az új autók árnövekedése fékeződött, 0,5 százalékponttal, 6,6 százalékra. A használtaké már februárban is csökkent, márciusban annyi történt, hogy az olcsóbbodás dinamikája 0,9 százalékponttal, 2 százalékra mérséklődött.
A szolgáltatások mellett a háztartási energiáért fizetett díjak csökkenése is jelentős szerepet játszott a kedvezőbb márciusi adatban. Míg ugyanis e termékkörért februárban még csak 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, addig márciusban már 2,7 százalékkal. Ezen belül a vezetékes gáz ára 5,5 százalékkal ment lejjebb, miközben februárban még 0,1 százalékkal többet kellett fizetni. A tűzifa árcsökkenése pedig egy hónap alatt fokozódott, 0,2 százalékponttal, 5,1 százalékra. Csupán a palackos gáz drágult, azért 10,2 százalékkal többet kellett fizetni az egy hónappal korábbi 10,1 százalékos plusszal szemben.
Csak kissé, 0,1 százalékponttal enyhült a gyógyszerek, gyógyáruk drágulása, 3,1 százalékra.
A harmadik jelentősebb inflációlassító tényezőnek a járműüzemanyagok bizonyultak, azok ára ugyanis a februári 3,8 százalékos emelkedés után márciusban 2,5 százalékkal csökkent. Ez gyakorolta Virovácz szerint a legnagyobb lefelé húzó hatást az inflációs mutatóra, ez a tétel önmagában 0,3 százalékponttal mérsékelte a havi inflációs rátát. Amiben Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a csökkenő olajárnak és a forint dollárhoz képesti erősödésének van szerepe.
Mindazonáltal még ezzel a kedvezőbb adattal is csak azt sikerült elérnünk, hogy az adataikat eddig publikált 22 európai ország rangsorában az örök utolsó Törökország mellett legalább már Lengyelországot megelőztük, így már az Európai Unióban már nem a miénk a legmagasabb infláció.
Mivel az árrésstop csak március 17-étől hatályos, s a KSH a 20-ai állapotok szerint szokta zárni az adott havi felmérését, azt gondolhatnánk, hogy annak hatása a márciusi inflációs adatokban még kevéssé mutatkozhatott meg.
Ám a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunknak küldött gyorsértékelése szerint az intézkedés ezen rövid időszak alatt is jelentős hatást váltott ki, azonnal hatott és megfogta az árakat. Eszerint az árrés-csökkentés bevezetésekor átlagosan 17,7 százalékkal mérsékelte az árakat, mára pedig már 894 termék lett olcsóbb, átlagosan 18,8 százalékkal. A sertészsír ára mára 31,2, a sütőmargariné 30,2, a natúr joghurté 28,5, a finomliszté 21,4, a tehéntúróé 18,2 százalékkal lett kedvezőbb. Az árak mérséklődése a laktózmentes termékeket is érintette, így a laktózmentes natúr joghurtot 35,6, a laktózmentes trappista sajtot 25,6, a laktózmentes tejet pedig 25 százalékkal lehetett olcsóbban megvásárolni az üzletekben – írta az NGM.
Virovácz is arra hívta fel a figyelmet a lapunknak küldött véleményében, hogy az inflációlassulás oka (egyelőre) nem elsősorban az árrésstopban keresendő. Hanem az élelmiszerek változatlan egyhavi árszínvonalának, ahol szezonálisan egyébként erősebb áremelkedéssel szoktunk találkozni márciusban, tehát részben már érezhető volt az árrésstop hatása.
Összefoglalva, az ING Bank vezető közgazdásza szerint az infláció 0,9 százalékpontos lassulása mögött három fő tétel éves áralakulása húzódik meg: a szolgáltatások és az üzemanyagok 0,4-0,4 és a háztartási energia 0,1 százalékpontos negatív hozzájárulása. A szolgáltatások esetében az ilyen mértékű csökkenés elsősorban a bázishatásról szól, hiszen tavaly ilyenkor már érezhető volt a két számjegyű visszatekintő átárazás a szerződéses szolgáltatásoknál.
Virovácz úgy véli, a legfőbb kérdés az lesz, hogy a következő egy-két hónapban a vásárlók inflációs várakozása az árszabályozás révén képes lesz-e csökkeni. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy mivel az intézkedés csak átmeneti jellegű, így sem az érzékelt, sem pedig a várt inflációt nem töri le. Különösen akkor, ha a fogyasztók emlékében még élénken él a korábbi árszabályozás nem szándékolt mellékhatása: más termékek jelentős áremelkedése. Mindazonáltal az mindenképpen biztató, hogy a szolgáltatások inflációs alapfolyamata is fékeződni látszik. Ennek ellenére azonban a maginfláció továbbra is kényelmetlenül magas, hiszen 5,7 százalékon áll.
Az áprilisi inflációs mutató kapcsán továbbra is sok a kérdőjel, főleg az élelmiszerek áralakulásának esetében – hangsúlyozza Virovácz. Szerinte továbbá arra is számíthatunk, hogy a telekommunikációs cégek inflációkövető áremelése is majd csak az áprilisi mutatóban jelentkezik. Már ha nem jár sikerrel a kormány – tehetjük hozzá. Az NGM ugyanis a mostani közleményében is jelzi, hogy
„A kormány nem csak az élelmiszer árak emelkedése, hanem a szolgálatások indokolatlan áremelése ellen is fellép. Ennek érdekében a kormány tárgyal a bankokkal és a telekommunikációs cégekkel, akiktől már a közeljövőben önkéntes árkorlátozást vár el.”
Míg az NGM szerint az árrés-csökkentés folyamatosan érezteti hatását, így áprilisban az infláció 4 százalék körüli szintre mérséklődhet, míg az élelmiszerinfláció 5 százalék alá csökkenhet, addig a márciusi inflációs adat alapján az ING Bank az év hátralévő részében 4,0-5,5 százalék között hullámzó rátára számít. Éves átlagban pedig 5 százalék körüli inflációval számolhatunk. A mostani globális piaci fluktuáció és a kereskedelmi háború hatása e bank jelenlegi megítélése szerint kiegyensúlyozott rövid távú inflációs kockázatot hordoz. A forint gyengülése révén felfelé mutató és az energiahordozók árának beszakadása miatt lefelé mutató nyomás kiegyenlítheti egymást.
Regős úgy véli, bár az infláció tehát továbbra is a jegybanki célsáv felett van, de az előző havinál kevésbé jelent problémát, egy pillanatra – de csak egy pillanatra talán fellélegezhetünk. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra számít, hogy áprilisban a bázishatásoknak és az árrésstopnak köszönhetően az infláció tovább mérséklődhet 4 százalék közelébe, kicsivel a fölé. Várakozásai szerint ez lesz az idei mélypont, ezt követően ismét inkább növekvő pénzromlást láthatunk majd. Az év egészét tekintve prognózisa nem változott, továbbra is 5,2 százalékos pénzromlást valószínűsít. Ennek pontos értékét azonban nagyban meghatározza majd az euró-forintárfolyam alakulása, továbbá hogy a boltok az árrésstop hatására mennyire emelik vagy nem emelik a többi termék árát, illetve, hogy az árrésstop meddig lesz érvényben.
A keddi adat nyomán Regős szerint a monetáris politika lazítása továbbra sem lehetséges, hiszen az infláció továbbra is a cél felett van, a forint pedig gyenge. Ugyanakkor egy lépéssel messzebb kerültünk attól, hogy a jegybanknak kamatot kelljen emelnie – a kormányzat ezt az árrésstoppal igyekszik elkerülni, a jelek szerint sikerrel. Virovácz is amondó, hogy továbbra is sok a bizonytalanság és az alapvető inflációs folyamat még mindig túl erős, ami óvatosságra kell, hogy intse a jegybankot. A most kialakuló helyzetben ugyanis egy elhamarkodott gazdaságélénkítő monetáris lépés új inflációs sokkot generálna a forint további leértékelődésén keresztül, amelyet az elmúlt napok tőzsdei leolvadása már így is megtépázott.
Fotó: Depositphotos
Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője is egyetért abban, hogy a márciusi adatok jelentősen javítják az inflációs kilátásokat. Áprilistól az élelmiszerárakban teljes mértékben megjelenik majd az árrésstop hatása, miközben az amerikai vámok hírére beszakadó világpiaci olajárak az üzemanyagárak esetében is további árcsökkenést eredményezhetnek. Ha a kormány egyezségre jut a telekommunikációs cégekkel és a bankszektor szereplőivel a szokásos év eleji, inflációkövető átárazásokról, akkor Molnár szerint áprilisban az éves infláció 4 százalék közelébe vagy akár az alá is csökkenhet, viszont tartósan a jegybanki toleranciasávba várakozásaink szerint csak jövőre tér majd vissza.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője számára jelentős kérdőjel, hogy a már érvényben lévő és beharangozott regulák meddig maradhatnak fent: amennyiben hosszabb távon, akár jövő évig velünk lehetnek, akkor az lefelé mutató kockázatot jelent. Ezzel szemben az amerikai adminisztráció vámháborúja érdemi árnyomást hozhat főként első körben a tartós cikkeket illetően. Ebben a rendkívüli helyzetben, amit az elmúlt napokban látunk egy stabil pont van per pillanat: az 5,7 százalékos maginfláció nyomán a monetáris politikának továbbra sem kell kamatcsökkentésben gondolkodnia.
Az MBH Banknál meg úgy látják, hogy az inflációs kilátásokra az amerikai adminisztráció által újonnan bevezetett vámintézkedések is hatnak. Azt tartják valószínűnek, hogy idén összességében a vámháborúnak nincs egyértelmű hatása az inflációra, jövőre azonban néhány tizedszázalékponttal mérsékelheti azt. Ugyanakkor ők is azon a véleményen vannak, hogy a hazai inflációs nyomás és a forint árfolyamának bizonytalansága nem enged meg túl laza monetáris politikát.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
