Összességében 10,8 százalékkal, 3482 forinttal csökkent az Mfor Nyugdíjas Árkosár értéke április elejére, azaz kijelenthető, a március közepén bevezetett árrésstop hatása egy hónapot figyelembe véve valóban szembetűnő.
A kormányzati intézkedés hatására az árkosárérték tavaly nyár végi, ősz eleji szintre esett vissza,
az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés kezdete óta havi szinten ekkora mértékű áresést még nem mértünk.
Az eredmény nem meglepő, ennek előjelét már érzékelhettük a szintén a Klasszis Média égisze alatt megjelenő laptársunk március végi Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérésében. Az ő árkosarukban szereplő 19 termék ára egy hónap alatt átlagosan 1,9 százalékkal csökkent.
Fotó: Klasszis Média
Az árcsökkenés hatására nagyot esett az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index is, melynek értéke még így is pozitív: a 4,9 százalékos mutató azt jelenti, hogy tavaly április eleje óta ennyivel emelkedtek az idősek által jellemzően vásárolt termékek árai. Forintban kifejezve: egy nyugdíjasnak tavaly húsvéthoz képest idén 1358 forinttal kell többet hagynia a kasszánál, ha ugyanazokat a termékeket vásárolja meg.
Március elején még nem tudtuk megjósolni, vajon mikortól és milyen hatása lesz az akkor még csak felvetés szintjén létezett árrésstopnak az indexre. Ha viszont most azt feltételezzük, hogy májusra sem nőnek a beszerzési árak, így az árrés és a fogyasztói árak is változatlanuk maradnak, akkor – mivel tavaly áprilisról májusra egy 3,5 százalékos csökkenés volt tapasztalható az Mfor Nyugdíjas Árkosár értékében – az árkosárindex 7 százalék körüli értékre kúszhat vissza, amit majd egy ismét csökkenő tendencia követhet. Sőt, ha az intézkedés az év második felében is hatályban marad, akkor őszre vagy a tél elejére akár újra negatív értéket is felvehet az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index értéke. Ha azonban a beszerzési árak emelkednek ebben a hónapban, akkor az index májusra akár 8-9 százalékra is emelkedhet.
Módszertan
Az ugyancsak a Klasszis Média által megjelentetett laptársunk, a Privátbankár már több mint 18 éve elvégzett Árkosár-felmérésére támaszkodva állítottuk össze az Mfor Nyugdíjas Árkosarát, mely azt hivatott bemutatni, hogy mennyibe kerül egy nyugdíjas havi bevásárlása. Egy aktív, valamint egy nyugdíjaskorú fogyasztói kosara ugyanis eltér egymástól, bizonyos termékeket nagyobb, míg másokat egyáltalán nem, vagy kisebb mennyiségben vásárolnak idős honfitársaink.
A termékek meghatározásához a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) életszínvonal statisztikáját hívtuk segítségül, mely egyik táblája mennyiségek szerint tartalmazza, hogy miből mennyit vásárol egy nyugdíjas háztartás egy évben, ezt pedig elosztottuk a hónapok számával. Ez alapján állítottuk össze a 21 termékből álló nyugdíjas kosarunkat, melyben a legnagyobb mennyiségben vásárolt alapvető élelmiszerek szerepelnek. Ehhez súlyozva társítottuk a három nagy hipermarket árait laptársunk adatbázisából. Így nemcsak arra kapunk választ, hogy idős honfitársaink melyik hipermarketben mennyiért tudják beszerezni az élelmiszereket, de ennek átlagát véve az is kiderül, mennyit kell fizetniük egy havi nagybevásárlásért.
Egyben felhívjuk a figyelmet, hogy az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés csak a hipermarketláncokban megvásárolható élelmiszertermékek árát vizsgálja, azaz nem alkalmas általánosságban a nyugdíjak reálértékének megállapítására.
Nyugdíjas Árkosarunkat egészen 2020 januárjáig visszamenőlegesen is kiszámoltuk, ez lehetőséget ad arra, hogy egy, a mindennapokban érzékelhető árindexet számoljunk.
Jöttek a mínuszok
Az elmúlt hónapok drasztikus áremelkedése után most gyökeresen más a helyzet,
nincs az idős honfitársaink által jellemzően vásárolt termékek között olyan, mely egy hónap alatt 10 százalékot meghaladó mértékben drágult volna.
Március elejéhez képest
- a tojás ára 6,1,
- a rizsé 3,7,
- a sertésmájasé 2,9,
- a száraztésztáé 1,4 százalékkal emelkedett.
Ezzel szemben
- a tejföl 45,7,
- a margarin 34,8,
- az alma 32,3,
- a párizsi 28,8,
- a joghurt 22,8,
- a burgonya 20,3,
- a liszt 19,5,
- a banán 14,3,
- a jeges tea 10,1 százalékkal lett olcsóbb egy hónap alatt.
Fotó: Klasszis Média
A kormányrendelet miatt éves összevetésben meglehetősen nagy a szórás. Tavaly húsvéthoz képest jóval drágább lett
- a tojás (49,2 százalékkal),
- a narancslé (48,7 százalékkal),
- a liszt (38 százalékkal),
- a sajt (22,1 százalékkal),
- a rizs (21,9 százalékkal),
- az étolaj (21,2 százalékkal),
- a jeges tea (19,3 százalékkal),
- a csirkemell (18,9 százalékkal),
- a krumpli (13,9 százalékkal).
Ugyanakkor egy év alatt jelentősen esett
- a tejföl ára (41,3 százalékkal),
- a joghurté (36,9 százalékkal),
- a párizsi (31,6 százalékkal),
- a margariné és az almáé (egyaránt 14,9-14,9 százalékkal),
- a cukoré (10,6 százalékkal).
Mennyi áfa járna vissza?
Orbán Viktor évértékelő rendezvényén jelentette be, megteremtik annak lehetőségét, hogy ősztől a nyugdíjasok a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek általános forgalmi adóját (áfa) visszakapják. Korábban lapunk elsőként számolta ki, ez az összeg havonta legfeljebb kétezer forintot jelentene, ám közben a kormányzat azt is közölte, az Idősek Tanácsa azt kérte tőlük, bővítsék az áfa-visszatérítésre jogosító termékek körét. Lapunk tartja magát a kormányfő eredeti elképzeléséhez, ezért most is a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek után fizetett áfa összegét számoltuk ki. Ha már hatályos lenne a miniszterelnök bejelentése, a március eleji 1308 forint után április elején – köszönhetően az árcsökkenésnek –
már csak 1020 forint áfa járna vissza egy nyugdíjasnak,
ebből az összegből 105 forintot tenne ki az 5 százalékos kulccsal adózó tej áfája. A teljes, 28 887 forintra rúgó árkosárértékből az áfa egyébként 4202 forintot tesz ki.
Kevés…
Ha a nyugdíjemeléseket összevetjük az árkosárindexekkel, akkor is tanulságos számokat kapunk. Mint azt cikkünk elején írtuk, egy év alatt az Mfor Nyugdíjas Árkosárban szereplő termékek ára 4,9 százalékkal emelkedett, miközben az időskori ellátások (a január eleji kötelező emelés következtében) csak 3,2 százalékkal nőttek. Vagyis a nyugdíjak értéke árkosarunkhoz viszonyítva csökkent.
A gigainfláció után, 2023 tavaszán elindult árcsökkenés kisebb mértékű volt, mint a mostani, árrésstopot követő árzuhanás. Így két év után, most az Mfor Nyugdíjas Árkosár értéke 1,5 százalékkal alacsonyabb, mint 2023 áprilisában, eközben a nyugdíjak összege 12,8 százalékkal magasabb, mint akkor.
Hároméves időtávot vizsgálva azt látjuk, az árak 32,3 százalékkal emelkedtek, míg az időskori ellátások 40,8 százalékkal nőttek.
Ha négy évet veszünk figyelembe, akkor 55,8 százalékos áremelkedést tapasztalhatunk a három nagy hazai hipermarketláncnál, a nyugdíjak emelkedése pedig 59 százalékra rúgott. Azonban, ha nem vesszük figyelembe a hatalmas kormányzati kegyként kommunikált tizenharmadik havi ellátást, akkor az emelés mértéke csak 49,6 százalékot tenne ki.
Ötéves intervallumot nézve az idősek által jellemzően vásárolt termékek ára 59,8 százalékkal nőtt, míg a nyugdíjak ez idő alatt 69,2 százalékkal emelkedtek. A tizenharmadik havi ellátás nélkül ez utóbbi érték azonban csak 56 százalék lett volna.
Azaz az árrésstop okozta áresés ellenére a tizenharmadik havi juttatás hosszú távon csupán arra volt elegendő, hogy az élelmiszerek áremelkedésének hatását tompítsa.
Az Mfor Nyugdíjas Árkosár korábbi cikkei ide kattintva olvashatók. >>>
