6p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Egyesek több, mint véletlennek tartják, hogy a fogyasztóiár-index éppen 9,9 százalék lett, amely révén a kormány tort ülhetett az infláció felett. Már csak azért is, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint a háztartási energia 16,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gáz ára 33,5 százalékkal csökkent, úgy, hogy a kormány a lakossági árakhoz nem nyúlt. Mi is történt valójában?

Az infláció kapcsán sokszor nehéz eligazodni a félrevezető (vagy legalábbis elsőre annak tűnő) kommunikáció és a személyes tapasztalatok között. Egyes élelmiszerek esetén ugyan valóban árcsökkenést tapasztalhattunk az utóbbi hónapokban, ám számos szolgáltatás tovább drágult. A hírek arról szólnak, hogy az energiaárak, így a földgázé vagy az elektromos áramé a világpiacon jelentős mértékben csökkent, a lakosság azonban ebből mit sem érzékel. Az élet továbbra is drága, a többség érzete az, hogy romlott az életszínvonala, a propaganda ellenben azt harsogja, hogy a kormány legyűrte az inflációt, hiszen Orbán Viktor kijelölte, hogy annak 10 százalék alá kell visszaesnie, és lám az októberi statisztikák szerint ez meg is történt.

A kormány győzelme vagy a lakosság nyomorúsága miatt lett 10 százalék alatti az infláció?

Jogosan merül fel a kérdés, hogy az emberek értenek félre dolgokat, megvezetik őket, vagy valami más áll a háttérben? Ahogy azt is érdemes felvetni, hogy a statisztikák mennyire megbízhatóak? A KSH által hivatalosan fogyasztóiár-indexnek nevezett inflációs mutató esetén érdemes sokadszor is néhány fontos tényt rögzíteni. A legfontosabb, hogy a közel 10 százalékos infláció azt jelenti, hogy az egy évvel korábbihoz képest a KSH által számított kosár értéke még októberben is jelentősen drágult. Az ilyen mértékű infláció a lakosság számára még mindig fájóan magas, nem véletlen, hogy a kormány hiába örül a növekedési ütem lassulásának, a fogyasztás továbbra is mélyrepülésben van. A kiskereskedelmi adatok hónapok óta brutális forgalomcsökkenésről tanúskodnak.

Ez pedig már csak azért is különösen fontos, mert éppen ez az egyik fontos oka annak, hogy az infláció növekedésének üteme visszafogottabbá vált. A kiskereskedelemben működő vállalatok ugyanis megpróbálják visszafogni az árakat, a korábbi esetleges magasabb árrés eltűnik, és érezhető árverseny alakult ki a társaságok között. Erre csak minimálisan erősít rá az a kormányzati intézkedés, amely az úgynevezett Árfigyelő révén összehasonlíthatóvá teszi a termékek árait.

A másik sarokpontként meg kell említeni, hogy a mostani adatok számítása során az árakat a tavalyi hatalmas emelkedést követően kialakult szinthez hasonlítják, így ahhoz képest egy nominálisan azonos emelkedés százalékosan már jóval kisebb mértékű. Ez egy példával jól megvilágítható: ha egy termék ellenértéke 1000 forintról 2000-re, majd egy évvel később 3000-re ugrik, akkor az első évben 100 százalékos, később viszont már csak 50 százalékos a drágulás. Ezt a jelenséget nevezik bázishatásnak, és az infláció növekedési ütemének lassulását a lakosság elszegényedése mellett ez magyarázza leginkább.

Hogyan eshettek a gázárak, ha nem is változtak?

A fenti bázishatás az egyik "vitatott" tétel miatt is igen fontos. A cikkünk elején idéztük a KSH kommentárját, amelyet most felelevenítünk: a háztartási energia 16,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 5,4, a palackos gázért 4,7 százalékkal többet kellett fizetni.

Ezek közül a legkönnyebben a gáz árán tudunk fennakadni, hiszen köztudomású, hogy a tavaly nyáron bevezetett változások óta a kormány nem nyúlt a hatóságilag meghatározott árakhoz. A rezsiemeléskor a földgáz esetén két árszintet határoztak meg, egyrészt a rezsicsökkentett árat az átlagfogyasztás mértékéig, illetve egy úgynevezett lakossági piaci árat, amely ennek több mint a hétszerese lett. (Arról korábban írtunk, hogy a rezsicsökkentett ár kisebb vesztesége mellett az utóbbi a tőzsdei árakhoz képest igen komoly nyereséget biztosít az állami MVM számára.)

A KSH az infláció számítása során egy súlyozott árat számolt, amelyben a fogyasztási adatokat és a kedvezményeket is igyekeztek figyelembe venni. (A módszertanról korábban a hivatal egy tájékoztatót is kiadott.) Hogy ez mennyire ad pontos átlagos értéket, azon azért nem érdemes lamentálni, mert sokkal fontosabb, hogy milyen trendet ír le az árak változása. Miután a számítási módszer nem változott, ezért nincs ok feltételezni, hogy a statisztika bármilyen módon próbálná a valós folyamatokat eltéríteni. Ha a havi számokat megnézzük, akkor az látható, hogy a rezsiemelést követően a KSH által számított átlagos árak brutálisan megugrottak, hiszen a 2022 augusztusában alapul vett 101 forintos szintről a következő hónapban 238 forinttal számoltak. A lakosság ugyanakkor alkalmazkodott az új helyzethez és jelentősen visszafogta a fogyasztását, így valószínűsíthetően kevesebben és kisebb mértékkel csúsztak a nagyon magas lakossági piaci ár kategóriájába. A KSH által számolt átlagár ugyanakkor novemberig emelkedett, majd decembertől az előző hónaphoz képest csökkenésnek indult. Ennek köszönhetően 2023 júniusa óta minden hónapban köbméterenként 155 forintos átlagárral számolnak.

A statisztika által kimutatott nagy árcsökkenés mögött tehát az áll, hogy egyrészt a fogyasztást is figyelembe veszik, így alakul ki egy "átlagár", másrészt itt is valójában a bázishatás jelentkezett és ennek köszönhetően mutatták ki, hogy olcsóbb lett a földgáz.

Érdemes megemlíteni, hogy miután a vezetékes gázfogyasztás súlya a teljes fogyasztói kosárban 1,87 százalékos, a magas áraknak a bázisból való kiesése önmagában is jelentős mértékben csökkentette a fogyasztóiár-index ütemét.

Persze, ha valaki farkast akar kiáltani, akkor előcitálhatja a PB-gáz árának alakulását. Ott ugyanis azt láthatjuk, hogy a földgázzal ellentétben, ahol a forgalommal és kedvezményekkel korrigált árak látványosan csökkentek, a palackos kiszerelésű termékeknél csak minimális mértékű árcsökkenés következett be.

Arról az anomáliáról egyébként korábban is írtunk, hogy a háztartási energia esetén a kormány az iránta elkötelezett alacsony jövedelműeket magára hagyta. A vidéki lakosság által használt PB-gáz vagy tűzifa ára ugyanis nem szabályozott. Utóbbi termék esetén ugyan tavaly az állami erdészetektől lehetett kedvezményes áron tüzelőt vásárolni, ám idén erre nincs lehetőség.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!