A magyar kormány gazdaságpolitikája 2021 vége óta komoly kudarcnak tekinthető, a választások előtti osztogatás az egyensúlyi mutatók mellett az inflációnak is komoly lökést adott. A kormányzat ezt követő intézkedései pedig tovább rontották a helyzetet, amit jelez a rendkívül magas infláció. A közel 25 százalékos drágulás nominálisan is rendkívüli, ha pedig hozzávesszük, hogy ez nagyjából 10 százalékponttal több, mint a második legmagasabb uniós érték, akkor abból az is látszik, hogy valamiért csak nálunk van szankciós infláció. Józan paraszti ésszel is belátható tehát, hogy valójában a súlyos magyarországi helyzetet nem az oroszok ellen hozott intézkedések okozták.
Most hozzá lehetne nyúlni a rezsicsökkentési rendszerhez
Orbán Viktor és csapata a tükörbe nézés helyett az Európai Uniót okolja a problémák miatt, a megtévesztő üzeneteknél rendre előkerül, hogy az energiaárak Brüsszel miatt ilyen magasak. Ha megnézzük az Európában irányadó TTF földgáz árát, akkor kiderül, hogy a magyar kormány üzenetei ebben a tekintetben sem őszinték. A gáz ugyanis a tavaly augusztusi – valóban fájdalmasan magas - szintjéhez képest drasztikusan visszaesett. A mostani megawattóránként 25 euró alatti tőzsdei kurzus a háborút megelőző félév időszakánál is jóval alacsonyabb, és immár csak minimálisan haladja meg a békeidők sokéves átlagát. Mindez azt jelenti, hogy
ha valamikor, akkor most el lehetne engedni a rezsicsökkenést, vagy legalábbis át lehetne alakítani a rendszert olyan módon, hogy a szociális és környezetvédelmi szempontok minél jobban érvényesüljenek.
Az Európai Bizottság kritikái - amelyek egyébként valóban nem újkeletűek - arról szólnak, hogy az állami beavatkozás piactorzító, ráadásul egy befixált alacsony költség egyáltalán nem ösztönzi a fogyasztókat a takarékosságra. Ha megnézzük ezeket az érveket, akkor azt kell mondani, hogy mindkettő teljesen jogos. Az állami beavatkozás ugyanis a közművek fejlesztései során már kiütközött, többek között ezért maradtak el az elektromos hálózat fejlesztései, amire hivatkozva pedig tavaly felfüggesztették a háztartási és ipari napelemes rendszereknek a hálózathoz való csatlakoztatását. De az is tény, hogy a viszonylag alacsony árak miatt 2021-ben még nőtt az éves gázfogyasztás, hogy aztán tavaly a hidegzuhanyként érkező intézkedésekre, az alacsony rezsidíjak részbeni piacosítására reagálva 20 százalékkal csökkenjen a fogyasztás.
Ezen az áron már jól keres az MVM
Persze, ha nagyon szarkasztikusak akarunk lenni, mondhatjuk, hogy az árakat azért akarja magasan tartani a kormány, hogy további takarékoskodásra ösztönzze a lakosságot, de alighanem másról szól a dolog. A mostani rezsicsökkentett és lakossági piaci ár mellett ugyanis a hazai kereskedő cég vélhetőleg immár jól keres, ha a tőzsdei áron veszik a gázt. Hogy ez valóban így van-e, azt nem tudjuk, mert nem csak a vállalat piaci tranzakcióiról nincs érdemi információ, de a magyar-orosz gázszerződés is titkos, így csak találgatni lehet, hogy a külkereskedelmi statisztikák szerint miért vesszük a tőzsdei árnál drágábban az energiahordozót. (Mivel a szerződésben foglaltakról nincs publikus információ, így a következő számításaink során a tőzsdei árat vesszük alapul.)
A pénteki európai tőzsdei gázárat és az aznapi euró-forint keresztárfolyamot alapul véve 97 forintos köbméterenkénti nettó ár adódik. Persze ahhoz, hogy ez a fogyasztókhoz eljusson különböző költségekkel jár, de az általunk megkérdezett szakértő szerint nagyságrendileg így is 110 forint körüli nettó áron el lehetne juttatni a tőzsdén vásárolt földgázt a magyar háztartásokba. Ha összevetjük ezt a 106 forintos jelenlegi rezsicsökkentett fogyasztói árral, akkor azt láthatjuk, hogy az ilyen módon eladott gázon az MVM-nek minimális vesztesége van, az állam pedig ebben az esetben az áfát bukja, hiszen azt végső soron nem kapja meg, illetve visszaadja az MVM-nek a veszteségek miatt. (A gyakorlatban ugyanakkor a különböző jogcímek miatt ennél azért komplikáltabb a helyzet.)
Ugyanakkor a lakosság nemcsak rezsicsökkentett, hanem lakossági piaci áron is kap gázt, amelynek most 747 forint a köbméterekénti díja. Egy korábbi cikkünkben a fogyasztási adatokból számított megoszlásnál azt becsültük, hogy a negyede kel el ilyen drágán, míg a gáz háromnegyedét 106 forintért kapják a magyarok. Amennyiben ez a fogyasztási arány valós, úgy az MVM lakossági gázeladásból származó bevételének átlagára 266 forint. A jelenlegi tőzsdei árak alapján tehát az energetikai vállalat köbmétereként 125 forint árrést ér el. Ugyanakkor a fent említett jelentős lakossági megtakarítás miatt valószínűsíthető, hogy a drágább gázt fogyasztók spóroltak, tehát az 1/4-3/4 arány helyett talán az 1/5-4/5 mutató helyesebb lehet. Amennyiben ez alapján számolunk átlagárat, akkor is 95 forint marad az MVM zsebében minden eladott köbméter gáz után.
Mint látható, a fenti táblázatból további forinterősödés vagy gázárcsökkenés esetén az sem elképzelhetetlen, hogy még a rezsicsökkentet áron sem fog bukni az MVM, miközben az államnak sem kell egyik zsebéből a másikba pakolni az áfát. Lehet persze arra hivatkozni, hogy még mindig a tavaly aranyáron vett gázt fogyasztjuk, ami igaz. Ugyanakkor éppen annak ellensúlyozására vetettek ki nagyon jelentős különadókat, amelyek kapcsán korábbi kormányzati kommunikáció rendre arról szólt, hogy a költségvetésben Rezsivédelmi Alap címszó alatt elkülönített 2000 milliárd szerint fedezi az akkori magas beszerzési árakat. Ha megnézzük akár Varga Mihály pénzügyminiszter, akár Lantos Csaba energiaügyi miniszter utóbbi időszakban tett kijelentéseit, a következő fűtési szezon kezdetéig aligha fognak módosítani akár az árazáson, akár a kirótt extraadók rendszerén. Jelenleg tehát az állam beszedi a pluszpénzt, miközben az MVM immár papíron olcsóbb gázzal kereskedhet, hogy a kormányzati kommunikáció fordulatát használjuk, extraprofittal. Ezzel pedig visszaérkeztünk a cikk elején felvezetett kiugróan magas infláció problematikájához is, hiszen, ha nem egy állami cég szedi be, akkor a kormány által is ostorozott többletköltségek is érezhetően hozzájárulnak az Európa-bajnok dráguláshoz.
