Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Kormos Olga Kormos Olga

Iskolapszichológusok arra figyelmeztetnek, mindannyiunkon láthatók már a kifáradás jelei. Budapesti és vidéki szakemberrel beszélgettünk arról, hogy az összezártság miatt megnőhet a családi bántalmazások száma, s hogy miképp tudnak a karanténban segíteni szülőknek, gyereknek, pedagógusoknak.

„Nekem szerencsém van, mert a gyermekem alternatív iskolájában flottul megszervezték a távoktatást úgy, hogy tisztában vannak azzal, ugyanazt a mennyiséget lehetetlen leadni, mint normál körülmények között. Hiszen nincs, aki megtanítsa a dolgokat, a szülő nem tanár. 8-12-ig órák vannak, testnevelésből például vállalások vannak, ahol pontokat lehet szerezni, ami motiválja a gyerekeket. Aztán 15-16 óráig tanulószoba” – meséli Judit, egy budai általános iskola pszichológusa, aki egyben szülő is. „Ezidő alatt én tudok dolgozni.”

Maradj otthon - 1 hónap után itt vannak a kifáradás tünetei. Fotó: PixabayMaradj otthon - 1 hónap után itt vannak a kifáradás tünetei. Fotó: Pixabay

Kell is, ugyanis folyamatosan keresik a szülők és a pedagógustársak Juditot. Még az iskolabezárások első napján írt az érintetteknek, hogy ha nem is személyesen, de elérhető, krízisintervenció vagy tanácsok miatt nyugodtan keressék.

„Ugyan a hosszú, folyamatos foglalkozásokat nem feltétlenül tudjuk átvinni az online térbe, - főleg kicsiknél -, de akik kritikus helyzetben vannak, vagy úgy érzik, szükségük van lelki megsegítésre, kereshetnek. Terápiát amúgy sem tarthatunk az iskolában, de a szokásos 6-10 alkalmas beszélgetéssorozatot most is tudjuk biztosítani.”

A magatartás- vagy figyelemzavaros gyerekek szülei talán bátrabban keresik az otthoni problémákkal, de arról is van tapasztalata, hogy néhány sajátos nevelési igényű gyerekről lekerült az iskolai stressz terhe, s nagyon jól érzik magukat otthon a karanténban. Érkezik hozzá olyan jelzés is, hogy vannak olyan diákok, akik szinte semmit nem tanulnak otthon: nem végzik el a kiadott feladatokat és az online órákon sem vesznek részt.

„Ha egy kamaszról van szó, ez a felszínen egyszerű lustaságnak tűnhet, de e viselkedés mögött húzódhat egy kezdődő depresszió is” – figyelmeztet Judit, aki úgy véli, a járványnak lehetnek majd utólagos következményei a gyerekeknél, már csak azért is, mert veszteségekkel kell számolni akár iskolai, vagy családi szinten.   

Visszakanyarodva a napirendre, Judit azt mondja, hogy ebben a bizonytalanságokkal teli időszakban a legjobb dolog egy jól összeállított napirend, ami nagyon protektív tud lenni. Hiszen mindannyiunkban ott van egy alap-szorongás a teljesen ismeretlen helyzettől, amely valljuk be, olykor fenyegető is, hiszen bizonytalan minden. A napirend egyfajta ismétlődés, ami ebben az őrületben kis rendet tesz.

„A tendencia afelé mutat, hogy senkinek sem könnyű, ha össze vagyunk zárva, mert a feszültségeket jobban generálja, ugyanis nem izolációra vagyunk teremtve. Még a kiegyensúlyozottabbaknak is vannak mélypontjai” – mondja arra a kérdésre, hogy a karantén miképp hat a családokra. Összehoz és szétszakít.

Ahol eleve konfliktusokkal terheltebb a családi helyzet, ott az összezártság miatt gyakoribbakká válhatnak a viták, veszekedések, ahol meg nincsenek nagy bajok, ott tud működni. Munkájában azt tapasztalja, hogy érzelmileg is megterhelő ez a negyedik hete tartó helyzet. A családon belüli bántalmazás esélye például a sokszorosára nőhet ebben az izolált és feszült helyzetben, ami azért veszélyesebb most, mert a gyerekek folyamatosan össze vannak zárva a bántalmazóikkal, és nincs belőle kilépési lehetőségük. Nehezebb ilyen körülmények között erre felfigyelni, de egy érzékenyebb pedagógus észlelheti azokat a jeleket, amik erre mutatnak, amire az elmúlt hónapban volt is példa.

Például, hogy a gyerek vonakodik bekapcsolni a kameráját, mert szégyelli, hogy bántalmazás nyomai vannak az arcán, vagy láthatók a környezetén (összetört tárgyak, felborogatott bútorok). Ha ilyesmit tapasztalnak, értesíteniük kell a hatóságokat. Ha hivatalos bejelentés érkezik, a rendőrség és a családsegítő is kimegy a helyszínre. Ez – ritkább esetben - önmagában is tud visszatartó erő lenni, de sajnos, ahol szenvedélybeteg van a családban, ott nehezebb fenntartani az önkontrollt.

Fontos figyelni azokra is, akiknek valamilyen pszichés betegségre, például pánikra való hajlamuk van, mert felerősödhet, főleg, ha nő a halálesetek és megbetegedések száma. Ilyenkor fontos felvenni a kapcsolatot a pszichológussal, pszichiáterrel. A nehézség most az ellátásban az, hogy gyermekpszichiátert találni sem könnyű, mert jelenleg a legtöbb ellátóhelyen csak életveszélyes állapotban lévő gyerekeket fogadnak, akiket mentővel visznek be (öngyilkossági veszélyeztetettség), ezenkívül gyógyszerfelírási lehetőség van az ambulanciákon.

Judit TIPPJEI: napirend, séta, testmozgás, relaxációs vagy imaginációs gyakorlatok.

A nyolcadikosoknak érdemes pótballagást szervezni

Diána két vidéki általános iskola pszichológusaként úgy látja, a kezdeti sokk, a karantén friss lendülete, a logisztika beállítása után a harmadik héten kezdtek el a szülők, a gyerekek és pedagógusok is igényt tartani a tanácsaira. Ez volt az a határvonal, amikor felerősödtek a konfliktusok mind a családi, mind a távoktatásban, vagy a felnőttek munkájában.

Jól és rosszul is ki lehet kerülni a karanténból. Fotó: PixabayJól és rosszul is ki lehet kerülni a karanténból. Fotó: Pixabay

„Ahhoz képest, hogy vadonatúj helyzetben élnek a gyerekek, jól viselik. Az alsósok örülnek, hogy apával és anyával otthon lehetnek, több az együtt töltött idő. A nagyobbak a digitális kapcsolattartás miatt bírják még, bár kétségtelen, most jött el az idő, hogy a fáradás jelei mindenkin mutatkoznak” – mondja az iskolapszichológus.

Az is tény, hogy kézzelfogható a feszültség a bevásárláskor, a gyógyszertáraknál való várakozáskor, amikor emberek közelébe kell mennünk. Olyan helyzetet élünk meg, amihez nincs szilárd kapaszkodónk, nincsenek korábbi mintáink, legfeljebb háborús vagy katasztrófafilmekben láthattunk hasonlót. A jövőképünk is kicsit homályosabb lett, egyeseknek létbizonytalanságot hozott, mások a kontrollvesztést élik meg rosszul. Fontos, hogy ha nincsenek jól bevált megküzdési mechanizmusaink, feszültségoldó módszereink, próbáljunk újakat felfedezni, amelyek segítenek a stressz oldásában.

„A végzősök ugyan a virtuális kommunikációval aránylag jól el vannak, de számukra negatív következmény, hogy nem lesz ballagásuk, hiszen ez szimbolikus módon segíti őket abban, hogy lezárják életüknek ezt az időszakát és megnyissák a következő fejezetet, ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy valamilyen módon teret és lehetőséget nyújtsunk nekik erre” – hívja fel a figyelmet egy lehetséges gondra Diána, aki azt ajánlja, hogy számukra egy virtuális vagy akár későbbi időpontra halasztott ballagás jót tehet, ahol be lehet ezt a hiányt pótolni.  

A szülőknek, akiknek most hihetetlen sok szerepkörben kell helytállniuk, azt javasolja, hogy ha eddig még nem történt meg, hívják össze a családot és struktúrálják át a mindennapjaikat, főként a házi munkát és kötelező feladatokat. Kapaszkodó lehet mindenkinek, ha akár táblázatba foglaljuk a következő hetek vagy hónapok menetrendjét.  Most itt az idő, hogy valódi kis „üzemként” működjön a család, mert ha minden felelősség egy valakit nyom, előbb-utóbb borulnak a dolgok. Ahol ez működött korábban is, remek, de ahol nem, itt az idő arra is, hogy ezt az újfajta kommunikációt elsajátítsák tudatosan.

Később, a családi memoárok fontos eleme lesz az élmény, hogy közösen, együttes erővel képesek voltunk megbirkózni ezzel a helyzettel is. Ilyen módon adhatunk mintát gyermekeinknek a megküzdésről és a családi összetartás erejéről, amely később egyéni szinten, a saját küzdelmeiben is erőforrássá válik a számára.

Nem érdemes tabuként kezelni semmit, hiszen minden válasz biztonságot nyújt a gyermeknek, ha beszélünk róla. Az elhallgatás, titkolózás, „te még ehhez kicsi vagy” hozzáállás csak félelmet, szorongást kelt a gyermekben. Maradjunk tehát tudatosan a racionalitás talaján, kommunikáljunk gyermekünkkel őszintén a kialakult helyzetről és mutassunk jó példát neki arról, hogyan lehet és hogyan érdemes kezelni ezt.

Diána TIPPJEI: otthoni testmozgás, légzőgyakorlatok, meditáció, zenehallgatás, imádság, befelé figyelés, olvasás, színezés, kézműveskedés

Arra viszont mindkét szakember felhívja a figyelmet, hogy az iskolapszichológusok országszerte továbbra is várják a lelki támogatásra, tanácsra szoruló szülőket, gyerekeket és pedagógusokat egyaránt.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.