2020. március 30. 16:28

Nem elég, hogy a koronavírus világszerte terjed, és mind többen betegednek meg tőle, a járvány az élelmiszer-ellátásra is hatással lehet a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint.

A koronavírus kitörése befolyásolhatja az élelmezésbiztonságot, mivel a globális világjárvány negatív hatással van a munkaerő rendelkezésre állására és az ellátási láncokra is. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelzése szerint fennáll a veszélye annak, hogy a járvány miatt élelmiszerválság tör ki, hacsak nem kerül sor világszerte gyors intézkedések meghozatalára a legsebezhetőbbek védelme és a globális élelmiszer-ellátási láncok életben tartása érdekében. A FAO szerint a zavarok áprilisban és májusban várhatók.

A szakértők egyébként három potenciális veszélyforrást jelölnek meg, az állami felhalmozást, a munkerőhiányt és az ellátási láncok megszakadását. Az elsőre, az élelmiszer-proteckionizmusra számos jel utal, több állam is elkezdett alapvető élelmiszerekből felhalmozni, amelynek kétféle módja van: vagy megjelentek a piacon, és komoly mennyiségeket kötöttek le, vagy megtiltották az élelmiszerek kivitelét.

"Élelmiszer-protekcionizmus"

Az exportkorlátozásokat bevezető legfontosabb növénytermesztő országok között szerepel például Vietnam, amely leállította a rizs exportját, míg Oroszország a feldolgozott gabona kivitelét korlátozza. Kazahsztán felfüggesztette a búzaliszt, hajdina, cukor, napraforgóolaj és néhány zöldség exportját is, utóbbi ország lépése azért is figyelemre méltó, mert ők számítanak a világon az egyik legnagyobb búzaliszt-előállítónak.

Az agráriumra specializálódott Fitch Solutions -, amelyet a CNBC idéz - szerint megindult állami szinten az élelmiszer felhalmozása is, ami különösen aggasztó, hogy olyan országok is erősítik az importjukat, amelyek között vannak alapvetően exportőrök is. A Bloomberg beszámolója szerint Kína, Törökország, Algéria és Marokkó is visszafogta az exportját, és erősítette az importját az elmúlt napokban. A szakértők szerint egyébként a rendelkezésre álló gabonakészletek (búza, rizs, kukorica, stb.) globálisan bőven elegendőek, ám az állami felhalmozás és a korlátozások komoly piaci anomáliákat okozhatnak a következő hetekben, hónapokban.

További hírek a koronavírusról

Arról nem beszélve, hogy mindez az élelmiszerárak megugrásával járhat, amely világszerte százmilliókat taszíthat kilátástalan helyzetbe. A szakértők szerint ez Indiában és Indonéziában is komoly problémákat okozhat, aminek szociális és politikai vetülete is lehet. De nem kell ilyen messzire menni, hiszen Magyarországon is kellemetlen helyzeteket okozna, ha kéz a kézben ugrana meg a munkanélküliség és az élelmiszerek ára.

Megszakadó ellátási láncok

A globalizáció révén határokon átívelő élelmiszerláncok alakultak ki, amelyeknél a fajlagos költségek leszorítása kulcskérdés volt. Emiatt általában az alapanyagok és félkész termékek vándoroltak azokba az országokba, ahol a legolcsóbban lehet a végterméket előállítani. Most viszont számos probléma adódott. A fenti korlátozások mellett a logisztikai problémák is nehézséget okoznak, a lezárt határok miatt ugyanis sokkal nehezebb A-ból B-be juttatni termékeket, még akkor is, ha az áruk mozgását elvileg semmi sem gátolja. Ugyanakkor, aki a híreket figyeli, az naponta szembesülhet azzal, hogy a közlekedési híreknél a legfontosabb információ az lett, hogy a határátkelők környékén hány kilométeresek a kamionsorok.

Az ellátási láncok esetében az sem mellékes, hogy számos országban korlátozzák az emberek mozgását, zárnak le városokat, régiókat. Olyan esetek is vannak, amikor a nagyvállalatok könyörtelen gazdasági intézkedéseket hoznak, és saját döntésük eredményeképpen, a veszteségeik mérséklése érdekében leállítják a termelést. Kínában, Hupej tartományban például, ahonnan a koronavírus kiindult, gyakorlatilag minden üzemet majd' két hónapra bezártak. Az ilyen esetekben értelemszerűen megszakadhatnak az ellátási láncok, így a következő pontba nem jut el az alapanyag vagy a késztermék.

Munkaerőhiány

Kettősség jellemzi a munkaerő kérdését is. Miközben világszerte sokkot kapott a munkaerőpiac, és milliók veszítik el egyik pillanatról a másikra az állásukat, máshol nincs ember. Ez két okra vezethető vissza. Az egyik a fent említett fizikai korlátozások, ha valaki nem a közvetlen környezetében dolgozott, hanem ingázott, akkor most könnyen lehet, hogy nem tud bejárni a munkahelyére.

Ha az egyes országokon túl tekintünk, akkor a vendégmunkások hiánya az, amiről érdemes szót ejteni. Az Európai Unióban ugyanis az elmúlt évtizedben kialakult rendszer szerint számos nyugati országban (Egyesült Királyság, Hollandia, Németország, Franciaország, Spanyolország) kelet-európai vendégmunkásokkal oldották meg a termelést. Most viszont a lengyel, román, a blogár vagy magyar emberek nem tudnak milliószámra útnak indulni a lezárt határok miatt. Nem véletlen, hogy több országban már megkongatták a termelők a vészharangot. A múlt héten előbb a francia gazdák jelezték, hogy az idénymunkások hiánya nehézségekkel jár, majd Egyesült Királyságban is azt közölték a mezőgazdasági vállalkozók, hogy sürgősen idénymunkásokra van szükségük, mert nincs elég ember a mezőgazdasági idénymunkák elvégzésére.

Nem lesz elég idénymunkás? (Forrás: MTI) Nem lesz elég idénymunkás? (Forrás: MTI)

Csak a briteknél nagyságrendileg 100 ezer ember kellene, de Franciaországban is hasonló nagyságrendű a munkaerőhiány. Ennyi embert egyébként elvileg a hirtelen munkanélkülivé vállók köréből lehetne toborozni, kérdés persze, hogy mennyire hajlandók ezek az emberek váltani. Sok helyen ugyanis a munkanélküliek most akár extra támogatásokat is kaphatnak, ami miatt talán kevésbé kiszolgáltatottabbak. Arról nem beszélve, hogy a hazai munkavállalók alkalmazása szinte biztosan magasabb költségekkel jár majd, mind a keleti idénymunkásoké.

Kell-e félnünk Magyarországon?

A szakemberek ugyan folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy felesleges bespájzolni, lesz elég élelmiszer, ám ennek ellenére sokan vásárolnak a szokásos mennyiségeknél sokkal többet. Emiatt – tapasztalataink szerint - bizonyos termékekből időlegesen, másokból (így például élesztőből) gyakorlatilag folyamatos a hiány. A megugró kosárértékeknek persze a félelmen túl több oka is van. Egyrészt sokan vannak, akik próbálnak minél kevesebbszer kimozdulni otthonról, és a szokásos napi vásárlás helyett egyszerre szereznek be több terméket. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy az iskolák bezárása és a home office munka miatt sokan a szokásos iskolai menza és munkahely környéki kifőzdék helyett magukra kezdtek főzni, ami egy 4-5 fős család esetén értelemszerűen sokkal több alapanyagot igényel.

A szakértők szerint a kiskereskedelem továbbra is állni fogja a rohamot, a kérdés tehát, hogy lesz-e elég élelmiszer. A statisztikák azt mutatják, hogy emiatt nekünk nem igazán kell izgulni, Magyarország ugyanis az EU egyik jelentős nettó élelmiszer exportőre.

Magyarország kifejezetten jó helyzetben van (Forrás: FAO Global Perspectives Studies) Magyarország kifejezetten jó helyzetben van (Forrás: FAO Global Perspectives Studies)

Ha tehát elhúzódik a járvány miatti válság, és az élelmiszeripari ellátási láncoknál problémák keletkeznek, a magyarországi ellátás várhatóan akkor sem fog veszélybe kerülni. Az más kérdés, ha belátható időn belül nem enyhül a járvány, illetve az azzal járó korlátozások, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy itthon lesz ugyan elegendő gabona, de aki déli gyümölcsre vagy tengeri halakra vágyik, az könnyen hoppon maradhat.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.