<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kedvezőtlen időjárás és a rossz termés mellett a árfolyamgyengülés áll az áremelkedés mögött az agrárminiszter szerint. Az áfa csökkentésére nincs mozgástér a költségvetésben.

Kérdést kapott egy ellenzéki képviselőtől Nagy István agrárminiszter: Vadai Ágnes, a DK parlamenti képviselője az elmúlt időszak áremelkedésének okait firtatta az élelmiszerek körében.

Üres pénztárcával térnek haza a piacról
Üres pénztárcával térnek haza a piacról

Válaszában az agrárminiszter elismerte a drágulás tényét. Mint írta, az élelmiszerek árának változása termékkörönként eltérő. A szezonális termékek esetében a kedvezőtlen időjárással, valamint az alacsony kínálattal magyarázta ezt a folyamatot (példaként az alma gyenge terméseredményét hozva fel), míg az exportált gyümölcsök esetében a forintárfolyam hatása is közrejátszik az árak alakulásában a miniszter szerint.

Mfor-vélemény

 

Vagyis a kormány egyik tagja szerint az euró drágulása begyűrűzik a hazai árakba. A magyar monetáris politikával szemben megfogalmazott egyik kritika szerint a jegybank szándékosan hagyja gyengülni a forintot (miközben az MNB folyamatosan azt kommunikálja, hogy nincs árfolyamcélja), hogy a kedvezőtlen gazdasági környezetben így is segítse az exportáló vállalatokat. Ugyanakkor ez a politika árfelhajtó hatású, mert drágítja az importot. Ennek egyik bizonyítékát adta most az agrárminiszter, amikor az élelmiszerek árának emelkedéséért részben az árfolyamot tette felelőssé. Az euró árfolyama a jegybanki jegyzés alapján egyébként az augusztus eleji 246 forintról mostanra 259 forintra erősödött.

Nagy István kifejtette továbbá, hogy a feldolgozott élelmiszereknél fontos az alapanyagok árának emelkedése, a világpiaci árak változása és a növekvő bérköltségek. Emellett - tette hozzá - a koronavírus hatásai is meghatározók.

Mfor-vélemény:

 

Az emelkedő bérköltségre hivatkozás is felfogható egyfajta beismerésnek, mely szerint a kormány által generált bérfelzárkóztatási program (melynek szükségszerűségéről könnyű meggyőzni az alkalmazottakat) visszacsapódik az árazásban, a cégek, feldolgozók beépítik a termékeik árába a bérköltségeik emelkedését.

A miniszter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a lassulás már elkezdődött, az áremelkedés mérséklődik. Leszögezte, hogy a fogyasztói árakra a kormánynak nincs közvetlen ráhatása, a közvetett eszközök alkalmazása pedig jelenleg igen korlátozott: a költségvetés forrásai elsősorban a munkahelyek megtartására, ezáltal a lakosság jövedelmi viszonyainak "pozitív alakulására" és a fizetőképes kereslet fokozására fókuszálnak.

Emellett mind az alapanyag-termelőket, mind a feldolgozókat célzott programokkal támogatja az Agrárminisztérium - közölte végül a miniszter.

Mfor-vélemény:

 

A fentiekből pedig az derül ki, hogy a kormány nem tervez általános áfa-csökkentést az élelmiszereknél, amivel direktben tudna hatni az árakra. Legalábbis elméletileg hatni tudna, mert a korábbi, egyes termékeket érintő áfa-csökkentés sem járt mindig a fogyasztói árak mérséklődésével, mint azt történt például a tojás esetében, ahol a piaci zavarok miatt nem érvényesült az adó visszavágásának hatása pár évvel ezelőtt.

A KSH legutóbbi inflációs adatközlése szerint az egy évre visszatekintő infláció 3,8 százalékos volt idén júliusban. Ezen belül az élelmiszerek 7,8 százalékkal drágultak. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a párizsi, kolbász 16,1, a cukor 14,5, a szalámi, szárazkolbász és sonka 11,5, a tojás ára 8,9 százalékkal lett magasabb. Ha viszont nem egy évre, hanem csak az előző hónapra - tehát júniusra - tekintünk vissza, akkor azt tapasztaljuk, hogy az idényáras élelmiszerek 2,2 százalékkal lettek olcsóbbak. Erre hívhatta fel a figyelmet a miniszter, amikor az árak lassulásáról tett említést. Ugyanakkor a KSH jelentése szerint ez sem tudta ellensúlyozni a nem idényáras élelmiszerek körében mért 0,4 százalékos inflációt.