A szeptember végével záruló idei bodzaszezonban látványosan megszakadt a bodzaár emelkedésének többéves trendje: tavaly a 2018-as árnak már nyolc-tízszeresét is kifizették a felvásárlók a termelőknek, illetve a vadon is termő gyümölcsöt leszüretelőknek. A szakma még a nyár első felében is a tavalyi árszint ismétlődését várta az idei szezonban. Amennyiben azonban a jelenlegi szinten ragad a felvásárlási ár, sok ültetvényen meg sem kezdik a szeptember második felében szokásos úgynevezett második szedést, számolt be az Agroinform.
„Az árak jelenlegi alakulásában jelentős szerepe van annak, hogy idén Ukrajnában (részben gazdasági kényszerűségből is) sokkal több bodzát szedtek, mint a korábbi években, ami jelentősen megnövelte a régiónkban a kínálatot. Ám a hektikus piaci folyamatoknak hosszabb. távú, mélyebben fekvő okai is vannak. A gyümölcsök közül talán a bodza tekintetében a legkevésbé szabályozott a termelő-felvásárló kapcsolat, kevesen kötnek előszerződéseket, ami nagyon kiszámíthatatlanná teszi a piaci mozgásokat.” – hangsúlyozza Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének (BOTÉSZ) kereskedelmi vezetője. –
Nem segít a termelők helyzetén az sem, hogy míg a covid-járvány kitörése után nyugaton jelentősen nőtt az igény a kiváló immunerősítő hatással rendelkező bodza gyógyászati felhasználására is, mostanra ez a hullám ismét veszített erejéből. A gyártók a jelenlegi gazdasági válság miatt amúgy is a kereslet további csökkenésére számítanak, emiatt visszafogják a készletezést.
A gyümölcsöt egyébként elsősorban továbbra is az élelmiszeripar használja fel: ételszínezékként különféle italok és ételek festésére alkalmazzák. A tavalyi magas árak miatt azonban a gyártók egy része alternatív színező anyagok (például fekete répa, fekete berkenye) felé fordult, a bodzasűrítmény ilyenkor akár véglegesen is kikerülhet a receptúrából. Aki pedig nem tudta kiváltani a bodzát, az is igyekezett a tavalyinál olcsóbb beszerzési forrásokat találni, erre a célra pedig az ukrán és a hazai vadbodza bőven a rendelkezésükre állt idén.
A felvásárlási árak bezuhanása érzékeny időszakban éri a bodzatermelőket, akiknek a megtérülési mutatóit amúgy is jelentősen rontotta a kapcsolódó költségek idei megugrása. „A bodzapiac bizonytalansága, a hektikus ármozgások miatti magas kockázat, valamint az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatása a vízigényes bodzaültetvényekre várhatóan csökkenteni fogja a bodzatermő területek nagyságát Magyarországon. Ez a folyamat az évtized közepére akár fel is gyorsulhat az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások jelenlegi szakaszának kifutását követően” – figyelmeztet Csizmadia György.
Magyarországon a hivatalos adatok szerint évek óta mintegy 15-16 ezer tonna bodzát szüretelnek, a mintegy 5500 hektárnyi nyilvántartott termőterületen kívül számottevő a vadon termő bodza részaránya a teljes felvásárlási mennyiségben.
(via agroinform.hu)
