Tavaly év végén nem a parlament fogadta el a költségvetés módosítását, hanem a kormány a háborúra hivatkozva megoldotta egy rendelettel. Az átszabásra többek között azért volt szükség, mert a nyár közepén elfogadott verzióban még annyira optimista volt a kormány, hogy 4,1 százalékos növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 377 forintos euro-árfolyammal számolt, valamint 5,2 százalékos inflációra tippelt.
A K-Monitor elemzésében a további érdekességekre is felhívta a figyelmet:
- A nyugdíjbiztosítási alap 4900-ról 5555 milliárdosra hízott, ebből több mint 1000 milliárdot nem a szochó és járulékok, hanem a költségvetés fedezi. Hogy ez sok vagy kevés, arról vita folyik (pl. a minimálnyugdíj 2008 óta nem emelkedett, havi 28.500 Ft, a gyes is ehhez van kötve), de ténykérdés, hogy a költségvetés legnagyobb kiadási tétele a nyugdíj. Nyugdíjprémium azonban a lanyha növekedés miatt nem lesz, az erre képzett céltartalékot is jelentősen megvágták.
- Még nagyobbat nőtt az úgynevezett Rezsivédelmi Alap (670 milliárdról 2600 milliárdra). A költségvetési szervek, önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek, állami tulajdonú társaságok, valamint a versenyszféra rezsikiadásainak részleges támogatása a költségvetés sötét foltja: indoklás és szabályozás híján nem tudjuk, kinek és mekkora összeg jár belőle - mutat rá a K-monitor.
- Sokkal drágább az államadósság is, hiszen az unió egyik legmagasabb kamatát fizetjük a hitelekért és kötvényekért. A nyári verzió óta 430 milliárddal drágult meg az adósságfinanszírozás, döntően a devizában lévő kintlévőségek miatt. A gyenge forint miatt a (2010 előtti) devizás sztrádakoncessziók is drágultak. A magas kamatok miatt további tételek, például a Diákhitel konstrukciók támogatása is megnőtt.
- A Rogán Antal Kabinetirodájának hitbizományába tartozó, közinformatikát finanszírozó Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások előirányzata 75 milliárdról 114 milliárdra nőtt.
- Nagyot ugrott a kormány nemzetpolitikai céljait megvalósító, főleg vidéki és határon túli támogatásokat osztó Bethlen Gábor Alap kerete is, 34,4 milliárdról 62 milliárd forintra. A "civilek" más téren is jól jártak: a Miniszterelnökség civil támogatásai 9 milliárddal nőttek. Ehhez azért látni kell, hogy ezeket a pénzeket erősen politikai alapon osztják - vélekedik a K-monitor.
- A titkosszolgálatok azonban minden eddiginél nagyobb összeggel gazdálkodhatnak: a titkos információgyűjtésért és leplezett eszközök alkalmazásáért felelős Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ijesztő 77,6 milliárdból gazdálkodik idén.
- Tovább dübörög a Magyar Falu Program, másfélszeresére növelték a keretösszegét. A megyei jogú városokat fejlesztp Modern Városok Programra szánt összeg ugyanakkor 10 százalékkal csökkent.
- Nagyot ugrottak a Külügy keretében lévő államfői protokollkiadások: 450 millióról 2,9 milliárdra. A kiugró növekedés pontos okai indoklás híján nem ismertek.
- Sokkal többe, 31 helyett 100 milliárdba kerül a külkereskedelmi Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése.
- A K-Monitor lapunk számítását is beidézte, miszerint a sportkassza a júniusi 385 milliárdról legalább 415 milliárdra nőtt.
