Nincs könnyű helyzetben az, aki az idei évi költségvetést, illetve a 2022 utolsó napjaiban végrehajtott változtatásokat szeretné követni, vagy épp magyarázatot kapni arra, miért került egy-egy előirányzatra akár lényegesen eltérő összeg a tavaly júniusban összerakott dokumentumban szereplőhöz képest. Az Orbán-kormány a rendeleti kormányzás adta jogával élve 2022 utolsó napjaiban drasztikusan átírta és a Magyar Közlönyben rendeletként tette közzé a 2023-as év költségvetését. Hogy ez mennyire átláthatatlan, szakmaiatlan, abba most nem kívánunk részletesen belemenni, de elég árulkodó az, hogy a rendeleti költségvetés - formai jellege és vélhetően a terjedelmi korlátok miatt - sem tartalmaz olyan kulcsfontosságú mellékleteket, melyekben indoklást találhatnánk a módosításokra. Vagy épp arra, hogy egy-egy homályos előirányzat pontosan mit foglal magába, milyen tételek kerültek ki onnan a költségvetés újratervezése során.
Ebből kifolyólag nem a legegyszerűbb tisztán látni a sport területére áramló pénzeket illetően sem. Noha a teljes sportbüdzsé nagyságáról vélhetően akkor kapunk képet, ha a kormány ígéretéhez híven a benyújtja a parlamentnek a módosított költségvetést, arra már most választ kaphatunk, hogy a tervezett kiadások egy jelentős hányadát hogyan módosította a kabinet.
A honvédelmi tárca kezelésébe tartozó terület ugyanis alapvető sportszakmai feladatokra is kap pénzt a különféle beruházási projektek és az államkasszából elmaradó bevételként megjelentő tao-támogatások mellett. A júniusban benyújtott és elfogadott költségvetés alapján számításaink szerint mindent egybevéve 385 milliárd forintot tervezett elkölteni a kormány a sport területén, amiből 139 milliárd az az összeg, ami tao címén az államkassza helyett különböző sportszervezeteknél, egyesületeknél landol.
A rendeleti költségvetés és az egyéb ismert információk alapján kijelenthető, nem a sporton fog spórolni az Orbán-kormány idén. Igaz, ez nem lehet túlzottan meglepő azok után, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek idején is előszeretettel osztogatott milliárdokat erre a területre. Sőt, többet adtak, mint például munkahelyek megőrzésére is.
Becslésünk szerint idén a sportkassza legalább 415 milliárd forintra rúghat, a beazonosítható tételek összesítése után.
Ennek során komoly nehézséget jelentett a rendeleti büdzsé már említett szűkre szabott jellege, hiszen gyakorlatilag a sportlétesítmény-beruházások, fejlesztések mind valamelyik mellékletben találhatók meg.
Az viszont biztos, hogy alapvető feladatokra - vagyis azon önálló előirányzatokra, melyek a költségvetés állandó részét képezik - 9 százalékkal többet: 167,2 milliárd helyett 182,6 milliárdot fognak elkölteni.
A büdzsé ezen részén jelentős pénzmozgatások történtek, mutatjuk is a kiemelkedőket:
- A versenysport és szakmai feladatok támogatása előirányzaton a korábbi 28,7 milliárd helyett már 58,4 milliárd forint szerepel, ami 103 százalékos növekedés.
- 55 százalékkal többet kapnak támogatásként a kiemelt sportegyesületek is: 8,7 milliárd helyett 13,6 milliárd forintot.
- Ötödével nőtt a némileg megfoghatatlan tartalmú "sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása" előirányzat: 27,8 milliárd után 33,6 milliárdot pántlikáztak fel erre a célra.
- Említésre méltó még az autó-motorsport támogatása előirányzat is, ahol a korábbi 16,5 milliárd után 19,6 milliárd forint szerepel.
Egy soron ugyanakkor jelentősen megvágták az előirányzatot: a kiemelt nemzetközi sportesemény stratégiára 29,6 milliárd helyett 13,4 milliárd juthat idén. Ám korai azt gondolni, hogy esetleg megtakarítás állna a csökkentés hátterében.
A kormány tavaly ugyanis némiképp átalakította a sportért felelős szervezeti struktúrát, jelentős feladatkört leosztva a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a fejezet egy új előirányzattal gyarapodott a rendeleti költségvetésben: kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítása. Az összeg nem kevés: 60,5 milliárd forint.
A kiemelt nemzetközi sportesemények pályázatáért és a stratégiáért a honvédelmi tárca maradt felelős, míg a lebonyolítást megkapta a Rogán vezette kabinetiroda. Ez pedig megmagyarázza azt, hogy miért csökkent 55 százalékkal a HM-nél szereplő előirányzat összege - minden jel szerint a "hiányzó" 16 milliárd forinttal a kabinetiroda fog gazdálkodni. Bár fejezeti indoklás nélkül ez csak egy óvatos becslés arra vonatkozóan, hogy mennyi jut a kabinetiroda előirányzatán szereplő 60 milliárd forintból a sporteseményekre és mennyi az állami rendezvényekre.
A kivételesen nagy előirányzat csökkentésére tehát van válasz, ám, hogy mi indokolja az emeléseket, annak indoka egyelőre nem derül ki. Akad azonban néhány lehetőség:
- egyrészt a megugró energiaárak, a gazdaság visszafogottabb teljesítmény és a magas inflációs környezet ezen kiadások növekedését is indokolhatja,
- másrészt a költségvetés átalakítása során megszüntethettek egyes előirányzatokat, azokat mások alá vonva, így növelve az előirányzat eredeti összegét.
Ami az átalakításokat illeti, szembeötlő, hogy a Nemzeti Sportközpontok már nem szerepel a dokumentumban, helyette viszont feltűnt a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség, melyre 18,9 milliárdot irányzott elő a kormány. Ez egyébként jóval kevesebb a Nemzeti Sportközpontokra júniusban szánt 31,9 milliárdnál. Igaz, ennek kicsit több mint egyharmada felhalmozási kiadásként volt szerepeltetve, vagyis valamilyen értékteremtő fejlesztést, beruházást fedezett. A két szervezet működési költsége nagyjából egyforma: 19,1 és 17,2 milliárdról van szó.
Teljesen hiányoznak a rendeleti költségvetésből a saját előirányzaton szereplő létesítményfejlesztések, -beruházások, mint például a karcagi sportcsarnok beruházása. Igaz, ezek döntő része a magasépítési programok fejezeten belül szerepelt, illetve annak fejezeti indoklása részletezte a projekteket.
Az, hogy az egyedi magasépítési beruházások előirányzatát csak minimálisan, 215 milliárdról 202 milliárdra csökkentették, a programszerű magasépés beruházások előirányzata pedig változatlanul 15,1 milliárd forint, arra enged következtetni, hogy a sportberuházásokon nagyon nem tudnak spórolni. Egyedül a hajdúnánási MotoGP-pályáról lehet tudni, hogy azt átmenetileg felfüggesztették. Hasonlót azonban nem lehet megtenni az atlétikai stadionnal vagy épp a Kovács Katalin kajak-kenu akadémiával. Így becslésünk szerint ilyen létesítményekre a korábbi 72,5 milliárd után 70,7 milliárdot kell költenie a kormánynak idén.
Emellé vehetjük még a tao-támogatás 139 milliárd forintját és így megkapjuk a 415 milliárd forintos összköltséget.
Összefoglalva tehát, a júniusban beállított 385 milliárd forintos sportkiadás az újratervezett költségvetésben becslésünk szerint legalább 415 milliárd forintos lehet. Természetesen, amikor a parlament elé kerül a teljes dokumentáció, újabb és ezúttal még részletesebb összegzést készítünk.
