4p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

A kormány átállna a bértömeg gazdálkodásra.

Nemhogy béremelés, de egyenesen bérforradalom lehet a központi közigazgatásban a jövő évtől: a kormány arra készül, hogy átáll a bértömeg gazdálkodásra. Ami azt jelenti, hogy adott részleg, egység vezetője döntheti el a rendelkezésére álló bérkeret elosztását a dolgozók között. Vagyis nagyobb különbségek lehetnek a fizetések között.

Nagyobbak lehetnek az eltérések a fizetésekben
Nagyobbak lehetnek az eltérések a fizetésekben

Az eddig titokban tartott tervekről Gulyás Gergely beszélt lapunk érdeklődésére a legutóbbi Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormány foglalkozik a köztisztviselők, minisztériumi dolgozók bérhelyzetének rendezésével, de szavaiból kiderült, hogy már nem pusztán béremelésről lenne szó.

Ebben a körben egyébként 10 éve nem történt béremelés, és az illetménytábla szerinti besorolás határozza meg a közszolga keresetét. Az ettől való eltérésre nem nagyon van mód, így például a teljesítményértékelésnek sem találták még meg a helyét a köztisztviselői bérek megállapítása során.

Gulyás közlése szerint várhatóan már 2019 januárban hatályba léphetne az új bérezési rendszer, az ehhez szükséges jogszabályokat még idén ősszel a parlament elé terjeszti a kormány. Saját elképzeléseként beszélt a bértömegre való átállásról, de mint hozzátette, ez a gondolat nem áll messze a kormány álláspontjától. Mint mondta, a hatályos jogszabályok mintegy 30 százalékos eltérést engednek meg a kor és a végzettség alapján, de ennél nagyobb – ugyanakkor nem korlátlan – szabadságot kell szerinte biztosítani a bérkeretek felett rendelkező vezetőknek a jövőben. Szigorúan példaként említette, s nem kormánydöntésként, hogy adott esetben 20 százalékkal is emelkedhetne a bértömeg bevezetésével a dolgozók jövedelmére fordítható összeg. Azzal indokolta az új rendszer bevezetését, hogy a megfelelő munkaerő alkalmazása miatt jelenleg "mindenki keresi a törvényi kiskapukat" a kormányzati körben, de ez nem jó megoldás.

 

Kovács Zoltán az Echo tévé műsorában azzal magyarázta a tervezett intézkedést – egyébként több javaslat is van a kormány asztalán -, hogy a közszférában is biztosítani kell a piacihoz közelítő bérezést. A közigazgatásban dolgozók létszámával kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy a kormány nem akarja „visszavágni” az alkalmazottak számát, de szükség van racionalizálásra. Külföldi példákat említett: a nyugdíjba vonuló három munkavállaló helyett csak egy új munkatársat vehetnének fel a hivatalokba, minisztériumokba.

A bértömeg bevezetése nem új gondolat, az államreformmal összefüggésben az elmúlt években készült tanulmányokban felbukkant már az ötlet. A váltás egyben azt is jelentené, hogy a teljesítményértékelésnek nagyobb szerepe lenne a bérek megállapítása során. Ezt Gulyás sem cáfolta érdeklődésünkre, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi hasonló próbálkozások kudarchoz vezettek az állami hivatalokban, tehát a teljesítményértékelés önmagában nem jelent megoldást.

A közigazgatásban dolgozók érdekeit képviselő szervezetek szerint sok a tisztázatlan pont az elképzelésben. Számos jogszabályt kellene módosítani az átállás miatt, ezek összefésülése nem kis feladat. Értesülések szerint olyan javaslat is megfogalmazódott, hogy csak azok a dolgozók maradnának a közszolgálati munkaköröket szabályozó törvények hatálya alatt, akik a legszorosabb értelemben véve végeznek közszolgálat hivatali munkát. Az úgynevezett kisegítő személyzet – technikai munkatársak – a Munka törvénykönyve alá kerülnének egy elképzelés szerint. Ezzel az lenne a probléma, hogy más-más kötelezettségek és jogok vonatkoznak az emberekre a két törvény alapján, vagyis akik átkerülnek a Munka törvénykönyve alá, szerzett jogokat veszthetnének el.

Az érdekképviseletek ezért inkább azt szeretnék, hogy a jelenleg is 38 650 forintos illetményalapot a mindenkori minimálbérhez kössék. Ebben az esetben nem kellene egy sor jogszabályt újrafogalmazni, gördülékenyebb lenne a béremelési folyamat.

A kormányt azonban egyéb szándékok is vezetik: tisztába akar kerülni azzal, hogy mennyien dolgoznak jelenleg az államnak, és ki milyen munkát végez. Ezt szolgálja a létszámstop is, amit pár hete rendeltek el.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint idén az első negyedévben 41,8 ezer kormánytisztviselőt, valamint 34,9 ezer köztisztviselőt fizetett az állam. További 455,2 ezer ember pedig közalkalmazottként dolgozott a költségvetési intézményekben. A 2019-es költségvetés szerint a teljes államháztartási körben a személyi juttatásokra 3281,6 milliárd forintot költenek. Ebből a központi alrendszerre konszolidáltan 2565,6 milliárd forint jut.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!