2018. július 26. 12:57

A kormány átállna a bértömeg gazdálkodásra.

Nemhogy béremelés, de egyenesen bérforradalom lehet a központi közigazgatásban a jövő évtől: a kormány arra készül, hogy átáll a bértömeg gazdálkodásra. Ami azt jelenti, hogy adott részleg, egység vezetője döntheti el a rendelkezésére álló bérkeret elosztását a dolgozók között. Vagyis nagyobb különbségek lehetnek a fizetések között.

Nagyobbak lehetnek az eltérések a fizetésekben Nagyobbak lehetnek az eltérések a fizetésekben

Az eddig titokban tartott tervekről Gulyás Gergely beszélt lapunk érdeklődésére a legutóbbi Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormány foglalkozik a köztisztviselők, minisztériumi dolgozók bérhelyzetének rendezésével, de szavaiból kiderült, hogy már nem pusztán béremelésről lenne szó.

Ebben a körben egyébként 10 éve nem történt béremelés, és az illetménytábla szerinti besorolás határozza meg a közszolga keresetét. Az ettől való eltérésre nem nagyon van mód, így például a teljesítményértékelésnek sem találták még meg a helyét a köztisztviselői bérek megállapítása során.

Gulyás közlése szerint várhatóan már 2019 januárban hatályba léphetne az új bérezési rendszer, az ehhez szükséges jogszabályokat még idén ősszel a parlament elé terjeszti a kormány. Saját elképzeléseként beszélt a bértömegre való átállásról, de mint hozzátette, ez a gondolat nem áll messze a kormány álláspontjától. Mint mondta, a hatályos jogszabályok mintegy 30 százalékos eltérést engednek meg a kor és a végzettség alapján, de ennél nagyobb – ugyanakkor nem korlátlan – szabadságot kell szerinte biztosítani a bérkeretek felett rendelkező vezetőknek a jövőben. Szigorúan példaként említette, s nem kormánydöntésként, hogy adott esetben 20 százalékkal is emelkedhetne a bértömeg bevezetésével a dolgozók jövedelmére fordítható összeg. Azzal indokolta az új rendszer bevezetését, hogy a megfelelő munkaerő alkalmazása miatt jelenleg "mindenki keresi a törvényi kiskapukat" a kormányzati körben, de ez nem jó megoldás.

 

Kovács Zoltán az Echo tévé műsorában azzal magyarázta a tervezett intézkedést – egyébként több javaslat is van a kormány asztalán -, hogy a közszférában is biztosítani kell a piacihoz közelítő bérezést. A közigazgatásban dolgozók létszámával kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy a kormány nem akarja „visszavágni” az alkalmazottak számát, de szükség van racionalizálásra. Külföldi példákat említett: a nyugdíjba vonuló három munkavállaló helyett csak egy új munkatársat vehetnének fel a hivatalokba, minisztériumokba.

A bértömeg bevezetése nem új gondolat, az államreformmal összefüggésben az elmúlt években készült tanulmányokban felbukkant már az ötlet. A váltás egyben azt is jelentené, hogy a teljesítményértékelésnek nagyobb szerepe lenne a bérek megállapítása során. Ezt Gulyás sem cáfolta érdeklődésünkre, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi hasonló próbálkozások kudarchoz vezettek az állami hivatalokban, tehát a teljesítményértékelés önmagában nem jelent megoldást.

A közigazgatásban dolgozók érdekeit képviselő szervezetek szerint sok a tisztázatlan pont az elképzelésben. Számos jogszabályt kellene módosítani az átállás miatt, ezek összefésülése nem kis feladat. Értesülések szerint olyan javaslat is megfogalmazódott, hogy csak azok a dolgozók maradnának a közszolgálati munkaköröket szabályozó törvények hatálya alatt, akik a legszorosabb értelemben véve végeznek közszolgálat hivatali munkát. Az úgynevezett kisegítő személyzet – technikai munkatársak – a Munka törvénykönyve alá kerülnének egy elképzelés szerint. Ezzel az lenne a probléma, hogy más-más kötelezettségek és jogok vonatkoznak az emberekre a két törvény alapján, vagyis akik átkerülnek a Munka törvénykönyve alá, szerzett jogokat veszthetnének el.

Az érdekképviseletek ezért inkább azt szeretnék, hogy a jelenleg is 38 650 forintos illetményalapot a mindenkori minimálbérhez kössék. Ebben az esetben nem kellene egy sor jogszabályt újrafogalmazni, gördülékenyebb lenne a béremelési folyamat.

A kormányt azonban egyéb szándékok is vezetik: tisztába akar kerülni azzal, hogy mennyien dolgoznak jelenleg az államnak, és ki milyen munkát végez. Ezt szolgálja a létszámstop is, amit pár hete rendeltek el.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint idén az első negyedévben 41,8 ezer kormánytisztviselőt, valamint 34,9 ezer köztisztviselőt fizetett az állam. További 455,2 ezer ember pedig közalkalmazottként dolgozott a költségvetési intézményekben. A 2019-es költségvetés szerint a teljes államháztartási körben a személyi juttatásokra 3281,6 milliárd forintot költenek. Ebből a központi alrendszerre konszolidáltan 2565,6 milliárd forint jut.