Most még minden nyugdíjas azt számolja, hogy mennyi pénz érkezett novemberben a rendes nyugdíján felül a számlájára (ekkor utalták ugyanis a korrekciót és a prémiumot, amelyek esetében félrevezető a "pluszpénz" terminus használata, mivel törvényi kötelezettség alapján állapítják meg ezeket a járandóságokat). Mi azonban arra vállalkoztunk, hogy kiszámoljuk, mennyi pénz érkezhet jövőre, kiegészítve a 13. havi nyugdíjjal.
Természetesen, mint mindig, az egyszerűség kedvéért most is az átlagnyugdíjjal számolunk. Ezúttal a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisát vettük figyelembe a kiinduló összeg meghatározásakor. A KSH szerint 2020-ban 150,5 ezer forint volt ez az összeg.
Ha ezt felszorozzuk az idén év eleji rendes nyugdíjemeléssel, továbbá az évközi - két alkalommal megállapított - korrekcióval (amelyekre a tervezettnél magasabb infláció miatt volt szükség), akkor azt kapjuk, hogy év végére az átlagnyugdíj 157,8 ezer forintra emelkedett. Az egész évre kivetítve ez 33,6 ezer forint többletpénzt jelentett, amihez jött az egységesen 80 ezer forintos prémium (ami a 3,5 százaléknál magasabb GDP miatt jár idős honfitársainknak), valamint a 13. havi nyugdíj - még februárban kifizetett - egy heti része, 38,7 ezer forint. Ez így összességében 152,3 ezer forintot tesz ki, ami a rendes nyugdíjakon felül idén megillette a jogosultakat.
A jövőre vonatkozó kalkulációnk során figyelembe kell venni, hogy a legfrissebb miniszterelnöki bejelentés szerint nem két heti, hanem a teljes 13. havi nyugdíjat kiosztják majd a jogosultak között - vélhetően még a tavaszi választások előtt.
S hogy ez - valamint az ideitől eltérő inflációs és növekedési kilátások, amelyek az évközi korrekció és a prémium szempontjából lényegesek - mit jelent, azt alább mutatjuk be.
A következő évre a kormány változatlanul 3 százalékos nyugdíjemeléssel számol, holott az inflációs kilátások romlottak az elmúlt időszakban, így a 2022-es költségvetési törvényben foglaltak már elévültek. Ebből kiindulva az átlagnyugdíj összege 162,6 ezer forint lesz januárban. Ami az egyéb tételeket illeti: a 13. havi kiszámítása során nincs nehéz dolgunk, mert fillérre ugyanennyi lesz, mint a januári nyugdíj.
A korrekció és a prémium becslése során már kicsit nehezebb a dolgunk, mert szinte napról napra változik a helyzet. A makropályát érintő, viszonylag friss információkkal az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank szolgált, a negyedéves rendszerességű inflációs jelentéseiben. Legutóbb szeptemberben tették közzé számításaikat, a következő decemberben esedékes, és arra lehet számítani, hogy lesznek korrekciók még az ősz elején publikált adatokhoz képest is.
Alábbi ábránk azt mutatja meg, hogy alakultak az inflációs folyamatok az elmúlt két évben:
A kormány részéről a Pénzügyminisztérium egyelőre nem tett közzé hivatalos módosítást, de Varga Mihály pénzügyminiszter az elmúlt hetekben már pedzegette, hogy az idei növekedés mégsem fogja túllépni a 7 százalékot a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt.
Az MNB szeptemberi inflációs jelentésében mindenesetre az szerepel, hogy az infáció jövőre 3,4-3,8 százalékos lehet, a GDP pedig 5-6 százalékos. Az infláció kapcsán azóta - mint jeleztük - nőttek az aggodalmak, elemzők szerint rosszabb lehet az adat, bár Varga Mihály abban bízik, hogy az év vége felé a mutató visszaszelidül a jegybank által torelált sáv középértékére, 3 százalékra.
Induljunk ki ebből az irányból. Ebben az esetben, 3,8 százalékos éves átlagos inflációval számolva, a nyugdíjkorrekció éves szinten 15 500 forintot fog jelenteni. A prémium pedig - 6 százalékos GDP-re alapozva - további 50 ezer forintot. Ezek így - együtt a 13. havival - közel 230 ezer forintot (228,1 ezer forintot) tesznek ki, tehát ennyi pénz jön majd a rendes, év eleji emeléssel növelt nyugdíjon felül éves szinten, ha ez a makropálya valósul meg. Ami azt jelenti, hogy idénhez képest 75 750 forinttal több lesz az évközi intézkedésekre visszavezethető kifizetés, amivel a nyugdíjasok számolhatnak.
Lapunk korábban már foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a nyugdíjasok mire költhetik az idei prémiumot. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért honlapján közölt felmérés szerint a válaszadók 52 százaléka leginkább a családjára költené ezt a pénzt, de 45 százalékuk az egészségügyi kiadásait is megtoldaná a prémiumból. A 41 százalékuk az otthonára, illetve élelmiszerre is fordítana a pénzből, míg 37 százalék jelezte, hogy félre is tenne valamennyit.
