A Magyar Államkincstár naptára szerint november 12-én esedékes a következő nyugdíjfizetés a bankszámlával rendelkező idős honfitársaink esetében. A postai kézbesítés ütemezése ettől eltérő, de akkoriban fog becsöngetni a postás is ezekre a címekre.
Amiben a mostani esedékesség különbözik a többitől az évben, hogy ezúttal vastagabb lesz a boríték, és nagyobb összegű jóváírásról fog értesítést küldeni a bank a nyugdíjasoknak. A havi rendes járandóságon felül ugyanis holnaphoz két hétre küldi el az állam a nyugdíjkorrekciót és a prémiumot is.
E két tétel együttesen kitesz mintegy 100 ezer forintot az átlagos nyugdíjban - ami jelenleg 151 ezer forint - részesülőknél. Ők tehát nagyjából 250 ezer forintot kapnak majd november közepe táján.
A kifizetéseket a kormány október hatodikán megjelent rendeletei szabályozzák. Ezek szerint a vártnál magasabb infláció miatt járó kompenzáció január és október közti időszakra eső összegét egy összegben kell elszámolni a nyugdíjasok felé, úgy, hogy természetesen a novemberre járó nyugdíj már a korrekcióval kiigazított összeg lesz. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a rendelet értelmében a 13. havi nyugdíjra (ami idén egy heti járandóságnak felel meg) is rá kell számolni a kompenzációt. Decemberben - novemberhez hasonlóan - aztán már a megemelt nyugdíj fog megérkezni az érintettekhez, mint ahogy a jövő évi 3 százalékos nyugdíjemelést is már erre a kiegészített összegre fogják elszámolni januártól.
Mi megírtuk, a kormány korrigált
Érdemes azonban másra is felhívni a figyelmet. Idén is 3 százalékos inflációval, és ennek megfelelő mértékű nyugdíjemeléssel tervezett a kormány, de elég hamar kiderült, hogy ennél nagyobb lesz az átlagos áremelkedés mértéke.
Ezért júniusban már végrehajtottak egy 0,6 százalékos nyugdíjemelést. Azonban az infláció alakulása indokolttá tette, hogy még ezt is megfejeljék. A törvény szerint ugyanis a január és augusztus közötti inflációs adat a mérvadó az évközi kompenzáció tekintetében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) akkori közlése szerint az év első nyolc hónapjában 4,3 százalékos volt az árromlás - azaz ha a jogszabályok szerint jár el a kormány, akkor további 0,7 százalékos emelésnek kellett volna történnie (3 százalék+0,6százalék+0,7 százalék=4,3 százalék).
Ehhez képest a rendeletben 1,2 százalékos emelésről intézkedtek. Ennek oka pedig az - és erre lapunk hívta fel a figyelmet először, és kitartóan -, hogy az idei év augusztus utáni részében az inflációs gyorsulására lehetett számítani (ezt támasztotta alá a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, szeptemberben publikált Inflációs Jelentése is), vagyis a törvény szerint járó emeléssel a nyugdíjasok végső soron buktak volna, hiszen az év vége felé akár 5-6 százalékos is lehet havonta az év/év mutató. Szeptemberben például már 5,5 százalékról jelentett a KSH.
Talán cikkeink hatására is, de a kormány meggondolta magát, és úgy számol el a nyugdíjasokkal, mintha az infláció idén 4,8 százalékos lenne (a júniusi kompenzációval már 3,6 százalékra emelte várakozását, erre jön rá az 1,2 százalékos emelés, így jön ki a 4,8 százalék). Ez már jóval közelebb áll az MNB 4,6-4,7 százalékos előrejelzéséhez.
Eddig a kiegészítésről esett szó, de azért még érdemes megemlíteni, hogy a jövőre tervezett 3 százalékos infláció is hamar érvénytelenné válhat, ugyanis az elmúlt időszakban született elemzések kivétel nélkül az árrobbanás folytatásával számolnak 2022-ben. Ennek generátora elsősorban az energiahordozók árának elszabadulása, de nem lebecsülendő a Covid utáni időszak keresleti-kínálati egyensúlytalanságának drágító hatása sem.
Ez pedig kódolja, hogy a következő évben is szükség lesz a nyugdíjak kiegészítésére. A várt gazdasági növekedés alapján okkal lehet bízni abban, hogy a prémium is érkezni fog (továbbá a 13. havi nyugdíj esedékes, két heti része; hacsak Orbán Viktor miniszterelnök nem dönt úgy, hogy már most ki kell fizetni a teljes, négyhavi pénzt).
A prémiumnál is nagyvonalú volt a kormány
A két hét múlva esedékes kifizetés tartalmazni fogja továbbá a nyugdíjprémiumot is, amit egységesen 80 ezer forintban állapított meg a kormány. Ez sem vezethető le egyértelműen a jogszabályokból, azok alapján differenciált emelésnek kellene történnie, a havi rendes nyugdíj alapján; ám ahogy lapunk is többször felhívta arra a figyelmet, a nyugdíjas társadalom nagyon kettészakadt: a nyugdíjminimum 28 500 forintos összege és az akár több milliós havi nyugdíjak jelentik a skála szélső értékeit.
Ezért nagy volt a nyomás a kormányon, hogy valamilyen kiegyenlítő mechanizmust építsen be a rendszerbe, és bár a kritikusok szerint a rendes járandóság megállapításakor kellene e logika szerint eljárni (vagyis az alsóbb szinteken nagyobb emelést biztosítani), a kormány úgy döntött, hogy a prémiumnál érvényesíti az egyenlőség elvét - talán nem függetlenül a jövő tavaszi választástól.
Érdekes lesz megfigyelni, hogy a kiáramló nyugdíjjövedelem hol csapódik le a gazdaságban: fogyasztásra költik el az érintettek a jelentős plusz pénzt, vagy esetleg félretesznek belőle valamennyit? A családot támogatják ezzel az összeggel - unokák iskoláztatására, fiatal szülők lakásfelújítási terveinek megvalósítására szánják a pénzt - vagy magukra fordítják, de nem a napi szükségleteik kielégítésére, hanem szabadidős, rekreációs tevékenységre?
A prémium önmagában mintegy 200 milliárd forint ráfordítást igényel az államháztartásból - erre is elsőként mutattunk rá ebben a cikkben, amit aztán a kormány tagjai megerősítettek:
Erre jön rá a kompenzáció, a végösszeg pedig közelíti a 250 milliárd forintot, ez a pénz fog hamarosan megjelenni a gazdaságban (aztán a jövő év során az szja-visszatérítés mintegy 600 milliárd forintjának is le kell valahol csapódnia, kereslet formájában). De ez már egy másik cikk témája, a mostaninak a lényege, hogy két hét múlva lesz okuk örömre a nyugdíjasoknak.
