Nem állíthatjuk, hogy előzetesen túl optimisták lettek volna az elemzők, hiszen az év legrosszabb értékét várták az októberi inflációs adatra. Ennek kapcsán előzetesen azt prognosztizálták, hogy 9 éves mélypontot jelentő értéket láthatunk, a várakozások 6-6,2 százalék között szórtak. Ehhez képest kedden reggel a KSH adatai kiábrándítóak lettek, hiszen 2021. októberben a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.
Noha a KSH főbűnösként az üzemanyagárak megugrását jelölte meg, a probléma ennél sokkal mélyebb és átfogóbb. A ruházkodási cikkek és a rögzített árak miatt a háztartási energia emelkedett csak mérsékelt ütemben, minden más fő termékcsoport esetében komolyabb mértékű volt a drágulás üteme.
Megugrott az étolaj ára, drágultak a bútorok
A KSH adatai szerint az élelmiszerek ára 5,2, ezen belül az étolajé 30,4, a margariné 18,8, a liszté 12,5, a munkahelyi étkezésé 10,1, a baromfihúsé 9,3, a péksüteményeké 8,4, a kenyéré 8,1, a büféáruké és az éttermi étkezésé egyaránt 7,9 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 30,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 13,9 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,3, ezen belül a dohányáruk 17,6 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 5,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 12,7, a szobabútorokért 12,5, az ékszerekért 10,8, az új személygépkocsikért 6,9 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 3,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 13,8, a járműjavítás és -karbantartás 8,4 százalékkal került többe.
Nem csak éves, de havi bázison is komoly megugrásokat mértek a statisztikusok. Szeptemberhez viszonyítva októberben a fogyasztói árak átlagosan 1,1 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,7, idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) nélkül számítva átlagosan 1,1 százalékkal lett magasabb. Az élelmiszereken belül a liszt 6,9, a száraztészta 3,6, a kenyér és a kávé egyaránt 3,1, a csokoládé, kakaó 2,9, a margarin 2,6, a cukor 2,4, a sajt 2,1, a tojás 1,5, a péksütemények 1,3 százalékkal többe, az idényáras élelmiszerek 2,0 százalékkal kevesebbe kerültek. A járműüzemanyagok ára 7,3 százalékkal nőtt. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek ára 1,5 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek 0,7, ezen belül a használt személygépkocsik 1,8, a konyha- és egyéb bútorok 1,1 százalékkal drágultak.
Elolvad a béremelés
Látva az inflációs adatok alakulását még kevésbé meglepő, hogy a kormány ennyire fontosnak tartotta a minimálbér drasztikus emelését. Az idei pénzromlás – illetve a hivatalosan mért adatoknál érzékelt magasabb infláció - ugyanis az átlagemberek számára okoz problémát. Hiszen a választópolgárok érzékelik azt, hogy az infláció miatt érzékelhetően csökkent a fizetésük vásárlóereje.
Miután a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek az első tíz hónapban, kijelenthető, hogy a 2021-es 4 százalékos minimálbér (és garantált minimálbér) emelés reálértéken nem „fedezi” az infláció mértékét. Ráadásul a szakértők azt várják, hogy az infláció novemberben juthat a csúcsra, akár 7 százalék feletti értékkel, így ez jelentősen tovább rontja az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők helyzetét. Számukra a 20 százalék feletti béremelés ugyan érzékelhető változást hoz, ám ha nem esik vissza látványosan a fogyasztói árak növekedésének az üteme, akkor jóval kevésbé lesz értékes a „választási mézesmadzag”.
Hasonló a helyzet az szja-visszatérítéssel, ez a kevesebb gyereket nevelők, illetve legalább átlagjövedelemmel rendelkezők számára egy „kellemes” egyszeri juttatást jelent. Ugyanakkor azok, akik nem a maximális összegre, hanem csak néhány százezer forintra lesznek jogosultak kevésbé fogják érzékelni a kormányzati ajándékot. Számukra ugyanis ez az összeg arra lesz elég, hogy ellensúlyozza a magasabb infláció miatt kieső vásárlóerőt.
A nyugdíjasoknak is odavág az infláció
A kormány nemcsak a bérből élők számára próbál extra transzfereket juttatni, hanem a nyugdíjasoknak is. Ugyanakkor hiába döntött korábban a kormány a nyugdíjasok többszöri kompenzációjáról, ez együtt sem fedezi az éves bázison mért pénzromlást. A nyugdíjasok az év elején 3 százalékos emelést kaptak, ám miután már az év elején megugrott az infláció (és a nyugdíjas infláció is), ezért júniusban a kormány döntött egy 0,6 százalékos előrehozott kompenzációról. Ezt követte a törvény szerinti felülvizsgálat, ekkor a törvényi előírásoknak megfelelően az első nyolc havi inflációt vették figyelembe, ami 4 százalékos volt, és így újabb, 1,2 százalékos emeléssel egészítették ki a nyugdíjakat, amit novemberben visszamenőlegesen fizetnek ki.
Az összessen 4,8 százalékos nyugdíjemeléssel áll szemben tehát az infláció, és összességében azt kell mondanunk, hogy ebben az idősek "maradtak alul". Az alapmutatóhoz hasonlóan a nyugdíjas infláció is meglehetősen rosszul alakult eddig az ősz folyamán. Szeptemberben ugyanis 5 százalékos volt a nyugdíjas infláció, majd most az októberi adat még ennél is magasabb értéket mutatott, hiszen éves bázison 5,7 százalékos volt. A nyugdíjasinfláció tehát meghaladta az emelés mértékét.
Az idősek számára ugyanakkor a magasabb infláció ellenére mindenképpen kompenzációt jelent, hogy meg fogják kapni a (legalább) 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot. Ezen túl a jövő év elején kifizetésre kerülő 13 havi nyugdíjként emlegetett plusz is egyfajta ellentételezést jelent számukra a magas inflációval szemben. Jövőre ugyanis legalább két heti nyugdíjat megkapnak, bár Orbán Viktor többször is jelezte, hogy szeretné, ha egy teljes havi plusz nyugdíjat tudnának a választások előtt kifizetni.
Feltételezhető, hogy a idén nyugdíjkompenzációval, a jövő év elején pedig a 13. havi nyugdíjjal összességében reálértékben pluszban lesznek az idősek a magas infláció ellenére is. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a jól hangzó kormányzati kijelentések ellenére a brutális pénzromlás miatt a nyugdíjasok – a pótlással, a prémiummal és a 13. havi összeggel – is csak kismértékben tudnak majd többet vásárolni a kapott juttatásból. Azok az idős polgártársaink, akik arra számítottak, hogy a kifizetésekkel jelentősen könnyebb lesz a helyzetük, vélhetőleg keserűen szembesülnek majd a valósággal.
