2019. április 8. 05:51

A kormány előre odaígéri azt, aminek a feltétele még nem teljesült.

A hatéves bérmegállapodásnak megfelelően idén júliusban tovább csökken a szociális hozzájárulási adó, ez egyébként az idei költségvetésben is szerepel - közölték a Pénzügyminisztérium vezetői múlt hétfői tájékoztatójukon az mfor kérdésére.

A kérdés tehát eldöntöttnek tűnik, pedig a pénzügyminiszter, Varga Mihály és államtitkára, Banai Péter Benő által említett bérmegállapodásból ez nem következik automatikusan.

A munkaadói és munkavállalói képviseletekkel kötött adócsökkentési és minimálbér-emelési program elég nyakatekerten fogalmaz a szochó csökkentéséről, olyan feltételt támasztva, amit - árulták el lapunknak a bérmegállapodás tárgyalásán részt vett szervezetek képviselői - igazából az aláíró felek sem értettek.

A bérmegállapodás szerint  az adó "minden egyes alkalommal 2 százalékponttal azon naptári negyedévet követő második negyedév első napjától csökkenjen tovább, amely negyedévben a versenyszférában a bruttó átlagkereset és a fogyasztói árindex szezonálisan kiigazított, adott naptári negyedévre átlagolt értékeiből számolt reálkereseti mutató legalább 6 százalékkal emelkedik a megelőző csökkentést megalapozó negyedévhez, első alkalommal 2018 első negyedévéhez képest".

Nem csoda, hogy a munkaadók képviseletében eljáróknak a mai napig fejtörést okoz, hogy megértsék, mit is írtak alá, pontosan milyen feltételnek is kell megfelelni az adócsökkentéshez. Egyikük szerint ekkor már annyira fáradtak voltak az egyeztetések miatt, hogy csak azt várták, írjanak alá végre valamit, aztán mehessenek ebédelni, lesz, ahogy lesz.

Azért érdemes egy kicsit alaposabban szemügyre venni a bérmegállapodás e pontját. Ebből ugyanis nem következik automatikusan, hogy idén júliustól sort lehet keríteni a szochó mérséklésére. Ahhoz ugyanis ismerni kellene az idei első negyedéves béradatokat, de azok közül egyelőre csak a januári áll rendelkezésre. (Idén január-márciustól számolva az első negyedév április-június, a második negyedév első napja tehát július 1., amikorra a kormány időzíti a következő adócsökkentést.)

Ráadásul a KSH megújult módszertana miatt - ami a kimutatott keresetek csökkentéséhez vezet, mert szélesebb adatbázist ölel át, mint korábban - az idei első negyedéves bérstatisztikát nem lesz könnyű összevetni a bázisidőszak - vagyis 2018 első negyedévének - adataival. (Azért azzal az időszakkal, mert a megállapodás szerint referenciaidőszak híján első alkalommal 2018. első negyedévéhez kell viszonyítani a reálkereset növekedését. A mostani pedig az első adócsökkentés a sorban a korábbi, feltétel nélküli csökkentéseket követően.)



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/?>

Arra most nem térünk ki, hogy mi értelme van a bruttó bért összekötni az inflációval, és ebből számolni "negyedévre átlagolt" reálkeresetet, amihez képest kellene a 6 százalékos növekményt felmutatni, ráadásul kizárólag a versenyszektor béreit figyelembe véve. Mindenesetre azt nem lehet tagadni, hogy az előző évek bérdinamikája idén is fennmarad: januárban mind a bruttó, mind a nettó átlagkereset 10,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a reálkeresetek pedig 7,7 százalékkal emelkedtek. Feltételezhető tehát, hogy az első negyedévben impozáns béradatokat közöl majd a statisztika, még abban az esetben is, ha a módszertani váltás részeként a mikrovállalkozásokat is bevonja a statisztikai körbe, amelyek eddig nem tartoztak oda. De erről biztosat csak akkor tudunk majd, ha megjelennek a negyedévre vonatkozó adatok, amelyek a KSH tájékoztatási naptára alapján májusban lesznek teljes körűek. Addig csak feltételezni lehet, hogy teljesül a bérmegállapodásban foglalt feltétel.

A munkaadókat természetesen ez nem fogja különösképpen izgatni, ők örülnek, ha végre megint csökken a szochó. Erre az elmúlt években kétszer került sor, így jutottunk el 27 százalékról 19,5 százalékra. Most már a speciális feltételeknek kell teljesülniük, de mint a határozott minisztériumi nyilatkozatokból kitetszik, mérget lehet venni arra, hogy júliustól 17,5 százalék lesz a szochó mértéke.

 

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése szerint egyébként a szochó július csökkentése után a következő 2 százalékpontos mérséklésre 2020 utolsó negyedévében kerülhet sor a feltételek - tehát a bérek - alakulása alapján.

Cetelem MKB Cib Tov·bbi aj·nlatok