2019-ben július elsején csökken a szociális hozzájárulási adó - jelentette ki portálunknak Varga Mihály pénzügyminiszter a Millenáris Startup Campus hétfői ünnepélyes átadóján.
Elsőként az mfor számolt be arról, hogy a 2019-es adó- illetve költségvetési törvények szerint a szochó leghamarabb jövő júliusban csökkenhet újabb 2 százalékponttal. Pedig a munkaadók arra számítottak, hogy már januárban megtörténik az adócsökkentés. Abból lehet ugyanis fedezetet teremteni a minimálbér következő évi emelésére.
Volt olyan érdekképviseleti vezető - például Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének leköszönő főtitkára - aki azt mondta, hogy amennyiben nem januárban csökken a szochó, akkor szó sem lehet a minimálbérek emeléséről az év elején.
Azóta különféle információk láttak napvilágot az időzítést illetően, legutóbb Gulyás Gergely miniszternél kérdeztünk rá az egyik Kormányinfón, hogy mi tekinthető a kormány álláspontjának ebben a kérdésben. Gulyás először - tévesen - azt közölte, hogy az elfogadott jogszabályok értelmében januárban kerülhet sor az adócsökkentésre, majd miután felhívtuk a figyelmét arra, hogy nincs ilyen rendelkezés a törvényekben, kiigazította magát, és már júliusi időzítésről beszélt.
Most minden eddiginél egyértelműbbé tette Varga Mihály, hogy a munkaadók hiába számítanak a szociális hozzájárulási adó januári csökkentésére.
"A törvény elég egyérlemű, a parlament a jogszabályokban ezt már elrendezte, július elsejével csökken a szochó" - közölte kérdésünkre.
Mint mondta, le kell zárni az évet, hogy elegendő és megalapozott makrogazdasági adatok alapján lehessen dönteni az adócsökkentésről. Ezért jelölte ki a kormány július elsejét.
A minimálbér-emelés - ezek szerint hosszas alkuval összehozható - várható mértékéről nem kívánt nyilatkozni, mert arról a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megegyezniük. A kormánynak abban az esetben van döntési lehetősége, ha nem születik megállapodás a felek közötti - mondta portálunknak.
Visszakérdezésünkre, hogy mégis mekkora lehet a kormány számára elfogadható minimálbér-emelés, kifejtette, hogy nem akarja befolyásolni a reményei szerint eredményes tárgyalást azzal, hogy közöl egy számot. A tendenciát szerinte mindenki látja, Közép-Kelet-Európában egyre élesebb helyzetet teremt a munkaerőhiány, a munkaadók béremeléssel próbálják megtartani a szakképzett munkaerőt.
A miniszter végül mégis adott egy kapaszkodót a munkaadók és munkavállalók számára: arra hívta fel a figyelmet, hogy idén az első félévben 9,4 százalékkal nőttek a reálkeresetek.
"Azt feltételezem, hogy ehhez az értékhez közeli mértékben kell megállapodniuk a feleknek, hogy mindenki elégedett tudjon lenni - mondta."
Más témában is kérdeztük a tárcavezetőt. Az Európai Parlament múlt héten fogadta el a Magyarországot elmarasztaló Sargentini-jelentést. Kíváncsiak voltunk a miniszter véleményére, ő hogyan látja, a hitelminősítői döntéseket befolyásolhatják-e a történtek. Varga Mihály erre így reagált:
"A hitelminősítők azt sem tudják, ki az a Judith Sargentini."
