Munkavállalónként több mint egyhavi bruttó bérnek megfelelő összeg marad évente a vállalkozásoknál azzal, hogy jövőre tovább csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho) - hangsúlyozta a Magyar Időknek adott interjúban Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Emlékeztetett: míg 2016-ban 27 százalék volt az adó kulcsa, addig júliustól 17,5 százalékra mérséklődhet. A munkáltatók tehát már eddig is jelentős költségcsökkentést kaptak a munkabérek után, a jövő évi mérséklés pedig akár újabb béremelésekre is fedezetet nyújthat - emelte ki az államtitkár a szerdán megjelent cikk szerint. Felidézte: a kormány 2016-ban, a szociális partnerekkel közösen megkötött bérmegállapodása értelmében 2019-ben júliustól tovább csökkentheti a szocho mértékét a mostani 19,5 százalékról 17,5 százalékra.
"A járulékcsökkentés júliusi ütemezése nem indokolja a bérdinamika lassulását, s igaz ez a kafetériarendszer átalakítása körül kialakult hangulatkeltésre is. A kormány álláspontja világos: a dolgozók munkáját - a nyugdíj- és egészségügyi kasszába is beszámítható - bérrel kell elismerni, nem utalványokkal, ilyen-olyan juttatásokkal" - nyomatékosította Izer Norbert. Hangoztatta, hogy "a sajtóhíresztelésekkel ellentétben a kafetéria nem szűnik meg, csak a rendszer egyszerűsödik. A keretösszege sem változik."
Lapunk egy novemberi Kormányinfón kérdezte a témáról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki viszont a közszférára vonatkozóan azt mondta: "a rekreációt a kormány rendkívül fontosnak tartja, e tekintetben pedig helyesnek tartjuk, hogyha a SZÉP-kártyát megkaphassák, használhassák a dolgozók." Tehát a kormány saját hatáskörben nem gondolja szükségesnek a jövedelmek átrendezését a bérek javára, holott a versenyszféra számára ezt tanácsolja.
Az átalakításra szükség van, mert a juttatásokra inkább rászoruló, minimálbér körüli összegért dolgozók jövedelemkiegészítését a meglévő rendszer nem segíti - mondta az államtitkár. Úgy vélte, elvárható a munkaadóktól, hogy kompenzálják dolgozóikat, akár a juttatások fenntartásával magasabb adókötelezettség mellett, akár a nettó bér arányos emelésével. Ha a munkavállaló átlagbért, bruttó 340 ezer forintot keres, akkor a járulékcsökkentés miatt a munkáltató 2016-hoz képest 2019-ben összesen 346 800 forinttal kevesebb szociális hozzájárulási adót fizet.
A jövő évi adóváltozások Izer Norbert szerint tovább segítik a stabil vállalkozásokat, ráadásul kedvező munkaerőpiaci folyamatok mellett folytatódhat a jelentős mértékű bérfelzárkózás. A legkisebb cégeknek kedvez, hogy az alanyi áfamentesség nyolcmillió forintos értékhatára 12 millió forintra nő. A munkaerőigény kielégítése érdekében a nyugdíjasok foglalkoztatását is ösztönzi a kormány, tőlük jövőre a munkabérük után már csak a személyi jövedelemadót vonják. Az állami szférából elbocsátott 60 év felettiek felvétele után jelentős adókedvezmény jár, ez több százezer forintos megtakarítást is jelenthet egy-egy cégnél. A versenyképesség javítása érdekében életbe lép a csoportos társaságiadó-alanyiság rendszere, az innovációs tevékenységet folytató vállalkozások pedig jelentős kedvezményeket írhatnak jóvá. Izer Norbert hozzátette: a versenyképesség növelése mellett a bérek további dinamikus felzárkóztatását, valamint a hatékonyságnövelő beruházások megvalósítását is támogatja a jövő évi adócsomag.
(via MTI)
