A Tisza-kormány a múlt héten egy fontos gazdasági döntést hozott arról, hogy július 15-től megszünteti a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ 3 százalékos kamatplafonját, amit még az Orbán-kabinet vezetett be, tavaly októberben, fix 3 százalékos címszó alatt.
A döntés hátterében az állt, hogy sok vállalkozás nem a dolgozók fizetésére vagy a mindennapi működési költségekre költötte az így felvett összegeket, hanem az olcsó forrást utána magasabb hozamot kínáló állampapírokba fektette.
„Gazdaságfilozófiai értelemben ez egy lépés a piaci alapú vállalati hitelezés irányába. A likviditási célú Széchenyi Kártya-hitelek kamata július közepétől a háromhavi bubor (budapesti bankközi kamatláb, ami azt mutatja meg, hogy a bankok milyen kamat mellett adnak kölcsön egymásnak forintot – a szerk.) szintjéhez illeszkedik, ami jelenleg 5,89 százalék. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden várható kamatcsökkentése ezt a szintet lejjebb hozhatja” – mondta el Imre Lőrinc, az Mfor–Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői műsorában.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium döntésével a szakmai szervezetek is egyetértettek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fontos célnak tartja, hogy – mint közleményükben írták – „elsősorban ne a támogatott hitelkonstrukciók alacsony kamatszintje, hanem az általános gazdasági és pénzügyi környezet tegye lehetővé a versenyképes vállalkozói finanszírozást”.
A KAVOSZ Zrt. pedig úgy fogalmazott, hogy „a szükségessé vált módosítás mellett az érintett konstrukciók továbbra is kedvező kamatozású és versenyképes finanszírozási lehetőségeket nyújtanak a vállalkozások számára”. Majd hozzátették, hogy a Széchenyi Kártya Program továbbra is a hazai kis- és középvállalkozások egyik legfontosabb finanszírozási eszköze marad.
A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A műsorvezető M. Szűcs Péter.
