Mai szemmel talán hihetetlennek tűnik, de az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került Széchenyi Kártya Program 24 éve, 2002-ben indult el a kis- és középvállalkozásokra (kkv) fókuszálva, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) kezdeményezésére. A program főleg a kritikus időszakokban segítette a kkv-k hitelezését kedvezményes kamatozású termékeken és állami garanciavállaláson keresztül – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu.
Fotó: Depositphotos.com
A KAVOSZ Zrt. fő zászlóshajójának számító termék a több mint két évtized alatt rengeteg ráncfelvarráson esett át. Legutóbb azzal került a gazdasági sajtó címoldalaira, hogy tavaly október 6-ától a Széchenyi Kártya Program keretében elérhető összes hiteltermék kamata fix 3 százalékra csökkent. Azóta bő öt hónap telt el, az Egyensúly Intézet pedig elkészítette a KAVOSZ Széchenyi Kártya Program makrogazdasági hatásait vizsgáló tanulmányát. A kiadvány megjegyzi, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint az államilag támogatott kkv-hitelek és garanciaprogramok a koronavírus-járvány lecsengése után is tartósan a válság előtti szint felett maradtak.
A kiadvány szerint 2021-ben már mintegy 0,5 százalék, 2022–2024-ben tartósan 1 százalék fölötti, 2025-ben pedig 1,5 százalék körüli GDP-többletet jelentettek a KAVOSZ termékei.
Könnyen kiszámolható, hogy a támogatott vállalati hiteltermékek nélkül az elmúlt évek mindegyikében csökkent volna a magyar GDP – tavaly 1,2, 2024-ben pedig 0,9 százalékkal (2023-ban a támogatott hiteltermékekkel együtt is 0,8 százalékos mínuszt mért a KSH).
A teljes cikkből kiderül, hogy mekkora teher a kamattámogatás fenntartása a költségvetésnek, idén mekkora érdeklődésre lehet számítani a kkv-k részéről, és hogy mit gondol arról a Magyar Nemzeti Bank, hogy a monetáris politika gazdaságra gyakorolt hatását alapvetően szűkíti a Széchenyi Kártya Program.
