Szinte biztosan 25 bázispontos kamatcsökkentésről fog kedden dönteni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa – vélik az Mfor Elemzői Konszenzusnak nyilatkozó szakemberek. Sőt, többen azt mondják, akár egy ennél jelentősebb, 50 bázispontos vágásra is lenne lehetőség, ők azt jósolják, ezt az opciót is tárgyalni fogja Varga Mihály és csapata.
Ismert, a jegybank utoljára februárban döntött egy óvatos, 25 bázispontos monetáris enyhítés mellett, a további kamatvágásokat azonban az iráni konfliktus és az annak nyomán kialakult energiaválság meghiúsította.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
A jegybanki kommunikáció ugyanis továbbra is szigorú, és Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője szerint az MNB ezt a viszonylagos szigort továbbra is fenn fogja tartani, „nem köteleződik el egy tartós enyhítési ciklus mellett”. Az MNB korábbi üzenetei alapján szintén a „fokozatos, óvatos lazítást” tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek Bukovszki András, a CIB Bank vezető elemzője, és Varga Mihályék „óvatos lépéseit és előzetes kommunikációját” emeli ki lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza is, aki úgy véli, épp emiatt nem számít a szerinte megvalósítható 50 bázispontos kamatcsökkentésre. Tőlük kicsit eltérő jegybanki üzenetet vár Molnár Dániel. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető közgazdásza szerint „a külső környezet, a geopolitikai konfliktusok viszont változatlanul bizonytalanságot jelentenek, ez hangsúlyosan jelenhet meg a kommunikációban”.
Alacsony infláció, csillapodó konfliktus
A legfontosabb geopolitikai fejlemény valóban az amerikai–iráni háború lezárásának lehetősége lett, bár a megállapodás körüli hírek szinte óráról órára változnak. Molnár Dániel szerint „a megállapodás stabilitása továbbra is kérdéses”, és Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza sem venné biztosra, hogy a béke tartós lesz, mivel – írja –
„Irán egy erőteljes zsarolási potenciált talált magának a Hormuzi-szoros kapcsán”.
Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője viszont arra mutatott rá, a kérdőjelek ellenére a nyersolaj világpiaci ára a március eleji szinten van, Bukovszki András pedig azt hangsúlyozta, a Brent nyersolaj hordónként 80 dollár alá esett ára „csökkenti az inflációs és külső egyensúlyi kockázatokat is”.
Az amerikai–iráni megállapodás jelentős előrelépés a legnagyobb inflációs kockázatot jelentő közel-keleti konfliktus és az abból következő energiaár-emelkedés területén – emeli ki lapunknak Árokszállási Zoltán. Az MBH Elemzési Centrum igazgatója ennek is tudja be a vártnál jóval kedvezőbb, éves szinten 1,8 százalékos májusi inflációs adatot, ami – húzza alá – a toleranciasáv alsó, 2 százalékos küszöbénél is alacsonyabb, és ugyanerre a jelenségre mutatott rá Regős Gábor is.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
Árokszállási Zoltán úgy véli,
a pénzromlási ütem idén és jövőre is a 2-4 százalékos sávban alakulhat,
bár szerinte jövőre kissé magasabb számokat láthatunk.
A fogyasztóiár-indexről a szakértők optimistán nyilatkoztak. Kedden a jegybank a júniusi Inflációs Jelentés előrejelzését is közzéteszi. Egy hónappal ezelőtt szakértőink arra hívták fel a figyelmet, a májusi kamattartás alapja az volt, hogy az MNB megvárja, milyen adatok érkeznek a júniusban közzéteendő Inflációs Jelentésben.
Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője, valamint Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője is azt várja, a márciusi, éves átlagban 3,8 százalékos prognózist lefelé fogja módosítani az MNB. Mi több, Bukovszki András azt sem tartaná meglepőnek, hogy a márciusi előrejelzésnél akár 1 százalékponttal alacsonyabb pénzromlást jósoljon most a jegybank.
„Saját várakozásunk szerint az idei éves átlagos infláció 3 százalék alatt maradhat”
– írja a CIB Bank vezető elemzője.
Még nála is optimistább Virovácz Péter. Az ING szakértője szerint bár az év hátralevő részében emelkedő pénzromlási mutató várható, de a pálya a márciusihoz képes lejjebb tolódik, és kevésbé lesz meredek. A szakember szerint a negyed évvel ezelőtti előrejelzéshez képest
akár 1,25-1,50 százalékponttal is alacsonyabbat jósolhat a jegybank
a júniusi Inflációs Jelentésben, ami ugyancsak „kamatvágásért kiált”. Nyeste Orsolya is úgy számol, a korábbi előrejelzésekkel ellentétben még az utolsó negyedévben sem lesz éves szinten 5 százalék a fogyasztóiár-index, az Erste szakértője szerint a mutató megáll 4 százalékon.
Csökkenő hozam, erős forint
A hazai fizetőeszköz erősödése már hosszú hónapok óta tart, ahogy Regős Gábor fogalmazott lapunknak, „korábban elképzelhetetlen szintekre” javult az árfolyam. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra mutatott rá, „bár a jegybank szereti hangsúlyozni, hogy nincs árfolyamcélja, de nyilvánvalóan figyelnie kell az árfolyamra, hiszen ez a fő csatorna, amin keresztül az inflációra hat”. Árokszállási Zoltán ugyanerre hívta fel a figyelmet. Az MBH szakértője emlékeztetett, Varga Mihály a májusi kamatdöntés után is a forint erősödését emelte ki az alacsony inflációs mutató kordában tartásával kapcsolatban. Varga Zoltán az Equilortól pedig azt emelte ki, a jelenlegi, 350 forintos euró a 2022 eleji szintnek felel meg.
A pénzpiaci folyamatokkal kapcsolatban Varga Zoltán azt hangsúlyozta, a tízéves államkötvény hozama már 5,2 százalékra csökkent, az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta nem volt ilyen olcsó a refinanszírozás, Bukovszki András pedig számszerűen meg is nevezte, ez 40 bázisponttal csökkent a májusi kamatdöntő ülés óta. Virovácz Péter ezt az értéket pedig nemzetközi összehasonlításba helyezve rámutatott, a hasonló futamidejű amerikai papírokhoz képest a magyar kötvények felára csupán 60-70 bázispont, és a német Bunddal szemben is 220 bázispontra esett a felár. Az ING szakembere ez alapján úgy látja,
a befektetők várakozása közelebb áll az 50 bázispontos kamatvágáshoz, mint a 25-öshöz.
A szakértők a három nagy hitelminősítő országértékelésére is reagáltak. Ismert, egyelőre egyikük sem változtatott sem a besoroláson, sem a kilátáson – ahogy az várható volt. Molnár Dániel szerint a következő, év végén esedékes felülvizsgálat időpontjára már ismert lesz a 2027-es költségvetés tervezete is, illetve kiderülhet, az uniós forrásokhoz milyen mértékben fér hozzá az ország. Bukovszki András pedig arra hívta fel a figyelmet, a piac korábban beárazta a leminősítési kockázatot, ám középtávon most inkább a felminősítés irányába mutatnak a kockázatok, ehhez azonban új kormány részéről hiteles költségvetési konszolidációs programra és kiszámítható gazdaságpolitikára lesz szükség.
Érdekesség azonban, hogy – Regős Gábor szavaival – a hazai jegybank „szembe megy a világgal”. Az Európai Központi Bank (EKB) nemrég 25 bázispontot kamatemelést hajtott végre, és a piac további szigorítást vár Frankfurttól. Varga Zoltán a tengerentúli lehetőségeket ismertetve úgy látja, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyelőre kivár, de – mint az Equilor vezető elemzője fogalmaz – „amennyiben az infláció az Egyesült Államokban makacsnak bizonyul a következő időszakban, nem zárható ki, hogy az idei évben a Fed is kamatot emel”. Ezt alátámasztja Árokszállási Zoltán véleménye is, aki a Fed „vártnál szigorúbb hangvételét” emelte ki. Sőt, Molnár Dániel, az MGFÜ szakértője kerek perec kijelenti, minden jel arra mutat, a tengerentúlon az év során 1-2 kamatemelés várható. Szintén a szigorodó Fed-üzenetekre hívta fel a figyelmet Nyeste Orsolya, aki megemlítette azt is, a cseh jegybank szintén szigorított a monetáris kondíciókon.
Molnár Dániel kiemelte, a korábbi időszakokban szigorodó Fed- és EKB-kamatpálya mellett a mérséklődő kamatkülönbözet miatt elképzelhetetlen lett volna a magyar jegybanki lazítás, ám az elmúlt időszakban a kockázati megítélés olyan mértékben javult, hogy a piac ezt tolerálhatja, nem várható annak nyomán jelentős forintgyengülés – írja az MGFÜ vezető közgazdásza.
Mikor, mennyi?
A kamatcsökkentésben tehát egyetértenek az Mfor Elemzői Konszenzusnak nyilatkozó szakemberek, és úgy vélik, annak mértéke 25 bázispont lesz, noha egyesek az 50 bázispontos vágásra is látnának teret.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a júniusi monetáris lazítást júliusban újabb fogja követni, sőt akár két további kamatvágásra is sor kerülhet az év során.
Bukovszki András, a CIB Bank vezető elemzője is úgy látja, az év második felében további kamatcsökkentések várhatók.
Árokszállási Zoltán viszont kamatcsökkentési ciklusra számít. Az MBH Elemzési Centrum igazgatója azt valószínűsíti, az MNB egymást követő üléseken, 25 bázispontos lépésenként a nyár végére 5,50 százalékra csökkenti az alapkamatot, de most úgy látják, az a szint fenn fog maradni az év végéig.
Nyeste Orsolya az Erstétől pedig arra számít, a mostani kamatvágás után idén további egy, esetleg kettő lazításra van esély, míg 2027 végére 5 százalékra csökkenhet a jegybanki alapkamat.
Az Mfor Elemzői Konszenzus korábbi cikkei ide kattintva olvashatók. >>>
