Az MNB kamatcsökkentés kapcsán több teória is született, oldalunkon is körbejártuk a témát a monetáris politika szemszögéből, és felvillantottuk a gazdaságpolitikai motívumokat is. Utóbbi, vagyis az MNB által előrejelzett gazdasági növekedés is egyfajta magyarázata lehet a váratlan lépésnek. Az MNB, illetve annak elnöke, Matolcsy György ugyanis is ragaszkodik ahhoz, hogy éves szinten a magyar gazdaság elkerüli a recessziót, sőt akár még 2 százalékkal is növekedhet. Mindezt annak ellenére teszi, hogy rajtuk kívül mindenki gazdasági visszaesést vár, a gazdasági szakértők és elemzők 3-8 százalék közötti mértékű prognózisokat közöltek, míg a magyar kormány 3 százalékkal kalkulál.
Ahhoz, hogy ez elkerülhető legyen, számos területen fel kellene pörögnie a gazdaságnak. Ugyanakkor sok a kérdőjel, hiszen a GDP 10 százalékát adó turizmus esetében egészen biztos, hogy súlyos visszaesés lesz. De jelentős kockázati tényezőnek számít az ipari termelés alakulása is, főleg annak fényében, hogy a legfontosabbnak tekinthető ágazat a járműgyártás a márciusi súlyos visszaesés után áprilisban 80 százalékkal zuhant. A közúti gépjármű gyártásának volumene 94, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 69 százalékkal esett vissza. További probléma, hogy az autógyárak még májusban és júniusban sem álltak vissza a korábbi három műszakos termelésre, így ezekben a hónapokban sem várható, hogy a szektor „utolérje” magát.
A kormány mozgástere ráadásul korlátozott, és nem feltétlen azért, mert Orbán Viktor és kabinetje nem szeretne tenni. A szándék biztosan meglenne, amit – véleményem szerint - jelez az is, hogy a jelentős osztalékfizetések és ezek repatriálása kapcsán korábban a nemtetszését többször kifejező kormányfő most egész másképp nyilvánult meg. A napokban végtelen barátságos és pozitív beszédet mondott a győri Audi-gyárban alig néhány héttel azután, hogy kiderült, a német társaság 700 milliárd forintnak megfelelő osztalékot vitt el Magyarországról. A kritikák helyett Orbán Viktor biztatott és segítő kezet ajánlott az autógyártónak.
Felmerül, hogy miben is tud a magyar gazdaságpolitika segíteni egy ilyen multinacionális óriásnak, és a többieknek, legyen szó a Mercedesről, a Suzukiról, vagy bármilyen más exportőr cégről. Igazából nem sokat, hiszen a piaci folyamatokra nem tud hatással lenni, pedig most az az egyik legnagyobb baj, hogy az értékláncok megszakadása után, amely a kieső termelés miatt kínálati sokkot okozott, most a vásárlók hiánya jelenti a legnagyobb problémát. Ezt pedig érdemben nem tudja Magyarország felpörgetni, az elmúlt hetekben nagy hírverést kapott elektromos autó támogatás során 2000 jármű talált nagyon gyorsan gazdára, ami a többmilliós európai piaccal összevetve elenyészőnek tűnik.
Így tehát érdemben a költségoldal az, ahol hozzá tud tenni a kormány. Természetesen hosszabb távon az oktatás és a K+F-re fordított összegek is vélhetőleg megtérülnének, de most mindenki a túlélésre játszik. A költségeknél a bértámogatás mellett az „export cserearány” javításával tudja a gazdaságpolitika a magyarországi gyártókat tolni. Ennek pedig talán legegyszerűbb módja a kedvező devizaárfolyam.
Itt jutunk el gondolatban a kamatvágáshoz, annak révén ugyanis a forint gyengült az euró ellenében. Így az elszámolásait euróban vezető német autógyárak például kisebb magyarországi költséggel kell, hogy számoljanak emiatt. Más kérdés, hogy ez nem egy 21. századi megoldás, hiszen szó sincs arról, hogy ezzel például magasabb hozzáadott érték keletkezne az országban. Arról nem is beszélve, hogy a beruházásokat drágíthatja, ahogy a jelentős exporthányad esetén is ront a helyzeten.
Ha azonban ég a ház, ahogy most is, akkor mindenki azzal az eszközzel próbálkozik, ami éppen a keze ügyébe akadt. Az MNB, amely erősen növekedés párti az árfolyampolitikával befolyásolhatja a piaci szereplőket.
Ha sikerül felpörgetni az ipart és az exportot, netán a relatív olcsóság miatt még a turizmust is újraélesztik, akkor Matolcsy György lépéselőnybe kerülhet a gazdaságpolitikai vezető címért folytatott versenyfutásban. Ha azonban ez nem válik be, netán a gyenge forint miatt az infláció ismét erős növekedést mutatna, akkor viszont könnyen visszaüthet a jónak tűnő ötlet.
