Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Csabai Károly Csabai Károly

Kétségtelenül több minden megváltozott Nagy Márton távozását követően. S nemcsak az alapkamat, hanem a jegybank állampapír-vásárlási programja, valamint az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra is optimista az idei évet illetően, még mindig növekedést vár, noha a kormány már beletörődni látszik a 3 százalékos recesszióba. Jegyzet.

Nagy Márton május 28-án váratlanul lemondott a Magyar Nemzeti Bank alelnöki posztjáról. Ő felelt a monetáris politikáért.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa június 23-án csökkentette a jegybanki alapkamatot. Azt az alapkamatot, amely több mint négy éve, 2016. májusa óta változatlan volt.

Könnyű lenne a két esemény között összefüggést találni. Magyarul, távozott a monetáris politika első számú felelőse, s az MNB máris csökkentette az alapkamatot. Ebből arra lehetne következtetni, hogy Nagy Márton volt az akadálya a monetáris lazításnak. 

Ám, ha az ember átfutja a Monetáris Tanács idei, január-május közötti üléseinek – vagyis amikor még Nagy Márton is tagja volt a testületnek – a jegyzőkönyvét, akkor elbizonytalanodik. Azt látja ugyanis, hogy kivétel nélkül mind az öt alkalommal egyhangúan, ellenszavazat nélkül voksoltak a tanács tagjai amellett, hogy ne változzon az alapkamat. 

Ez persze nem zárja ki, hogy voltak viták, hogy Nagy Márton ellenállt a monetáris lazításnak. De ha az ő személye lett volna a gátja ennek, akkor simán le lehetett volna szavazni. Persze kétségtelenül kényes dolog, ha a szakterület felelőse kisebbségbe szorul, mint ahogy az is, ha nem egyhangú a döntés, pláne, ha még az ellenszavazók ellenérvei is megjelennek a közleményben – de a múltban minderre már volt példa. Persze, meglehet, azok a gaz újságírók máris a jegybanki egység megrendüléséről, monetáris politikai irányváltásról cikkeznének, aminek akár súlyos következményei is lehetnének, például megrendülhetne a befektetők bizalma, amit forintjaik eladásával tudatosítanának, mikor a hazai fizetőeszköz már enélkül is jócskán gyengült az idén.

Adalék ehhez a részhez: a jegybanki alapkamat 2020-ig, de lehet, hogy még tovább is 0,9 százalék marad. Nem más mondta ezt 2017 októberében, a Figyelő gazdasági hetilap konferenciájának szünetében újságíróknak, mint maga Nagy Márton. Márpedig 2020-at írunk.

De ez is csak egy érdekesség. Ahogy akkor sem értettem, hogyan lehet három évre előre prognosztizálni egy ilyen mutató alakulását, amikor a gazdasági folyamatok szinte egyik napról a másikra változhatnak – jól látjuk ezt épp ezekben a hónapokban, a COVID-19 kapcsán –, úgy most sem igazán kapisgálom, miért pont most lazított az MNB, amikor ezt már korábban is megtehette volna. Azok a tényezők ugyanis – a dezinfláció, a fél szemmel figyelt lengyel és cseh jegybank jelentős, az MNB szintje alá ment kamatcsökkentései –, amelyekkel indokolták ma a jegybank vezetői a lazítást, már nem is egy, hanem két hónapja megvoltak.

Ez tehát az alapkamat. De lenne itt más is, ami szintén kísértetiesen egybeesik Nagy Márton távozásával. Méghozzá a jegybank állampapír-vásárlásai. Amelyek május 5-én kezdődtek, s Nagy Márton oly meggyőzően elmagyarázta, miért van rájuk szükség: egyrészt szeretnék a hitelintézetek likviditását javítani, azáltal, hogy állampapírjaikat felajánlhatják az MNB-nek, hogy az azokért kapott pénzekből új hiteleket helyezhessenek ki, csillapítva ezzel a gazdaság válság miatti esetleges visszaesését. Másrészt az is szempont volt, hogy a hosszú távú hozamok csökkenjenek, amit meg úgy kívánt elérni a jegybank, hogy csak azokat a papírokat veszi meg, amelyek hozama megfelel e célnak. Amiből végső soron a költségvetés profitálhat, így ugyanis csökkenhet az államadósság terhe. 

És akkor a tények: május 5-e és 26-a között az MNB 4 aukción összesen 99,94 milliárd forint értékben vásárolt államkötvényt. Azóta azonban nem tartottak tendert, és jelenleg nem is terveznek újat, holott 1000 milliárdos keretet hagytak jóvá e célra. A hivatalos indoklás szerint – amit Virág Barnabás adott elő egy ma délutáni háttérbeszélgetésen – az állampapírpiac likviditási helyzete javult, a hozamszint tartósan csökkent a hosszú lejáratokon, ezért hanyagolja az MNB a további vásárlásokat. Ezzel szemben az Equilor Befektetési Zrt. szerint május 26. után ismét emelkedésnek indultak a hosszú hozamszintek...

És akkor talán a leglátványosabb elem e történetben, amit casus belliként emlegetnek Nagy Márton távozása kapcsán. A Pénzügyminisztérium (PM) 3 százalékos gazdasági visszaesést vár a 2020-as évre. Ezzel szemben az MNB március végén még 2-3 százalékos növekedést jelzett előre. Már akkor is nehezen érthető volt, hogy miért nem változtatott a prognózisán egészen a mai napig, mondjuk a monetáris tanács április végi ülésén. Az érvelés az volt – amit maga Nagy Márton is képviselt (!), nem megbontva a jegybankári fegyelmet –, hogy az MNB általában csak negyedévente, az inflációs jelentések publikálásakor rukkol elő az új prognózissal.

S ezt kétségtelenül meg is tette most, jócskán meglepve ezzel a külvilágot. Hiszen koronavírus-járvány ide vagy oda, még mindig elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar gazdaság az idén növekedni fog, még ha csak 0,3 százalékkal is (de akár a 2 százalék sem kizárt). Azt hangsúlyozták, hogy két alapvető feltétel – az árstabilitás és a pénzügyi rendszer stabilitása – teljesült, így hozzáláthatnak a jegybanktörvényben az MNB-vel szemben megfogalmazott harmadik követelmény, nevezetesen a gazdaság növekedés támogatásának. De hogyan, ha egy rendkívül fontos kérdésben, abban, hogy mekkora a baj, azaz a támogatnivaló a gazdaságban, ekkora az ellentét a fiskális és a monetáris politika között?

A monetáris és fiskális politika irányítója. Fotó: MTIA monetáris és fiskális politika irányítója. Fotó: MTI

Virág Barnabás érvelése szerint vannak olyan infrastrukturális beruházások, amelyek megmenthetik a hazai gazdaság idei évét – hogy melyek ezek, az a csütörtökön megjelenő inflációs jelentésből derül majd ki, helyezte kilátásba az MNB friss alelnöke. Csakhogy, ha ez így van, akkor hogyan nem látja e mentő körülményt a PM? Arra a felvetésre pedig, hogy prognózisával mennyire szembe megy az MNB a világgal – hiszen érkezett mínusz 5 százalékos GDP-előrejelzés is –, Virág Barnabás azt válaszolta, hogy ilyen rendkívül bizonytalan helyzetben, mint amilyet a COVID-19 okozott, nem meglepőek a 6-7 százalékos eltérések. De kérdem, egy ország kormánya és a gazdaságpolitika támogatására hivatott MNB között?

Ennek kapcsán az a probléma, hogy ha ennyire eltérően látják a beteg helyzetét, akkor a gyógymód is más lehet, aminek a kárát a páciens szenvedheti el.

Állítólag ezt a rést próbálta szűkíteni (eltüntetni?) Nagy Márton, amikor a 2021-es költségvetés tervezésekor a PM álláspontjához közelített, vagy más oldalról: nem védte harciasa(bba)n munkaadója véleményét – úgy tudni, ez lett a veszte, hiszen végül a kormány a mínusz 3 százalékos idei GDP-prognózisra alapozva terjesztette a parlament elé a jövő évi büdzsét. Annak a valószínűségét, hogy a PM „győzelme” miatt kellett vennie a kalapját Nagy Mártonnak, erősíti, hogy még három hétig sem volt munka nélkül: június 15-étől Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottjainak a táborát gyarapítja. A feladata „a gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos személyes szaktanácsadás, valamint a gazdaságpolitikai ágak működési összhangjának erősítése”. Vagyis, még akár az is elképzelhető, hogy a következő PM-MNB közötti egyeztetésen már az asztal másik oldaláról próbálja majd meggyőzni egykori munkaadóit.

Hogy ez mennyiben sikerül neki, az erősen kétséges. Mindenesetre egy biztos: az ország javára válna, ha a fiskális és monetáris politika azonos irányba húzna. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi törlesztőrészletekre számíthatsz, ha másfél millió forintra van szükséged:

Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 253 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. A THM-plafon miatt ezt az összeget 2021. januártól kell fizetni, év végéig 28 410 forint a havi törlesztőrészlet. Az Erste Banknál az induló törlesztőrészlet 28 721 Ft, majd 2021. januártól 32 355 forint, míg a Cetelemnél 28 721 forint a kezdő törlesztőrészlet, később pedig 32 643 forint. Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.