<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
11p

Magyarország elég tehetős ország ahhoz, hogy minden állampolgára számára a szociális minimumokat tudja biztosítani – röviden összefoglalva ez az egységes ellenzék szociálpolitikájának legfontosabb sarokköve. Az ellenzék szakpolitikusaival folytatott interjúsorozatunkban ezúttal Kanász-Nagy Mátéval, az LMP társelnökével, az Egységben Magyarországért szociális és esélyegyenlőségi programfelelősével beszélgettünk.

Mit gondol, mi a jelenlegi kormány szociálpolitikájának legnagyobb hiányossága?

A jelenlegi kormány legnagyobb problémája az, hogy a rezsimekre jellemző módon olyan szociálpolitikát folytat, amely nem a valódi szociális szükségleteket elégíti az igazságossági elvek alapján, hanem politikai érdekeket szolgál. Ez egyébként akár a Horthy-, akár a Kádár-rendszerre is jellemző volt, most pedig a NER rendszerére is az. Nagyon komolyan látható irány továbbá, hogy a rendszer sokkal inkább a középosztálybeli családokat segíti, „felülre céloz”, és megfeledkezik azokról, akik tényleg bajban vannak és igazán rászorulnának a segítségre.

A rendszer sokkal inkább a középosztálybeli családokat segíti, „felülre céloz”. Fotó: Izsó Márton ArtúrA rendszer sokkal inkább a középosztálybeli családokat segíti, „felülre céloz”. Fotó: Izsó Márton Artúr

Mi az, amit jól csinált a kormány ezen a téren az elmúlt 12 évben?

Nehéz egy egyértelműen jó intézkedést kiemelni, de ha mondanék egy példát, akkor a gyermekjólét terén a bölcsődei hálózat fejlesztését nevezném meg, amely egy abszolút jó irányba tett lépés. Emellett valóban volt arra törekvés a kormányzat részéről, hogy a család és a munkahely közötti szabad választás lehetőségét megteremtsék, de nagyon-nagyon kevés intézkedés történt ezen a téren. Ezek egyértelműen jó és folytatandó irányok, ha most egy szeletet kell kiemelni.

Mik a legfontosabb intézkedések, amiket meg kell lépni a kormányváltás után?

A napközbeni ellátás férőhelyeinek bővítésének meg kell történnie, ez nagyon fontos. Emellett korábban voltak olyan nagyon jó kezdeményezések, mint a családi napközi, ezeknek a rugalmas ellátási formáknak újra teret kell adni, vissza kell vezetni őket, mivel arra megy a világ, hogy az ilyen szolgáltatások minél rugalmasabban tervezhetők és szervezhetők legyenek.

Mindezek mellett minél több olyan munkajogi védelem kell, amely az édesanyák, és az egyedülálló anyák védelmét szolgálja a munkaerőpiacon, ez ügyben még tovább kell menni, mivel a mai napig komoly elmaradások vannak ezen a téren.

A családi pótlék megduplázása az egyik legfontosabb programpontunk, mivel a jelenlegi rendszer egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a családi pótlék jelenlegi összege alig több mint 12 ezer forint, ez pedig 2008 óta nem emelkedett gyakorlatilag.

Ami a családi adókedvezmények rendszerét illeti, ott azt tartalmazza a programunk, hogy ezeket meg kell nyitni a családok és a társadalom felé, hogy akik jelenleg nem tudnak hozzáférni a támogatásokhoz, azok is hozzájuthassanak.

Mit jelent az adókedvezmények „megnyitása” a gyakorlatban?

Próbáltam kicsit finomabban fogalmazni. Szükség van arra, hogy ne csak a jobb jövedelmi helyzetben lévő családok tudják kihasználni ezeket a kedvezményeket, hanem például a minimálbért kereső, vagy éppen részmunkaidőben foglalkoztatott pár is érvényesíteni tudja ezeket, nekik nagyobb támogatást kell kapniuk, mint jelenleg.

Csak pénzzel nem lehet megoldani a szegénységet, valódi szolgáltatásokra, képzésekre, fejlesztésekre van szükség. Fotó: Izsó Márton ArtúrCsak pénzzel nem lehet megoldani a szegénységet, valódi szolgáltatásokra, képzésekre, fejlesztésekre van szükség. Fotó: Izsó Márton Artúr

Az nem újdonság, hogy az ellenzék abban az esetben, hogy ha sikerül áprilisban győzni, kormányra kerülésekor bevezetné a szociális minimumot – hogy nézne majd ez ki a gyakorlatban a tervek szerint?

A szociális minimum bevezetése abból az elvből ki, hogy az államnak minden állampolgára számára biztosítania kell a megélhetés garanciáját,

Magyarország pedig van elég tehetős állam gazdaságilag ahhoz, hogy ezt minden magyar számára biztosítsa, így ezzel kapcsolatban a legfontosabb intézkedés lesz a szociális minimum bevezetése.

A rászorultságon alapuló támogatás keretében azok számára, akiknek a jövedelme nem éri el a létminimum szintjét (ez nagyságrendileg egy főre 100 ezer forint körüli összeg), annak az állam a létminimum megfelelő hányadáig kiegészíti ezt, feltéve, hogy vállalja bizonyos követelmények teljesítését. Ezek közé tartozik a munkaügyi központtal és a családsegítővel történő együttműködés, az oktatásban és szakképzésben való részvétel – olyan humánpolitikai fejlesztések, amelyek segítik a szegénységből való kitörést. Fontos axióma a szociálpolitikában, hogy csak pénzzel nem lehet megoldani a szegénységet, valódi szolgáltatásokra, képzésekre, fejlesztésekre van szükség.

Az általános alapjövedelem bevezetésén is gondolkodnak?

Ha jól tudom, ez csak a Párbeszéd programjában szerepelt, az LMP sem vetette el élből, de nekünk is a minimumjövedelmet tartalmazta a korábbi programunk. Az, hogy nem alapjövedelem bevezetésében gondolkodunk, részben filozófiai, részben költségvetési kérdés, részben pedig a szegénységet enyhítő, kezelő kérdés, hogy a jövedelem mellett valamilyen munkaerőpiaci, képzési programot mellé kell rakni. 

Milyen eredményt várnak a családi pótlék összegének megduplázásától?

Magyarországon vannak tapasztalatok a családi pótlék összegének jelentős növelésével kapcsolatban, ezt korábbi kormányok már meglépték. A családi pótlék abból a szempontból egyedülálló, hogy minden családhoz eljut, nem kell kérvényezni, és sokkal egyszerűbb az adminisztrációja, mint például egy segélynek.

A megduplázásnak azonnali szegénység- és gyermekszegénység-enyhítő hatása lenne, túl azon, hogy a gyereknevelés költségeihez egységesen, igazságosan mindenkinél hozzájárulnánk – nagyobb mértékben, mint jelenleg.

Attól nem tartanak, hogy ennek az emelésnek inflációnövelő hatása lenne?

Azt gondolom, hogy minden jövedelemkiáramlásnak van inflációnövelő hatása, hiszen megnöveli a fogyasztást, ugyanakkor akkora lemaradásban vagyunk bizonyos családtámogatások, szociális támogatások esetén, hogy sokkal fontosabb a szegénységenyhítő hatás, és az olyan igazságtalanságok korrigálása, hogy vannak családok, amelyek ugyanannyi gyermekért kevesebb támogatást kapnak, mint más családok. A jelenlegi kormány gyermek és gyermek között különbséget tesz az alapján, hogy kik a szüleik.

Mi a helyzet a szociális bérlakásokkal? Hogy állnak az erre vonatkozó tervek?

A lakáspolitika komplex kérdés, hiszen bérlakásépítésre szükség van. Már csak azért is, mert Magyarországon a lakásállomány évi 1 százalékát meg kéne újítani. Ez nagyjából 40 ezer lakást jelentene évente, ennél jóval kevesebb új lakás épül évente most. Egy óriási lakásbomba ketyeg, a rendszerváltás óta meg nem épült lakások hiányozni fognak hamarosan, ezért fel kell pörgetni a lakásépítést, arra törekedve, hogy az újonnan épülő lakások nagyobb hányada legyen bérlakás.

A lakáspolitika harmadik lába a szociális lakásügynökség bevezetése skandináv példák után, ennek keretében a magánlakásokat is bevonnánk a támogatási rendszerbe, úgy, hogy mind a bérlőt, mind a bérbeadót érdekeltté tesszük abban, hogy a rendszeren keresztül találjon egymásra a kereslet és kínálat. 

Hogyha valaki bent lakik a lakásomban, és ott történik valami, akkor az állam, a lakásügynökség felelősséget vállal. Fotó: Izsó Márton ArtúrHogyha valaki bent lakik a lakásomban, és ott történik valami, akkor az állam, a lakásügynökség felelősséget vállal. Fotó: Izsó Márton Artúr

Miért érné meg egy magánembernek, hogy a lakásügynökségen keresztül adja ki a lakását?

Ha én, mint lakástulajdonos ki akarom adni a lakásom, ezt az ügynökségen keresztül is meg tudom tenni. A bérlő által fizetett díj valóban alacsonyabb lesz, de a piaci ár és a fizetett bérleti díj közti különbséget az adókedvezmények és állami támogatás pótolja majd ki – a bérlés szabályos és jogtiszta. Mindezek mellett a rendszer része lenne egy biztosítási láb is: azaz például, hogy ha valaki bent lakik a lakásomban, és ott történik valami, akkor azért az állam, a lakásügynökség felelősséget vállal, a keletkezett kárt kijavítják, helyrehozzák.

Kik számára elérhető a lakásügynökség?

A szociális lakásügynökség rendszerébe bekerülők magasabb bérleti díjat fizetnek, mint a szociális bérlakásba bekerülők, így ez a megoldás valahol a piaci lakásbérlet és a szociális bérlakás között van. Úgy gondolom, hogy vannak olyan csoportok, amelyek hozzáférését a lakásügynökséghez érdemes támogatni, gondolok itt kiemelten a pályakezdőkre, egyedülálló szülőkre, fogyatékosággal élőkre. Én nem kizárólag jövedelem alapján határoznám meg a hozzáférhetőséget, hanem élethelyzet alapján.

Szintén lehetett arról hallani, hogy a gyerekszületés után 2 hónapos pótszabadságot biztosítanának az apáknak. Történt ezzel kapcsolatban felmérés a munkáltatói oldalról? Ha igen, milyen egy ilyen intézkedés támogatottsága?

Most is vannak erre vonatkozó tapasztalatok, egyes cégek már most megadják ezeket a pótszabadságokat. A bevezetés rövid távon egyes cégek számára kellemetlennek tűnhet, de úgy gondolom, hogy hosszabb távon minden felelősségteljes cég számára jó, hogy ha elengedi az apákat, hiszen úgy kapják vissza a munkavállalókat, hogy feltöltődtek, és jobban tudnak teljesíteni. Ez egy win-win szituáció.

Hogyan működne a fogyatékosággal élő személyek számára kialakítandó utalványos (voucher) rendszer?

Ezen a területen a fogyatékossággal élő személyek ápolási, gondozási szükségletének kielégítése a fő kérdés, ezt megoldhatja szakember, hozzátartozó, és amennyiben szükséges, intézmény is. Mind a három megoldás támogatandó.

A voucherek bevezetése a rendszer szabadságát növelné és a szabad választás lehetőségét erősítené. Ezek az utalványok amellett, hogy beválthatók lennének az ápolási díjra, szakember igénybevételére, vagy intézményi ellátás (akár nappali, akár bentlakásos) finanszírozására is felhasználhatóak lennének, ez pedig újraéleszthetné a befagyott ápolási piacot.

Az intézményi ellátásnál mindazonáltal nagyon fontos a kitagolási, intézménytelenítési program végigvitele, a 21. században nem elfogadható, hogy emberek több száz fős otthonokban éljenek, ez egy alapvetés.

Fontos szempont a nők védelmének erősítése törvényi-jogi szempontból. Fotó: Izsó Márton ArtúrFontos szempont a nők védelmének erősítése törvényi-jogi szempontból. Fotó: Izsó Márton Artúr

Egy korábbi interjúban azt említette, hogy „nagyobb figyelmet fordítanánk az esélyegyenlőségi kérdésekre, a női egyenjogúságra” – mit jelent mindez a gyakorlatban?

Ennek a kérdéskörnek ezer lába van, így része a munka és a családi élet közti egyensúly javítása, és ennek az összeegyeztethetősége is. Nemzetközi szinten is azt látni, hogy azok az országok sikeresebbek, ahol a családon belüli munkamegosztás egyenlő, így az apa-gyed bevezetése itt is szerepet kap. Emellett fontos szempont a nők védelmének erősítése törvényi-jogi szempontból, a családon belüli erőszak elleni fellépés erősítése, legyen szó akár a megelőzésről, a konkrét helyzetek kezeléséről, a védett házakról, a civil szervezetekkel történő együttműködésről, az ellátórendszer érzékenyítéséről, vagy a konfliktus észleléséről időben.

Ennek keretében tervezik az Isztambuli Egyezmény ratifikációját is?

Az egyezményben foglalt összes konkrét intézkedés átvétele benne van a programban, az intézményi, jogszabályi védelmet és segítséget át kell emelni és be kell vezetni.

Mfor.hu kommentár: mi az Isztambuli Egyezmény?

Az alapvetően a nők elleni erőszak csökkentéséről, szigorúbb büntetéséről, és a nemek közti egyenlőség szóló Isztambuli Egyezmény több olyan paragrafust tartalmaz, amely ellentétes a jelenlegi kormány által képviselt retorikával. 2020-ban KDNP-s kezdeményezésre a kormánypárti többség egyebek mellett arra hivatkozva utasította el az egyezmény ratifikálását, hogy az a magyar jogrend részévé tenné a társadalmi nem fogalmát. A képviselők emellett azt is kifogásolták, hogy az egyezmény keretében a nőkkel szembeni erőszak miatt egyes illegális bevándorlók különleges védelmet kaptak volna, és nem küldhetnék vissza őket olyan országba, ahol kínzás, embertelen bánásmód, vagy büntetés várja őket.

Hogyan foglalná össze három szóban az ellenzék szociálpolitikai programját?

Szociális minimumok érvényesítése. Visszakanyarodva a kezdő gondolathoz, ez kicsit bővebben azt jelenti, hogy Magyarország elég tehetős ország ahhoz, hogy minden állampolgára számára a szociális minimumokat tudja biztosítani, jövedelem, lakhatás, oktatás, egészségügy terén – ezek olyan minimumok, amelyek mindenkinek járnak.

Végül: tervezi, hogy miniszteri vagy más, konkrét politikai szerepet vállal az új kormányban?

Erre nagyon politikus választ tudok mondani: nem a pozícióra, hanem a feladatra jelentkezem.

(Ez a cikk az egységes ellenzék programját bemutató interjúsorozatunk része. A többi interjú itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.