A főpolgármester pénteken egy budapesti háttérbeszélgetésen közölte: a fővárosi önkormányzat szerint rossz sorrend, hogy a kormány először egy államközi megállapodásban kijelöli a beruházót (vélhetően az arab Emaar Properties céget) majd utána tárgyal arról, mit valósítsanak meg. Először ki kell találni, hogy mit akarunk itt megvalósítani - mondta, hozzátéve: ebben egyébként nagyon széleskörű szakmai és politikai konszenzus van.
Amellett, hogy a fejlesztésben az állam mint finanszírozó és tulajdonos vesz részt, nagyon helytelen lenne a főváros vezetése és a budapestiek nélkül döntéseket hozni - hangsúlyozta a főpolgármester az MTI beszámolója szerint.
Kijelentette: minden politikai és jogi lehetőséget megragadnak azért, hogy a politikai szándékot összeegyeztessék a koncepcionális terveikkel, amelyek alapján az érintett területen egy kompakt, zöld városrész jöhetne létre 8-10 ezer lakással és 30-40 hektár városi közparkkal.
Karácsony Gergely elmondta, szaván fogják Lázár János építési és közlekedési minisztert az egyeztetésekkel kapcsolatban, és a már említett koncepcióval megkeresik az általa vezetett minisztériumot.
"Állunk minden tárgyalás és egyeztetés elé, van egy nagyon világos koncepciónk arról, hogy mit kellene ezen a területen megvalósítani. Budapestnek ez nagyon nagy előrelépés lenne"- tette hozzá.
A főpolgármester szólt arról is, szeretnének újabb társadalmi egyeztetést a város jövőjére vonatkozó stratégiák kapcsán, így lefolytatnának egy újabb budapesti lakógyűlést, amelyen például foglalkoznának azzal, hogy milyen magas lehet egy épület, vagy hogyan lehet megvédeni a Hősök tere látványát. Tehát a lakógyűlés mandátumot adhatna a városvezetésnek a Rákosrendezőre tervezett városrésszel kapcsolatos - kormánnyal való - tárgyalásokhoz.
Karácsony Gergely elmondta, a fővárosi önkormányzat korábbi koncepcionális előkészítő anyagai szerint Rákosrendezőn elsősorban kompakt - vegyes funkciókkal rendelkező - városrészt kellene létrehozni zöld területtel és jó közlekedési kapcsolatokkal. A főváros javaslata szerint az érintett területen 8-10 ezer lakás épülhetne, és ezek nem luxuslakások lennének. A cél az, hogy legyen megfizethető lakhatás - emelte ki a főpolgármester.
A fővárosi koncepció szerint a városrész közparkjában a Rákos-patak vízéből felduzzasztott tó is lenne, továbbá kiemelt figyelmet kellene fordítani az ottani védett épületek megújítására. Az elképzelés szerint a Vasúttörténeti Parkot fejlesztenék és integrálnák az új városnegyedbe. Magasház a területen csak akkor lenne építhető, ha a látványvizsgálat igazolja, hogy a tervezett épület látványa nem veszélyezteti Budapest városképénének harmóniáját, különösen a világörökség védett látványát, valamint nem eredményez zavaró "együtt látszást" a kiemelt magassági hangsúlyokkal, amelyre példaként hozzák az Országházat és a Szent István-bazilikát.
A koncepció számol a vasúthálózat fejlesztésével, új intermodális csomópontok kiépítésével, valamint rámutat arra, hogy az 1-es metró és a 3-as villamos meghosszabbítása kellően ki tudná szolgálni az új városnegyed közlekedését.
Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke a 2019-es tanulmánytervről szólva hangsúlyozta: abban politikai és szakmai konszenzus van. Látszik belőle, hogy az előző városvezetés is abban a keretben gondolkozott, mint a mostani - fűzte hozzá. Megemlítette azt is, hogy a 2019-es elképzelés már több ponton meghaladott, és vannak részei, amelyeket tovább kell gondolni. Elképesztőnek nevezte, hogy ezt a konszenzusos elképzelést a fejlesztő kedvéért a kormány kidobja a kukába. (MTI)
