Nincs új a nap alatt, Lázár János nem mondhatja el magáról, hogy elsőként vezényelheti egy új városnegyed kialakulását. Több évtizeddel ezelőtt profi ingatlanfejlesztők gondoltak nagyokat, ennek egy részét megvalósították, persze nem olyan léptékben, mint azt a Rákosrendezőn tervezi az Emaar Properties arab beruházó, amelynek nagyságrendekkel több pénze van, mint bármelyik NER-es vagy azon kívüli itteni ingatlanfejlesztő csoportnak.
Budapesten az elmúlt 25 évben több megvalósult vagy csak papíron létező, általában vegyes funkciókat tartalmazó ingatlanberuházásra is rámondták, hogy városnegyed. Kettő ezek közül szinte teljesen befejeződött, több még folyamatban van. Néhányat elsöpörtek a válságok vagy a cégbedőlések. Az ingatlanfejlesztői gyakorlat szerint és a kockázatporlasztás klasszikus előírásainak megfelelően sok, egymástól eltérő funkciójú elem alkot egy ilyen komplex fejlesztést. A beruházó elhagyhat belőle vagy hozzá is tehet, attól függően, hogy a sok évre tervezett akciót éppen hogyan érintik a külső gazdasági körülmények. Több megvalósultnál vagy elkezdettnél menetközben refinanszírozták a beruházást, mert vagy szükség volt rá vagy alkalom nyílt kedvezőbb feltételű hitel felvételére.
Példának vegyük a Demján Sándor által megálmodott Westendet. A magyar és a közép-európai ingatlanfejlesztési piac ikonikus alakja előszeretettel hívta városnegyednek azt, ami valójában sokáig csak egy óriási tömb volt, plázával, irodákkal, hotellel, a befedett sínekkel és nagyon széles járdával. Aztán jött a Westend 2, vagyis a Ferdinánd hídtól északra elterülő óriási telek beépítésének ötlete, hogy egészen a Városligetig elnyúljon a terület. Új kulturális funkciók, további lakások, szolgáltatások és egy hatalmas park lett volna, illetve még most is „előkészítés alatt” van. Mellé épült volna az új kormányzati negyednek hívott irodaház együttes a Podmaniczky utca mentén, de az már más beruházó jóvoltából, viszont jótékonyan visszahatva erre. Az biztos, hogy a Westend megjelenése az egész környékre hatással volt és van mind a mai napig. Több lakásberuházást eleve úgy hirdettek, hogy „a Westendnél”.
Demján Sándor azzal is megelőzte Lázár Jánost, hogy ő tényleg felépítette a Millenniumi Városközpontot (a miniszter szerényen Új Millenniumi Városközpontnak nevezi a Rákosrendezőre tervezett beruházást, amit most pártfogol - a szerk.). A TriGranit-féle „központ” a Soroksári út kivezető szakaszán a folyóhoz közelebbi oldalt foglalja el. Hatalmas irodaházak, két nagyobb társasház, alul szolgáltatások, a Müpa, a Nemzeti Színház sorakoznak. Több nemzetközi cég nagy területű központja található ott, az egyik üres telken hatalmas magánegészségügyi központ épült. Még beépítetlen az utolsó nagy telek, amit most parkolóként hasznosítanak, kongresszusi központ vagy hotel lehet benne majd egyszer.
Az eddig megépült vagy tervezett más városközpontokban közös, hogy sok a Dunához közeli telken vagy telkeken valósult meg vagy oda tervezték, kihasználva a folyó marketing értékű vonzerejét. Többnyire a lakó funkciók kerültek a partszakaszokhoz közel, de van példa arra, hogy az irodaházak is főszerephez jutottak, másutt ezek közé beékeltek egy-egy szállodát is.
Duna City és Fudan
A győri központú Quaestor Csoport Észak-Csepelen, a Dunához közeli Nagyvásártelep helyére szeretett volna egy komplett kisvárost felhúzni Duna City néven. A 2008-as válság azonban rosszkor jött, közben büntetőügybe keveredett a főtulajdonos Tarsoly Csaba. Ide akarta elhelyezni a kormány a Fudan Egyetemet és csatolt infrastruktúráját, de ez vélhetően a semmibe vész.
Nemzetközileg talán mégsem egy folyóparti, hanem egy belvárosi projekt, a Futureal Csoport által még 2006-2007 környékén elkezdett Corvin Sétány a legismertebb, főleg azért, mert példaértékű városrész-rehabilitációt is hozott. Erre a Rákosrendező-projekt esetében is szükség lesz, amit részben megcéloznak azzal, hogy összekötik két kerület (XIII. és XIV.) közlekedési infrastruktúráját, amit most elválaszt a vasút és az M3-as autópálya bevezető szakasza. A Futó Péter és családja által alapított és meghatározóvá vált cégcsoport több ezer lakást, sok irodaházat és egy bevásárlóközpontot húzott fel az elhanyagolt területen, nem túlzás azt mondani, hogy legalább egy kilométeres sugarú körben meglökte az egész helyi ingatlanpiacot.
Időben nagyjából egybeesett ezzel a Foka-öbölnél az Autóker-beruházás sorozatának elindítása (Marina Part), majd jött a Futurealhoz tartozó Cordia, továbbá két másik ingatlanfejlesztő csatlakozása. A Cordia a terület folytatásaként értelmezhető újpesti öbölben (a Népszigettel szemközt, a Duna Plaza mögött) több ezer lakást, irodákat és szolgáltató egységeket tervez. Az első kapavágást a válság miatt halasztani kellett, de nem mondott le róla a vállalat. A Foka-öböl összes beruházása együtt alkot egy önálló egységet, még ha az egyes beruházók nyilván akkor is a maguk projektjét tekintik a legfontosabbnak.
Nem szenvedett késedelmet a Market Csoport akciója a Kopaszi-gátnál, már több irodaház, a Mol Campus, több lakótorony, valamint egy hotel is felépült, további lakótömbök érkeznek. A beruházó kihasználja az öböl adta lehetőségeket, ám a megközelítés továbbra is problémás, az ígért villamosvonal-hosszabbítás nem jövőre lesz kész. Lázár János továbbra is tájsebnek, ősbűnnek nevezi a Mol tornyát, legszívesebben nem adott volna rá engedélyt, de nem rajta múlott.
A NER-ben gyorsan felfelé kapaszkodó Balázs Attila és cége, a Bayer Construct épphogy elkezdte a vitákkal terhelt Zuglói Városközpontot óriásberuházást a Bosnyák térnél. Mintegy 130 ezer négyzetméternyi iroda, üzletek és több száz lakás létesül a tervek szerint. Az állam már 240 milliárd forintért megvette a cégtől az irodaházakat – elvileg azért, hogy ott majd állami szervezeteket, cégeket helyezzen el.
