A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette 2022. évi ellenőrzési tervét. A hatóság idén kiemelt figyelmet fordít többek között a katásokra, a webáruházakra, az őrző-védő cégekre, a nemzetközi tranzakciókra, valamint a legnagyobb személyijövedelemadó-visszaigénylőkre is. Átfogó digitális adatbázisával és fejlett informatikai rendszerével a NAV egyre hatékonyabban képes kiszűrni az adókockázatot jelentő ügyleteket - áll a cég közleményében.
Négy fő területre koncentrál idei adóellenőrzései során a NAV.
1. Jelentős költségvetési kockázatot hordozó tevékenységek: ennek keretében vizsgálják többek között a webáruházakat, a gépjárműkereskedőket, az ingatlanközvetítőket, a vendéglátóhelyeket, a futárokat és a taxisokat.
2. Célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzések keretében fokozott figyelem irányulhat a nagy élőmunkaerő-igényű foglalkoztatással összefüggő csalárd adózói magatartás feltárására, ami elsősorban a vagyonvédelemmel, munkaerőkölcsönzéssel, valamint a takarítással foglalkozó cégeket érintheti.
3. Kiemelt adózók ellenőrzése: nemzetgazdasági súlyuknál fogva a NAV ellenőrzések középpontjában marad a legnagyobb adózók vizsgálata. 2022-ben ráadásul hangsúlyos lesz a határon átnyúló ügyletek ellenőrzése is.
4. Új elemként jelenik meg a személyi jövedelemadó-visszaigénylések és visszatérítések szabályosságának vizsgálata, elsősorban a k kedvezményezetteknél az önkéntes jogkövetés támogatásának céljából.
„Hatalmas adatbázist hozott létre az adóhatóság az elmúlt években, aminek köszönhetően egyre gyorsabban reagál a gazdasági-társadalmi trendekkel jelentkező adókockázatokra is” – emelte ki Dr. Bajusz Dániel, az EY adóperes jogásza.
„Figyelemre méltó, hogy az irányelv többször is említi a transzferárazással kapcsolatos kockázatokat. Az önkormányzati adóhatóságok elmúlt években tapasztalható aktivitását követően pedig az idei évtől pedig már a NAV is kitüntetett figyelmet fog fordítani az autóipari vállalkozások ellenőrzésére" – tette hozzá a szakértő.
Az ellenőrzési terv szerint idén tovább folytatódik a katások vizsgálata is, aminek elsődleges célja, hogy kiderüljön, leplezett foglalkoztatásban alkalmazzák-e ezeket az alvállalkozókat a megrendelők.
