A nemzetgazdasági beruházásoknál 2017-ben 17 százalékos volt a növekedés éves összevetésben. „A jelentős növekedés várható volt, egyrészt az alacsony bázis miatt, 2016-ban ugyanis több mint 10 százalékos visszaesés volt. Emellett például az uniós forrásokon alapuló projektek, az építőipari fejlesztések is nagyban hozzájárultak az emelkedéshez” - értékelte a friss adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Szinte minden ágazatban nőtt a beruházási volumen. Kiemelkedő eredményt ért el az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás, amelyekben 67, 66, illetve 65 százalékos volt a többlet. Az egyik legjelentősebb szektorban, a feldolgozóiparban pedig az átlagnál valamivel kisebb, de így is 7,3 százalékos volt az emelkedés.
„A tavalyi jelentős növekedéssel a 2016-os lemaradást behozták a beruházások. Az is fontos, hogy az elmúlt 10 évben a legmagasabb szinten voltak tavaly a beruházások, meghaladták a nagyon magasnak számító, 2015-ös eredményt” - tette hozzá a szakember.
Kedvezőtlen jelek
Szerinte azonban érdemes óvatosan kezelni a kiemelkedő növekedést, mert kedvezőtlen trendek is láthatóak a tavalyi adatokból. Egyrészt, hogy a magánszektorban szereplő vállalatok beruházásainál fokozatosan lassult a növekedés.
„Az első negyedévben még 32 százalékos növekedést értek el, az utolsóban pedig már csak 3,1 százalékos emelkedésnél jártak. Ezzel szemben a költségvetési beruházásoknál pont fordított volt a helyzet, fokozatosan nőtt a tempó, az első negyedévi 26 százalékkal szemben az utolsó negyedévben már 69 százalékos volt a növekedés. Ez azt jelenti, hogy jelentősen kinyílt a beruházási olló a költségvetés szervek és a vállalatok között, ami szerkezeti szempontból negatív trend. Kedvezőtlen az is, hogy a gépberuházások is fokozatosan visszaestek az év során, az utolsó negyedévben elért 8,5 százalékos emelkedés bőven elmarad az összes beruházásnál bekövetkezett 14 százalékos bővüléstől” - fogalmazott a szakember.
Pro és kontra
Összességében az látszik, hogy egyelőre nincs átütő változás, amelyek révén a magánszektor a termelékenység markáns növekedésével jelentősen megemelné a magyar gazdaság potenciális növekedését. Németh Dávid szerint a magas bázis miatt az idén nem lesz könnyű a tavalyi beruházási tempót elérni, ugyanakkor az alacsony kamatkörnyezet a hitelezésen keresztül támogathatja a magánszektor fejlesztéseit. A jelenlegi kilátások alapján idén 10 százalék körüli növekedésre lehet számítani.
