Minden szigorítással kevesebb a vendég és a vásárló, a főváros legnépszerűbb utcáinak kereskedői úgy érzik, teljesen magukra hagyták őket a járványhelyzetben. A Bevásárlóutca menedzsment (BUM) érdekképviseletéhez tartozó 11 tematikus utcában készítettek felmérést a jelenlegi helyzetről, amelyből kiderült, a 23 órai zárás közel sem okozott olyan súlyos károkat, mint a szeptember 1-je óta fennálló határzár és amilyenekre a maszkviselés miatt számítanak. A legtöbben rövidített nyitvatartással, házhoz szállítással vagy bezárással vészelik át a következő heteket, hónapokat, a járulékcsökkentés, adómérséklés segíthetne a túlélésben.
A nonprofit szervezethez több mint 200 üzlet, többek között a Ráday utcában, a Bartók Béla úton és a Liszt Ferenc téren található éttermek, kávézók, bárok tartoznak. A legtöbb helyen a 2019-es bevétel 20-30 százalékát termelik ki az idei évben, nincs megoldás, amivel alkalmazkodni tudnak a jelenlegi helyzethez.
„Tavaly ilyenkor 12-14 főt, jelenleg három főt tudunk foglalkoztatni, a 2019 bevétel egyharmada sincs meg. A 11 órás bezárás nem sokat rontott az egyébként is tragikus helyzeten: ahová vacsorázni járnak, ott 10-15 százalékkal, a pubok esetében 20-25 százalékkal esett vissza az amúgy is csekély forgalom. A vendéglátóhelyeknek a maszkviselés adja meg a kegyelemdöfést” – mondta el Domonkos László étteremtulajdonos, a Ráday Soho Egyesület elnöke.
A Bevásárlóutca menedzsment felmérésében megkérdezték a Falk Miksa utca antik üzleteit is, ahol az üzletek többsége még tartja magát és főleg az online értékesítésekből, aukciókból tud bevételt produkálni. Akik zömében a külföldiekből éltek, a szeptemberi határzár után végleg bezártak.
A megkérdezett vendéglátósok és kereskedők mindegyike megjegyezte, hogy a munkavállalói járulékcsökkentés nagy segítséget jelentene, de bármilyen adócsökkentés, vagy a bérleti díjak egységes mérséklése is visszatarthatná a tömeges bezárásokat. Ugyanakkor a legtöbben azt is megjegyezték, bármilyen segítségnek örülnek, amivel megmenthetik az üzletüket, vagy nem kell több alkalmazottat elbocsátaniuk. Többen nyilatkozták, hogy úgy érzik, teljesen magára hagyták a szektort, az így keletkező veszteségeknek és bezárásoknak pedig a munkavállalók a legnagyobb károsultjai.
A felmérésben a házhoz szállításra is rákérdeztek, a megoldás azonban már egyre kevesebb étterem számára jelenthet megoldást. Sokan már ebből sem számítanak jelentősebb profitra, mivel a piac tavasszal teljesen telítetté vált. Az új kényszerbelépők ráadásul azok forgalmát is drasztikusan csökkentették, akik a járvány előtt is a házhoz szállításból éltek. A témában több vállalkozó is jelezte, hogy az elvitelre készülő ételek áfacsökkentése segítséget jelente a túléléshez.
A BUM adatai szerint november első napjaiban a hozzájuk tartozó vállalkozók kétharmada még nyitva tartott, de a következő hetekben sorozatos bezárásokra számítanak. A tematikus utcák érdekképviselete úgy látja, az osztrák kormány korábbi intézkedéseihez hasonló megoldásra lenne szükség, ahol az éttermeknek megkapják a tavaly novemberi bevételeik 80 százalékát az államtól.
A helyzet megoldására a BKIK tett javaslatokat, amelynek kiindulópontja az 50 milliárdos Budapesti Válságkezelési Alap forrásokkal való feltöltése. A javaslat szerint az alap nagyobbik részét a főváros és a budapesti kerületek adnák össze 45-45 százalékban az eddig elmaradt támogatások fejében. Az elképzelés szerint a kormányzat pedig a maradék 5 milliárd forinttal, továbbá adóelengedéssel és kedvezményes beruházási hitellel járulhatna hozzá a kezdeményezéshez. 75 millió forinttal, költségvetési főösszeg-arányosan a BKIK is beszállna az alapba. A kamara javaslatcsomagja bértámogatást, kiadáscsökkentést, fogyasztásösztönzést, felújítási támogatást és átképzéseket is tartalmaz.
