Magyar vendéglátósok: semmiféle támogatási szándék nincs a kormányzat részéről

A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit oldalán jelent meg.

Múlt hét szerdán jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a vírus második hulláma miatt 23 órakor a szórakozóhelyeknek be kell zárniuk. A pénteken megjelent kormányrendelet azonban bővítette ezt a kört és a szórakozóhelyek mellett minden vendéglátóegységre érvényessé tették ezt a korlátozást, ami most hétfőtől lépett életbe. A jelenlegi szigorítás annyiban jelent könnyebbséget a vendéglátóhelyeknek és szórakozóhelyeknek a tavaszi korlátozásokkal ellentétben, most nem kell teljesen bezárniuk, hanem estig nyitva maradhatnak.

Egyelőre nem lehet megjósolni, hogy ez mekkora veszteséget okoz majd a szórakozóhelyeket működtető vállalkozóknak, de az biztos, hogy – ha kisebbet is, mint a tavaszi – ez a korlátozás egy újabb csapást jelent az amúgy is romokban heverő szektornak – írta az Mfor.hu.

Megkerestük a vendéglátóhelyeket, éttermeket képviselő Magyar Vendéglátók Ipartestületét (MVI), ők miként látják a mostani helyzetet.

„A 11 óra utáni zárás nem érte meglepetésként a szektort. Elfogadható lépés volt, hiszen egyértelműen a bulizó helyeket akarták bezárni. A koronavírus-járvány nagyarányú terjedésének gócpontjainak is inkább ezek a bulihelyek számítanak. Az éttermeknél a mostani döntés kevésbé játszik szerepet, hiszen este 10-11 órára már befejeződik a vacsoraidő” – nyilatkozta a Piac és Profitnak Kovács László, az MVI elnöke.

Hány óra van? A koronavírusnak mindegy

A vendéglátás markáns részének a forgalmát tehát nem befolyásolja a 23 óra utáni zárás. Nem így az esküvőknél, ahol komoly hatása van, ha még éjfél előtt le kell lőni a bulit. Kovács László szerint ezzel a lépéssel a már padlón lévő vendéglátásnak a vírus újabb hulláma egy utolsó „tőrdöfést” adott.

„A vírus nem ismeri az órát. Ha megjelenik egy esküvőn, mert egy fertőzött vendég vesz rajta részt, akkor ő délután 4 és este 11 között is fertőz” – magyarázza a szigorítás értelmetlenségét az MVI elnöke, egyúttal hozzátette: péntek óta várnak arra, hogy az Operatív Törzs válaszoljon a kérdéseikre, miszerint az esküvőkre is vonatkozik-e a kötelező, 23 óra utáni zárás.

Másrészt arra is várják a választ, hogy a vendéglátóegységek konyhájában dolgozó szakács is kötelezően szájmaszkban dolgozzon, ahol a tűzhely mellett 50-60 fokban maszkban dolgozni szinte elviselhetetlen. Egyébként minden munkahelyen legyen kötelező a testhőmérséklet ellenőrzés munkakezdéskor.

„A kormányzat részéről eddig semmiféle támogatási szándék nem nyilvánult meg. A többi szakmai szervezettel karöltve a kéréseinkre nem kapunk választ. Azt kértük, hogy legalább a járulékkedvezmény határidejét hosszabbítsák meg jövő tavaszig, és a munkahelymegtartó támogatást is folytassák, de eddig nincs rá pozitív válasz. A szállodaépítési programra szánt több százmilliárd forint egy részét szerencsésebb lenne átcsoportosítani munkahelymegtartásra” – mondja.

Azok is bajba kerülhetnek, akiknek nem kellett volna

Az ipartestület elnöke úgy látja, csődhullám fog elindulni a szektorban, és még olyan vállalkozásokat is el fog sodorni, akiknek nem is volt okuk rá, hogy féljenek. Ugyanis azok a cégek, akik az év első nyolc hónapját úgy vészelték át, hogy márciustól júniusig nem működtek – de megtartották az alkalmazottaikat –, ezek mára kifogytak a tartalékaikból. Továbbá nincs is értelme tovább finanszírozni saját zsebből azokat a dolgozókat, akiket bizonytalan, mikor fognak tudni újra alkalmazni. Ide tartoznak nemcsak a szállodák, de a catering szolgáltatást végző cégek is.

„Kivégezték az őszünket. Volt két reménykeltő hónap, a július és az augusztus, de ahogyan augusztus végén bejelentették az utazási korlátozásokat, az emberek sokkot kaptak, és már másnap sorra mondtak le nagyobb családi rendezvényeket, esküvőket. A céges rendezvényeket is sorban visszamondták, kiüresedett már a szeptember második fele, és kiüresedett az október, november is. Ha a szektornak nem lesz se ősze, se tele, akkor nem lesz tartaléka arra a vállalkozásoknak, hogy jövő év májusáig kihúzzák" – véli Kovács László.

A hazai vendéglátásnak a néhány nyári hónap persze kevés volt, hogy talpra álljon, arra volt elég, hogy életben tudjon maradni. Még azok a nagyon jól menő vidéki éttermek is, amelyek 2-2,5 hónapot kénytelenek voltak zárva maradni, nagyon nehezen heverik ki ezt a leállást. Mindezek ellenére a vidéki vendéglátásban valamivel jobb a helyzet, túlélőbbnek bizonyulnak, mint a fővárosiak.

Most rosszabb fővárosi vendéglősnek lenni

Az MVI elnöke leszögezte: a budapesti vendéglátósok egyértelműen nehezebb helyzetben vannak, mint vidéki társaik. Jelen pillanatban azok az éttermek mennek még, amelyeknél van hazai, saját vendégkör. Ilyenek például Budapest külső kerületeiben működő, jó nevű vendéglők, de ez már nehezebben mondható el a belvárosi, a bulinegyed környékén lévő helyekről. Közülük nagyon sok, amely bezárt még márciusban, azóta sem nyitott ki.

„Nagyon sok komoly, tradicionális étterem is összeomlott. A nyilvánosság előtt még nem világos, ezek a vendéglátóhelyek már csődbe mentek vagy még a túlélésért küzdenek, de nagyon félő, ezeknek a nagy része még maga sem tudja mikor, de tönkre fog menni. Nem fogják kibírni, mert nincs már tőkéjük túlélni" – teszi hozzá Kovács László.

5 pontos javaslatcsomag a BKIK-tól

Közben kedden levélben fordult Karácsony Gergely főpolgármesterhez Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amelyben együttműködést ajánlott fel a nehéz helyzetbe kerülő budapesti vendéglátóipari és turisztikai vállalkozások megsegítése érdekében. Egyben egy 5 fő pontot tartalmazó javaslatcsomagot is eljuttatott a fővárosnak. Erről itt olvashat bővebben.