Nem sokáig tartott az emelkedő trend: a februári és az április gyorsulást követően májusban 1,8 százalékra lassult az éves szintű infláció Magyarországon – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (Erről ebben a cikkben számoltunk be.)
A változékony tételektől szűrt maginfláció 2 százalékra lassult.
A nyugdíjas-fogyasztóiár-index pedig 1,5 százalékra mérséklődött. A nyugdíjas infláció csökkenésére utalt már az egy nappal korábban publikált kutatásunk, az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérése is.
Havi szinten stagnáltak a fogyasztói árak májusban Magyarországon. Kifejezetten jó hír, hogy miközben az iráni háború miatti energiaárrobbanás egészen széles körű globális inflációs kockázatokkal jár, idehaza az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a háztartási energiáé pedig 0,8 százalékkal csökkent áprilishoz képest.
Az elemzők alig hisznek a szemüknek
„Májusban óriási meglepetést okozott az infláció: míg a várakozások minimális növekedést mutattak, 2,2 százalékra, addig a valóságban a pénzromlás mértéke csökkent, az előző havi 2,1 százalékos szintjéről 1,8 százalékra”
– adott hangot pozitív meglepődésének Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Hozzátette, hogy ez bőven a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs célja alatt van, „azaz továbbra is egy szokatlanul alacsony inflációs környezetről beszélhetünk.” Már csak azért is, mert eközben az eurózóna átlagos pénzromlási üteme lényegesen magasabb, 3,2 százalék.
A többi hazai makrogazdaság elemző sem számított ilyen kedvező mutatóra. Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint „hatalmas pozitív meglepetést hoztak a májusi inflációs adatok.”
„Az adat nagy meglepetés, hiszen az előrejelzések inkább az infláció kisebb gyorsulását várták, 2,2 százalékra. Alacsony maradt a maginfláció is, éves szinten 2 százalékon állt májusban” – folytatta a sort Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
Még tovább ment Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza, aki szerint az infláció havi alapú stagnálása „gyakorlatilag minden várakozásnál kedvezőbb, hiszen nem volt a piacon olyan elemző, aki az infláció lassulásával számolt volna. Tekintettel arra, hogy immáron harmadik hónapja tart az iráni háború és lényegében ugyanennyi ideje van blokád alatt a Hormuzi-szoros, a magyar adat alakulása – némi túlzással persze – minden eddig ismert gazdasági összefüggésnek ellentmond.”
Forint: beérett a munka gyümölcse
Az infláció éves alapú csökkenésének több oka is van, amik közül a már bő egy éve stabilan erősödő forintot érdemes az első helyre tenni, legalábbis Regős Gábor szerint.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
„Egy kis, nyitott gazdaságban az árfolyam szerepe kiemelkedő, még ha az erősödés hatása lassabban is jelenik meg az árakban, mint a gyengülésé. A Magyar Nemzeti Bank fegyelmezett monetáris politikája és a választási eredmény nyomán javuló kockázati megítélés jelentősen erősítették fizetőeszközünket” – fogalmazott.
Az árfolyamhatás begyűrűzött az élelmiszerárakba, visszaszorítva a behozott termékek árát. Bár májusban a szezonalitás miatt inkább a drágulás a jellemző, most átlagosan 0,3 százalékkal olcsóbbak lettek az élelmiszerek a boltok polcain (havi alapon – a szerk.) – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel. Hozzátéve, hogy az éves alapon mért 0,5 százalékos drágulás is lassulást jelent.
Ha már anomáliák: a szezonalitás miatt a szolgáltatások ára is nagyobb mértékben „szokott” ilyenkor emelkedni a KSH által most havi szinten mért 0,2 százaléknál. „Ez jelentős meglepetést okozott. A megelőző hónapokban ezen csoport esetében nem volt megfigyelhető az árfolyam begyűrűzése, ugyanakkor a mostani adat arra utal, hogy már ez a hatás is megjelenhetett” – tette hozzá Molnár Dániel.
Fotó: DepositPhotos.com
Azért mielőtt örömtüzeket gyújtanánk, érdemes hozzátenni, hogy a szolgáltatások éves drágulási üteme 4,3 százalékra gyorsult, „vagyis összességében még mindig a szolgáltatások húzzák fel leginkább az inflációt. Ezen belül a személyi szolgáltatások (például háztartási, testápolási, egészségügyi), a kulturális szolgáltatások, valamint az üdülési szolgáltatások hajtják a pénzromlási ütemet” – mondta az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
A szolgáltatások drágulását a béremelkedések is jobban hajtják, hiszen ebben a szektorban jellemzően magasabb a vállalkozások bérhányada (vagyis a teljes bevételen belül a fizetésekre költött részarány). Nem beszélve arról, hogy „a kormányzati megállapodások nyári lejárta után a szolgáltatásoknál számíthatunk a drágulás kismértékű gyorsulására” – hívta fel a figyelmet egy másik kockázatra Regős Gábor.
Ezen a soron a bankok által önként vállalt, bankszámlákra vonatkozó díjstop és a telekommunikációs cégek által vállalt előfizetési díjstop június 30-i lejártára kell gondolni.
„Sorra érkeznek a díjkorrekcióról szóló hírek, van, ahol a tavaly elmaradt áremelést is érvényesítik. Mivel a díjemelések kezdő időpontja sem egységes, így az inflációs hatás is elnyújtottan, kisebb mértékben mutatkozhat”
– emelte ki Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
Tovább boncolgatva az infláció lassulásának okait, Regős Gábor szerint a lakossági várakozások mérséklése is ebbe az irányba hat. Ezt az MNB is kiemelte a legutóbbi, májusi kamatdöntő ülését követően. A lakossági várakozások 7,2 százalékra csökkentek (azért ez még bőven magasabb, mint a tényleges, KSH által jelentett infláció), miközben „a vállalati inflációs várakozások ugyan magasabbra kerültek, de a dinamika továbbra is visszafogott” – mondta Varga Mihály jegybankelnök május 26-án.
Természetesen ezúttal sem szabad elfelejtkezni a hatósági árkorlátozásokról. Az árrésstopok az élelmiszereket, a drogériai termékeket és az üzemanyagok árát is érintik, ami „szintén mérsékli az inflációt” – tette hozzá a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Regős Gábor két nagy meglepetést emelt ki a májusi inflációs adatban. Az egyik a már korábban tárgyalt élelmiszerinfláció (amit laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár Árkosár-felmérés is előre jelzett), a másik pedig a háztartási energia 2 százalékos árcsökkenése az egy évvel korábbi értékhez képest. Ezen belül a tűzifa és a földgáz ára mérséklődött leginkább.
Miként „az iparcikkek inflációját is jelentősen fékezi az erős forint” – tette hozzá Nyeste Orsolya.
Egy másik, a nyaralást tervezők számára kedvező folyamatra pedig Virovácz Péter hívta fel a figyelmet amikor azt írta, hogy
„a globálisan emelkedő energiaárakat képes volt letörni a forint erősödése, ami például a repülőjegyek árának alakulásában érhető tetten.”
Már nagyobb kockázatot jelent Iránnál az árstopok kivezetése?
Az egyik legérdekesebb kérdés, hogy miközben a közel-keleti válság hatására kilőtt az olaj- és a földgáz ára, és ez szerte a világban az infláció emelkedését hozza magával, Magyarországon egyelőre ennek még nem sok jelét látjuk. A hangsúly viszont az időhatározón lehet.
„Mindaddig amíg a meglehetősen széles körű (járműüzemanyag, bizonyos élelmiszerek, illetve szolgáltatások) adminisztratív árkorlátozások élnek, nem nagyon van rövid távú inflációs nyomás. Bár az iráni háború nyomán emelkedtek az energia- és a nyersanyagárak, ennek hatásai lényegében továbbra sem érződnek a magyar fogyasztói árakban”
– emelte ki Nyeste Orsolya.
„Az inflációs pálya kapcsán a májusi adattal sem csökkent érdemben a bizonytalanság. Az iráni háború energiapiacra gyakorolt hatása a következő hónapokban fokozatosan megjelenhet az inflációban is” – írta Molnár Dániel, aki szerint a váratlanul pozitív májusi adat ellenére előretekintve így is az áremelkedési ütem gyorsulásával kell számolni.
Regős Gábor is arra hívta fel a figyelmet, hogy a felfelé mutató inflációs kockázatok még nem vagy csak alig jelentek meg az adatokban.
„Ezek közül is legfontosabb a február vége óta tartó iráni háború, ami emelkedést okozott az energiaárakban – elsősorban az olaj árában. E hatás egy része korábban megjelent az inflációs adatokban, míg más részét a védett üzemanyagárak elfojtják. Az energiaárak robbanása azonban gyorsítja a külső inflációt, ami a belföldi pénzromlásra is hatással van” – fogalmazott.
Molnár Dániel a legnagyobb bizonytalanságot az inflációs pálya szempontjából az árszabályozások jövőjében látja.
„Az üzemanyagokra kivetett védett árak, illetve az árrésstopok határozatlan időre meghosszabbításra kerültek, azonban a kormányzat már jelezte, hogy ezeket fokozatosan kivezetné. Ennek időzítése alapjaiban határozza majd meg a hazai inflációs folyamatokat.”
Árokszállási Zoltán szerint a védett üzemanyagárak kivezetése valamivel sürgetőbb kérdés lehet, „ugyanakkor ez az elmúlt hetekben csökkenő piaci árak miatt a korábban vártnál kisebb emelkedést jelenthet és valamivel később is érkezhet.”
Hozzátette, hogy az árrésstopok kivezetésének módja is kulcskérdés. „Ez akár fokozatos is lehet, így ennek áremelő hatása időben elhúzódó és nem hirtelen nagymértékű lenne. Ugyanakkor az elhúzódó kivezetés megemelheti az inflációs várakozásokat.”
Zöld jelzést kap az MNB?
Bizonytalanságok ide vagy oda, az elemzők egyetértenek abban, hogy az infláció májusi meglepetésszerű csökkenése után az egész évre vonatkozó pályát érdemes lefelé módosítani.
„Egészen őszig kell várnunk, hogy 3 százalék körülire gyorsuljon az infláció, de még az év végén is csak 4 százalék körül tetőzhet a mutató (egy hónappal ezelőtt az elemzők még az 5 százalékos csúcsot sem zárták ki). Ennek hatására az idei évben átlagosan már csupán 2,6 százalékos inflációval kalkulálunk. Ugyanakkor 2027-ben 4 százalék feletti lehet az átlagos infláció, ám az év végére megközelíthető lehet az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos ráta”
– tekintett a jövőbe Virovácz Péter.
Árokszállási Zoltán optimistább a következő évet illetően: szerinte az infláció a jegybank toleranciasávján belül alakulhat. Az MBH éves átlagban 3,7 százalékra mérsékelte a 2027-es prognózisát.
Molnár Dániel idén 3 százalék körüli éves átlagos inflációval számol (az év végéig 4 százalék fölötti tetőzéssel), míg jövőre 3,8 százalékos áremelkedési ütemet vár.
„Alig van infláció a gazdaságban, érdemi felpörgés az iráni háború nyomás sincs. Az év egészét tekintve a korábbi 3,2 százaléknál alacsonyabb, 3 százalék alatt inflációval számolok, figyelembe véve az energiaárak magas szintjét is”
– írta Regős Gábor.
Erre rímel Nyeste Orsolya kommentárja: az Erste 2,8 százalékra csökkentette a 2026-ra vonatkozó előrejelzését. „Az adat gyakorlatilag zöld lámpát jelenthet az MNB-nek a kamatcsökkentéshez a következő ülésén” – tette hozzá.
Az elemzők egyhangúan a jelenleg 6,25 százalékon álló irányadó ráta mérséklését várják a jegybank június végi ülésén.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
„Immáron az lehet a reális kérdés, hogy 25 vagy 50 bázispontot vágjon a Monetáris Tanács” – írta Virovácz Péter.
Az ING Bank vezető közgazdásza szerint a monetáris lazítást alátámaszthatják az elmúlt időszak piaci folyamatai: „az FX-swapok és a lakossági állampapírok kamatai is 50-50 bázisponttal mérséklődtek a közelmúltban. A forint 10 százalékot erősödött március óta, a hozamgörbe hosszú vége pedig 200 bázisponttal csökkent.”
Árokszállási Zoltán Kurali Zoltánnak, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnökének a napokban a Reutersnek adott interjújára utalt, ami szerint a szakember inkább az óvatos lépések híve.
„Így a júniusi döntéstől 25 bázispontos vágást várunk”
– írta Árokszállási. Az MBH Elemzési Centrum várakozásai szerint az év végére 5,5 százalékra eshet a magyarországi alapkamat (ami 25 bázispontos lépésekkel 3 kamatcsökkentést jelentene).
Regős Gábor úgy fogalmazott, hogy annak ellenére is kamatot vághat az MNB júniusban, hogy az Európai Központi Bank (EKB) eközben a várakozások szerint az iráni háború hatására kamatot emel. „Sőt, a mai adat alapján már szinte biztosra vehető a lazítás.”
