Ahogy arról beszámoltunk, enyhén elmaradt az elemzői várakozások 1,8 százalékos átlagától az éves GDP-növekedési ütem Magyarországon az idei második negyedévben (vagyis az áprilistól június végéig tartó időszakban). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyers adatai szerint a gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest 1,7 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított mutató alapján 1,6 százalékkal bővült. Ez az elmúlt két év (tehát az elmúlt 8 negyedév) második legerősebb negyedéves teljesítménye.
Csalódás, de van ok az örömre is
Kisebb csalódást okozott az első negyedévhez viszonyított növekedési ütem is. „A gazdaság az első negyedévhez képest az elemzők által várt 0,7 százalék helyett csupán 0,4 százalékkal bővült” – írta kommentárjában Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Fotó: MTI
Hasonlóan látja Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szintén megjegyezte, hogy az éves és a negyedéves adat is kismértékben elmaradt az elemzői várakozástól.
„Ez annak fényében még keserűbb szájízt hagy maga után, hogy az első negyedéves pozitív meglepetés után felfokozottak voltak a várakozások. Nos, úgy tűnik, hogy tényleg csak túl sok egyszeri pozitív hatás csapódott le egyszerre az első negyedévben”
– vonta meg az összmérleget Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Öröm az ürömben, hogy „ez zsinórban az ötödik háromhónapos periódus volt, amikor bővülni tudott a gazdaság, közel három év cikk-cakkos stagnálást követően” – hívta fel a figyelmet Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. A legutóbbi ilyen hosszan tartó periódus 2022 őszével ért véget.
„Ez egyben azt is jelenti, hogy hazánk végre maga mögött hagyta a tartós stagnálás időszakát, és ha nem is nyújt kirobbanóan jó teljesítményt, de legalább visszatért a növekedési pályára” – tette hozzá Virovácz Péter.
Az aszály csúnyán közbeszólt
Mivel első becslésről van szó, a havi, ágazati adatok egyelőre csak áprilisból és májusból állnak teljes egészében rendelkezésre, júniusról még nem.
Az egyik lehetséges magyarázat, hogy „a júniusi havi adatok nem lettek annyira jók, mint a negyedév első két hónapjában mértek” – írta Regős Gábor. Majd kiemelte a mezőgazdaság kedvezőtlen helyzetét az aszályos idő miatt, ami biztosan tovább rontja az ágazat hozzáadott értékét (ezt egyébként a KSH is kiemelte első becslésében).
Molnár Dániel egy igencsak pesszimista jóslattal is jelentkezett az agrárium idei kilátásaival kapcsolatban:
Fotó: DepositPhotos.com
„jó esély van rá, hogy idén az ágazat a 2022-es mélypontot is alulmúlja a súlyos aszályhelyzet miatt”
-fogalmazott.
De nem mehetünk el amellett sem, hogy az első negyedévben a régi kormányzat egy rendkívül expanzív fiskális politikát folytatott, amihez képest a második negyedév biztosan szigorúbb volt.
„Minden kormányváltás (még akkor is, ha a kormányzó párt nem változik) hoz egy lassulást, amíg az új kormányzati struktúra feláll, de most egy nagyobb váltásnál ez hangsúlyosabban jelentkezett és az első negyedév is a szokásosnál költekezőbb volt”
– fogalmazott a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Szintén az országgyűlési választások hatásával magyarázható, hogy a piackutatások hozzáadott értéke is csökkent. „A választás előtti kampányköltések, közvélemény-kutatások a második negyedévnek már csak egy kis részét jellemezték” – fogalmazott Regős Gábor, aki szerint a turizmus is fékezhette a GDP-t, leginkább az iráni háború visszatartó ereje miatt.
Április 12-e és annak következményei kikerülhetetlenek a második negyedéves GDP-adat vizsgálatánál.
„Könnyen lehet, hogy a beruházások esetében az új kormány felülvizsgálatai a vártnál nagyobb mértékben akasztották meg az államilag finanszírozott projektek beruházási hatását, miközben a vállalatokra még a kivárás maradhatott jellemző a javuló üzleti bizalmi index ellenére is”
– emelte ki Virovácz Péter.
A kormányváltás óta az üzleti bizalmi indexnél is nagyobb hurráoptimizmust mutattak a lakossági várakozások, ami kicsit csalóka képet festhetett. „A szeptember 1-jén érkező második becslésben felhasználási oldalon azt várjuk, hogy a fogyasztás maradt a húzóerő, de talán mérsékeltebb gyorsulást mutatva, mint amit a felmérésen alapuló 'puha' indikátorok, például a rekordmagasságot közelítő fogyasztói bizalmi index sugall” – fűzte hozzá az ING Bank vezető közgazdásza.
Ez pedig Molnár Dániel szerint azt is előrevetíti, hogy a beruházási fordulat továbbra is várat magára Magyarországon. Miként a visszafogott külső kereslet miatt a nettó export is változatlanul visszafogja a növekedési dinamikát „a gyengébb kivitel és az erőteljes importnövekedés eredőjeként.”
Virovácz Péter szerint ettől függetlenül önmagában az export teljesítménye már javulhatott, amire a vártnál jobb külkereskedelmi adatok is utalhatnak.
Hosszú álomból ébredt fel az ipar
A felfokozott várakozásokhoz képest ugyan gyengébben teljesíthetett, de így is a magyar gazdaság legfőbb motorja maradt a belső fogyasztás (ami az év egészében is így maradhat).
A KSH és az elemzők is két szektort emeltek ki külön a növekedés hátterében. Az egyik az ipar, ami hosszú vesszőfutását maga mögött hagyva (2024 márciusától kezdve 2025 végéig minden hónapban csökkent a kibocsátás) idén magára talált és ismét hozzájárult a GDP bővüléséhez.
„Itt az alacsony bázis, illetve egyes nagyberuházások (például BMW) termőre fordulásának szerepe hangsúlyozandó” – fogalmazott Molnár Dániel. Regős Gábor szerint az ipar az áprilisi és a májusi havi adatok alapján „nagyon erős negyedévet zárt, leginkább az új gyártási kapacitások csatasorba állásának köszönhetően.”
Árnyalja azonban a képet, hogy az ágazat alacsony hozzáadott értéke miatt „a vártnál jobban kinyílhatott az olló a termelési statisztika és a nemzeti számlás adatok között” – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter. Rámutatva arra a problémára, hogy hiába nő látványosan az ipari termelés, abból nem sok érték marad Magyarországon (például azért, mert a magyarországi gyárak sok importált alkatrészt és nyersanyagot használnak).
A szolgáltatások kiváló teljesítménye egyáltalán nem okozott meglepetést. Ezen belül is a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység volt a húzóerő. Molnár Dániel szerint ebben a jövedelmi helyzet javulása nyomán élénkülő fogyasztás, illetve a lakáspiaci kereslet is szerepet játszhatott.
Nem érjük el a 2 százalékos növekedést?
Az elemzők egész éves prognózisát eltérően befolyásolta a második negyedéves GDP-adat. Abban viszont egyetértés mutatkozik, hogy a 2 százalékos növekedési ütemet csak megközelíti, de valószínűleg nem éri el idén a magyar gazdaság.
Az ING Bank felfelé módosította a 2026-os előrejelzését.
„Az eddigi 1,5 százalékos GDP-növekedés helyett immáron 1,9 százalékkal számolunk. Amennyiben a javuló bizalmi indexek felgyorsítják a fogyasztás bővülését, a vállalatok beruházási kedve élénkül és az állami beruházások is felfutnak, úgy reális esélyt látunk erre az eshetőségre”
– indokolt Virovácz Péter.
Regős Gábor azt írta, hogy a második negyedéves adat kismértékben lefelé húzza az egész éves várakozásait, „de a növekedés továbbra is az 1,5–2,0 százalékos sávban maradhat – igaz, hogy a sáv teteje helyett annak közepéhez lehet közelebb.”
Az Erste fenntartja az idei évre vonatkozó 1,7 százalékos előrejelzését, felfelé mutató kockázatok mellett – tette hozzá Nagy János. Molnár Dániel szerint a 2026-os év egészét 2 százalék alatti gazdasági bővülés jellemezheti és „jövőre, kedvezőbb külső környezetben” számít 3 százalék közelébe emelkedő mutatóra.
Iráni háború kontra uniós pénzek
A legnagyobb lefelé mutató kockázatot a július első felében ismét kiújult közel-keleti háború jelenti. A konfliktus ugyanis „az energiahordozók árán keresztül ronthatja hazánk és az Európai Unió versenyképességét, illetve csökkenti a külső keresletet is. Ezen kívül, ha az energiaár tartósan magas, az a vártnál magasabb inflációt hoz és gyengíti a forintot” – magyarázta Regős Gábor.
Virovácz Péter szerint az elhúzódó iráni konfliktus „növekvő valószínűséggel jelent egyre markánsabb veszélyt a külső keresletre az ellátási nehézségek és az energiaárak emelkedettsége miatt. A külső kereslet gyengélkedése, az ellátási láncok és az energiapiacot érintő sokkok így nem kecsegtetnek komolyabb pozitív változással az export oldaláról.”
Mivel a fogyasztás az év egészében erős maradhat (és a beruházásoknak is magas az importigénye), a nettó export tovább romolhat. Így az év egészében a külkereskedelmi teljesítmény visszafoghatja a gazdasági növekedést.
A hazai, belső folyamatokból fakadó kockázatokat tekintve Regős Gábor szerint az is kérdés, hogy az új kormányzat mennyire folytat az idén szigorú vagy lazább fiskális politikát, illetve, hogy milyen gyorsan tud felállni az új közigazgatás.
A pozitív oldalon Molnár Dániel a beruházások év végétől várható élénkülését említette meg, amit részben az európai uniós források felhasználásával (Brüsszellel már megszületett a politikai megállapodás azok felszabadításáról, amennyiben a magyar kormány valóban teljesíti a feltételeket – a szerk.) hozott összefüggésbe. A GDP-t viszont érdemben csak a jövő évben támogathatja az ágazat.
Nagy János szerint kedvező az is, hogy „sajtóhírek szerint az év második felében érdemben nőhet a hazai akkumulátorgyárak kapacitás-kihasználtsága, köszönhetően az idén felfutó európai keresletnek. Jelentős felfelé mutató kockázatot hordoz az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége is” – tette hozzá zárásként.
