4p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdásztól!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Nominálisan egyre csak hízik a bérszakadék a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos nettó bér között Magyarországon. Arányaiban nézve konstans 80 százalékkal is többet ér a budapestiek munkája a Szabolcs megyeiekénél.

A Központi Statisztikai Hivatal a keresetek statisztikájának legutóbbi közlésével párhuzamosan a területi adatokat is frissítette, melyekből kiderült, hogy forintosítva tovább hízik a bérszakadék a legnagyobb átlagos nettót regisztráló Budapest és a legalacsonyabbat regisztráló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között. Az ország legkeletibb megyéjében továbbra is annyit lehet keresni, mint lehetett a fővárosban még 2011-ben. Ahhoz pedig, hogy a jelenlegi átlagos nettó megfeleljen a 2012-es budapestinek, még tízezrekkel kellene emelkednie a szabolcsi átlagnak.

Budapesten a tavalyi év egészében az átlagos nettó fizetés 334 238 forint volt, amivel szemben Szabolcs-Szatmár-Beregben csak 184 238 forintot vihettek haza átlagosan a dolgozók. A különbség kereken 150 ezer forint.

A második legkisebb átlagos nettó fizetés Békés megyében érhető el, 194 408 forint. Előző évhez képest egyébként hatalmas változás, hogy míg 2019-ben még 7 megyében volt 200 ezer forint alatt az átlag nettó, addig tavaly már "csak" 3 megyére igaz ez:

  • Szabolcs-Szatmár-Bereg
  • és Békés mellett
  • még Nógrádban marad el a az összeg a 200 ezer forinttól.

A ranglista élén álló Budapesten egyébként már második éve, hogy átlépett a 300 ezer feletti tartományba az elérhető átlagbér, ám a fővárosi fizetések kiemelkedő mértékét jól jelzi, hogy azóta sem sikerült egy másik megyének sem követnie a fővárost. A második legmagasabb átlagnettó Győr-Moson-Sopronban is jócskán elmarad még a 300 ezertől, 278 899 forintot regisztrált a tavalyi évre a statisztikai hivatal. Ezt követően viszont helycsere történt, Fejér megye elveszítette a dobogó harmadik fokát; onnan Komárom-Esztergom megye ütötte ki 266 261 forinttal. A kormányfő régiójában a nettó átlagbér 261 260 forint volt, miközben 2019-ben még 2000 forinttal magasabb fizetést lehetett elérni itt, mint Komáromban.

Fotó: Privátbankár
Fotó: Privátbankár

Szárnyalók és döcögők

Ha a megyei nettó bérek változásait nézzük, akkor az látszik, hogy azok meglehetősen széles tartományban mozogtak. Miközben az országos átlag 9,7 százalékkal növekedett 2020-ban, addig Tolnában 12,7 százalékkal emelkedtek a nettó bérek - itt előző évhez képest még gyorsult is a bérnövekedés üteme. Zala megyében is kiemelkedő volt az emelkedés, 11,1 százalékos, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig 10,8 százalék.

A rangsor másik végén Fejér megye áll 6,9 százalékkal, Győr-Moson-Sopronban és Somogy megyében pedig 7,8 és 7,9 százalékkal nőttek a keresetek egy év alatt.

Ami a leszakadó két megyét, Békést és Szabolcsot illeti, a változást épp csak elegendőnek lehet nevezni ahhoz, hogy kicsit lassuljon a bérek leszakadásának üteme. Noha általános elképzelésnek tűnhet, hogy az alacsonyabb fizetésekhez kisebb árak is társulnak a boltokban, ez a feltételezés nem állja meg a helyét. Egy korábbi felmérésünk során egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (mátészalkai) és egy fővárosi kiskereskedelmi egységben hasonlítottuk össze az alapvető élelmiszerek árát. A végeredmény pedig egyértelműen megcáfolta az alacsonyabb árakra vonatkozó elképzelést.

Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak abból a szempontból elkeserítő a KSH területi statisztikája, mert rávilágít ugyanazon munka eltérő értékére, hanem azért is, mert az alacsonyabb fizetésből egyáltalán nem könnyebb megélni. A szabolcsiakat sokkal érzékenyebben érinti az élelmiszerárak emelkedése, mivel azokban a területi különbség nem érvényesül.

Van, ahol nagyon fájt az infláció

Azok a megyék tavaly különösen kedvezőtlen helyzetben voltak, ahol alacsonyabb nettó bérnövekedést regisztrált a statisztikai hivatal. Mivel 2020-ban a pénzromlás mértéke 3,3 százalékos volt, a 6-7 százalékos béremelkedés értékét gyakorlatilag lefelezte.

Ez azt jelenti, hogy reálértéken mérve egyáltalán nem biztosította a fizetés azt, hogy 6-7 százalékkal emelkedjen a beszerezhető javak értéke. Az inflációt figyelembe véve a valós - reálszintű - béremelkedés csupán 3,5-4,5 százalék között mozgott Fejér, Győr-Moson-Sopron és Somogy megyékben.

A Tolna és Zala megyei 10 százalékot is meghaladó béremelkedés ellenben bőven elbírta a forint romlását, itt sorrenben 9,1, valamint 7,1 százalékkal tudott nőni tavaly a nettó bérek értéke.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!