<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint korántsem olyan rózsás a helyzet, ahogy azt a kormány kommunikációja sejteti. Az utóbbi években soha nem volt ilyen alacsony július közepén a tárolókban lévő gáz mennyisége.

Miközben Európa-szerte kongatják a szakértők a vészharangot, és arra figyelmeztetnek, hogy kevés lehet a következő télen a gáz, a magyar kormány nem sok segítséget nyújt a helyzet megértéséhez. A múlt héten a kialakult helyzetre hivatkozva energia-vészhelyzetet hirdettek, és ennek keretében egy hétpontos cselekvési tervet is megfogalmazott, ám azt az első adandó alkalommal fel is rúgta. A cselekvési terv egyik pontja ugyanis kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra és a tűzifára, a kormány viszont hétfőn eladott 500 millió köbméter földgázt Szerbiának.

A cselekvési terv egy másik pontja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert 200 millió köbméter gáz vásárlására hatalmazta fel. Valószínűleg csak a legnaivabb elemzők gondolhatták azt, hogy itt valóban piaci tárgyalásokra kerül sor. A miniszter nem is hazudtolta meg az epés feltételezéseket, hiszen csütörtökön Moszkvába repült és a háborús agresszoroktól próbált gázt vásárolni. Az általa bejelentett 700 millió köbméteres vásárlás ráadásul azt sejteti, hogy a szerbekkel kötött ügylet ettől nem független, hiszen a vásárolt és a szerbeknek eladott mennyiség összege a korábban tervezett mennyiséget adja ki.

Az plusz csavar az ügyletben, hogy a megvásárolni tervezett energiahordozóból különleges földgázkészletet hoz létre a kormány, ráadásul azt egy olyan pénzből finanszíroznák, amit több bank nyújt, úgynevezett szindikált hitel formájában. Miután semmiféle hivatalos információ sincs az ügyben, ezért egyfajta találgatásnak tűnik, hogy amennyiben a tranzakciót az orosz kormány jóváhagyja, akkor azt akár a Gazprombank is finanszírozhatja. Szijjártó Péter számára ugyanis a napokban az orosz gázóriás pénzügyi cégének megvédése különösen fontos volt.

A napokban az mfor.hu-nak nyilatkozva Holoda Attila energiapiaci szakértő kiemelte: az energiabiztonság szempontjából kiemelten fontos, hogy mind az import, mind a hazai kitermelés folyamatos legyen és ezek mellett elegendő tartalék álljon rendelkezésre. Azt csak remélni tudjuk, hogy a szállításokkal nem lesz probléma, a tartalékok kapcsán viszont a MEKH friss statisztikái immár a rendelkezésünkre állnak.

Július közepén 2,84 milliárd köbméter gáz volt a hazai tárolókban, ami nagyságrendileg az éves hazai fogyasztás 28 százalékának felel meg. A tartalékok folyamatos növekedést mutatnak, csakhogy most az elmúlt évek legalacsonyabb szintjén állnak. Az elmúlt években, a betárolási időszak végén, október 15-én 2018-ban álltunk a legrosszabbul. Abban az évben a fűtési szezon elején 4,6 milliárd köbméter volt a tározókban. Ám a mostaninak megfelelő időszakban, vagyis július közepén 2018-ban 550 millió köbméterrel több gáz állt rendelkezésre. Ahogy telik az idő és közelítünk a fűtési időszakhoz, úgy válik egyre nehezebben kivitelezhetőnek, hogy a mostani, sok kockázatot magába hordozó télnek úgy menjen majd neki az ország, hogy a földgázellátás miatt ne kelljen aggódni.

A jelenlegi helyzetben természetesen mindenkit saját országa érdekel, és az, hogy a hazájában elég energiahordozó álljon rendelkezésre. Érdemes ugyanakkor kitérni arra, hogy éppen az ellátásbiztonság miatt született egy európai uniós előírás, amely szerint a tárolókat legalább 80 százalékos szintre fel kellene tölteni. Jelen pillanatban ez is elég távolinak tűnik, hiszen miközben a betárolási időszakból eddig eltelt három hónapban 1,62 milliárd köbméter gázt sikerült elraktározni, addig az előttünk álló három hónapban 2,32 milliárd köbmétert kellene tartalékba helyezni. Mindezt úgy, hogy komoly verseny van a szabad kapacitásokért, így kicsi az esélye annak például, hogy Nyugat-Európa felől komolyabb mennyiségű gáz érkezzen.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.