A jövő heti statisztikai tájékoztatási naptárban a KSH-nak a bruttó hazai termék (GDP) 2021. IV. negyedévi első becslésének a közlése tarthat számot megkülönböztetett figyelemre - emlékeztet az MTI.
Ez az adat jövő kedden lát napvilágot. A GDP volumene 6,1 százalékkal nőtt tavaly a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest 0,7 százalékos volt a növekedés. 2021 első három negyedévében a gazdaság teljesítménye 7,1 százalékkal - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint - 6,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakában mért szintet.
A GDP 1,5 százalékkal nagyobb volt a járvány előtti, 2019. harmadik negyedévinél.
A GDP 6,1 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,8 százalékponttal, az építőipar 1,0 százalékponttal, az ipar 0,5 százalékponttal járult hozzá. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 3,3, a bruttó felhalmozás 6,0 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, míg a nettó export 3,2 százalékponttal visszafogta a gazdaság teljesítményét.
A 2009-ben, még a Bajnai-kormány által meghozott szabály szerint a nyugdíjasoknak abban az esetben jár nyugdíjprémium, ha a magyar gazdaság 3,5 százalék felett növekszik, maximum 80 ezer forintot. Alapesetben a nyugdíjprémium összege a nyugdíjjal arányos, vagyis az alacsonyabb nyugdíj mellé alacsonyabb prémium jár, míg a magasabb nyugdíjjal rendelkezők többet kapnak.
Orbán Viktor azonban tavaly októberben bejelentette: mivel "a magyar gazdaság jól teljesít, ezért úgy döntöttünk, hogy novemberben minden nyugdíjas egységesen 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kap". Így gyakorlatilag csak formaság a KSH keddi közlése, hiszen abban az első háromnegyedéves adatok alapján biztosak lehetünk, hogy a 2021-es GDP növekedésének az üteme bőven meghaladhatta a 3,5 százalékot, így a kormánynak volt jogalapja a nyugdíjprémiumot kifizetni.
