Nemzetgazdasági szinten a bruttó átlagkereset 7,1 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 9,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi értéket idén júniusban. A nettó bérek gyorsabb ütemű emelkedése mögött tisztán adózási okok állnak: a családi adókedvezmény megduplázása, a 30 év alatti anyák kedvezményének bővülése, valamint a háromgyermekes, illetve a 40 év alatti kétgyermekes anyák teljes személyi jövedelemadó-mentessége strukturálisan csökkentette az adóéket.
Elemzői értékelés: évek óta nem látott lassulás és negatív meglepetés
„A KSH friss átlagkereset-statisztikája hosszú idő után érdemi negatív meglepetést okozott”
– értékelte a helyzetet Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő rámutatott, hogy a 7,1 százalékos bruttó növekedés nemcsak az előző hónaphoz képest jelent jelentős lassulást, de egészen 2021-ig kell visszamenni, hogy ennyire alacsony adat szerepeljen a statisztikákban, ha leszámítjuk a fegyverpénz bázishatását 2023-ban.
Hasonlóan látja a helyzetet Molnár Dániel, az MGFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. vezető elemzője is, aki kiemelte, hogy a keresetet jellemző dinamika fékezésében a költségvetési szféra és a vállalkozások bérfolyamatai egyaránt szerepet játszottak.
Mi okozta a bérkiáramlás fékeződését?
A két vezető makrogazdasági elemző szerint a lassulás mögött jól azonosítható szektoriális folyamatok húzódnak meg:
- Közigazgatás és állami szféra: Virovácz Péter szerint a közigazgatási kereseti folyamatokban jelentősebb változás körvonalazódik. A korábban megszokott kétszámjegyű bérnövekedés helyett csupán 5 százalékos volt júniusban a növekmény. Mivel számos területen jelentősen visszavágták az illetményeket, a következő hónapokban itt további fékeződés várható. Molnár Dániel hozzátette: az oktatásban és a szociális ellátásban az év eleji intézkedések miatt fennmaradt a kétszámjegyű bérdinamika, miközben az egészségügyben csupán 2 százalék felett nőtt az átlagkereset értéke.
- Vállalkozások és a versenyszféra: Molnár Dániel szerint a szállítás, raktározás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, távközlés és pénzügyi tevékenység ágazatokban jelentősen alacsonyabb volt a dinamika, ami részben a magas bázisnak és az extra juttatások eltérő ütemezésének tudható be. Virovácz Péter a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban tapasztalt elmaradást azzal is magyarázza, hogy a szezonális munkákra felvett alacsony keresetűek miatt egy negatív összetételhatás érvényesült. Átlag feletti volt ugyanakkor a béremelés a kisebb súlyú bányászatban, a villamosenergia-szektorban és az építőiparban.
A fegyverpénz torzítása és a szektoriális adatok
Az év első hat hónapjának összesített adatai alapján (január–június) a nemzetgazdasági bruttó átlagbér még magasabb, 772 800 forint volt, ami 11,5 százalékos növekedést jelent. Ez a kiugró, halmozott dinamika egy specifikus technikai tételnek köszönhető: a közigazgatás és védelem ágban januárban kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz jelentősen megdobta a bázist. Ez a tétel a nők és a férfiak közötti bérollót is torzította az első fél évben (11,3 és 11,8 százalékos növekedés).
A fegyverpénz közvetlen hatásának kifutásával a júniusi bérszintek az alábbiak szerint alakultak:
- Nonprofit szektor: bruttó 789 500 forint (nettó: 561 600 forint, +11,1 százalék)
- Vállalkozások (versenyszféra): bruttó 753 800 forint (nettó: 527 000 forint, +8,9 százalék)
- Költségvetési szektor: bruttó 744 700 forint (nettó: 527 200 forint, +10,5 százalék)
Bérolló és vásárlóerő: stabil alapokon a fogyasztás
A bruttó átlagbér lassulása ellenére a mediánkereset az átlagbérnél gyorsabb ütemben, 8,8 százalékkal nőtt (bruttó 617 900 forint, nettó 438 000 forint).
Molnár Dániel szerint ez a legkisebb keresetek emelésének és a közszféra célzott bérfejlesztéseinek köszönhető, amelyek a munkavállalók alsó három kvintilisét (alsó három 20 százalék, vagyis az alsó 60 százalék) érintették pozitívan (9-10 százalékos bérdinamika). Virovácz Péter ugyanakkor megjegyezte, hogy a mediánkereset továbbra is a minimálbér-emeléshez közeli ütemben nőtt, ami a vállalatok által kezelni kívánt bértorlódás fennmaradására utalhat az első-harmadik jövedelmi ötödökben.
A nettó reálkereset éves alapon 7,6 százalékkal emelkedett júniusban, köszönhetően a rendkívül alacsony, mindössze 1,7 százalékos fogyasztóiár-növekedésnek. Virovácz Péter szerint ez a relatíve magas fogyasztói bizalommal karöltve jó alapot teremt a fogyasztás további emelkedésének, míg Molnár Dániel azt hangsúlyozta, hogy ez a számottevő reálbér-emelkedés az adócsökkentésekkel kiegészülve az év végéig a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja maradhat.
Kilátások és strukturális nyomás: mi várható ősszel?
A makrogazdasági képet a feszessé váló munkaerőpiac és a demográfiai folyamatok is alakítják. Az ING vezető elemzője kiemelte: a vállalatok egy része továbbra is munkaerőt tartalékol, ami a javuló gazdasági kilátások fényében kifizetődő stratégia lehet, miközben a demográfiai fogyatkozás rövid távon is strukturális nyomás alatt tartja a kínálati oldalt, ami magasabb béreket kényszerít ki.
A 2026-os év egészét tekintve az ING elemzői csapata 9–10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést vár. Az igazi fókusz azonban már a jövő évi minimálbér-tárgyalásokra helyeződik.
A jelenleg is érvényben lévő hároméves bérmegállapodás felülvizsgálatra szorul, és a tervezett személyijövedelemadó-változások fényében Virovácz Péter szerint nem lenne meglepő, ha a bruttó minimálbérek az elmúlt években megszokotthoz képest jóval csekélyebb, alacsony, egyszámjegyű mértékben növekednének csupán.
Molnár Dániel zárszavában hozzátette: a hosszú távú gazdasági érdek az, hogy a dinamikus béremelkedést az alkalmazottak kétharmadát foglalkoztató kkv-szektor a hatékonyság növelésével ki tudja termelni.
