Az építőipar nehéz időszakon van túl és az idei esztendő is tele van bizonytalansággal. Középtávon ugyanakkor a lakossági, a vállalati és a közbeszerzési piacon is élénkülés várható. A kedvezőbbé váló beruházási klíma és befektetői környezet az ágazat piaci lehetőségeit növeli, de a fenntarthatóság, illetve a digitalizáció terjedése az építési folyamatokban érezhető kihívást jelent. A GKI felmérési eredménye szerint egyelőre csak minden tizedik hazai építőipari vállalkozás építette be az innovatív gyakorlatokat mindennapi működésébe.
A hazai építésgazdaság számára az elmúlt három év nehéz időszakot jelentett. 2023-ban és 2024-ben visszaesett az ágazat termelési volumene, s bár 2025-ben 2,8 százalékkal növekedni tudott a megelőző esztendőhöz képest, ez jórészt néhány nagyobb autópályaépítés következménye volt – az ágazat jelentős része nem érezte a fellendülést. 2022-ben csúcsot döntött az ágazatban működő cégek száma, ami az itt dolgozó egyéni vállalkozókat is beleértve 132 ezer volt. Azóta azonban folyamatos a csökkenés, így a cégszám 2025 végére 111 ezerre csökkent. Az idei év felemásan indult. Az építőipari termelés volumene az első négy hónapban 2,2 százalékkal csökkent éves összevetésben. A mélyépítés teljesítménye 1 százalékkal, a magasépítésé csaknem 3 százalékkal zsugorodott. Ez utóbbin belül viszont a lakásépítés jól teljesített: az első negyedévben az átadott lakások száma 5 százalékkal, a kiadott engedélyek száma 64 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.
Biztató lehetőségek
Május végén a magyar kormány és az Európai Bizottság 16,4 milliárd euró, vagyis mintegy 6 ezer milliárd forint befagyasztott uniós forrás felszabadításáról állapodott meg. A megegyezés nyilvánvalóan fontos az építőiparnak, mert a pénz jelentős része közlekedési infrastruktúrára, vasúti fejlesztésekre, valamint bérlakás- és kollégiumépítésekre fordítható. Ezek már olyan beruházások, amelyekből nemcsak a nagyvállalatok, hanem alvállalkozóként kisebb kivitelezők is részesedhetnek. Mindez azonban nem jelent azonnali beruházási fordulatot, ugyanis a támogatások legkorábban az év végén érkezhetnek meg. Az első érdemi, uniós forrásokból finanszírozott beruházások 2027-ben jelenhetnek meg a piacon. Addig a vállalkozásoknak továbbra is a mostani, szűkebb kereslettel kell beérniük.
A tavaly szeptemberben elindult Otthon Start Program egyértelmű élénkítést jelentett. Bár a használt lakások piacán ez elsősorban az árak emelkedését, s kevésbé a forgalom bővülését hozta magával, de a lakásépítés terén megindult a fellendülés. Az Építésaktivitási Jelentés adatai szerint az idei első negyedévben elindult társasházi projektek összértéke évtizedes csúcsot döntött. A lakásépítés 2027-től kaphat igazi lendületet, ekkorra várhatók az átadott lakások számában is jelentős növekedés.
2022 óta évről évre csökkent a vállalati beruházások volumene, ami az üzleti szféra óvatosságára utal. Magyarország vonzereje az elmúlt években jelentősen csökkent a nemzetközi ingatlanbefektetők körében, amit a geopolitikai kockázatok és a gazdaságpolitikai kiszámíthatatlanság egyaránt magyarázhatnak. Bár az orosz-ukrán háború még mindig mérgezi a térség gazdasági kapcsolatait, de a befektetői megítélés gyorsan változhat. Az ingatlanfejlesztői piac a hivatalba lépett új kormánytól az egyenlő elbírálás visszatérését, a jogbiztonság erősítését, illetve a fejlődést akadályozó intézményi korlátok lebontását várja – ez utóbbira jó példa a plázastop.
Mennyire felkészült a hazai építőipar?
Az ágazat sok kihívással néz szembe, ilyenek a fenntarthatóság, a klímaadaptációból adódó teendők, a digitalizáció terjedése, illetve az új, egyre modernebb építőanyagok és építési eljárások terjedése. A szabályozás pedig egyre szigorodik. Jó példa erre a BIM, azaz az Építményinformációs Modell alkalmazásának fokozatos kötelezővé tétele a magyarországi építési célú közbeszerzések esetében.
A GKI friss felmérése 500 építőipari cég megkérdezésével azt kutatta, hogy mennyire innovatív és mennyire felkészült a hazai építési szektor a digitalizáció kihívásaira? A felmérés eredményei alapján egy három részre szakadt építőipar képe rajzolódik ki: egy szűk innovatív élmezőny, egy alkalmazkodó középmezőny és egy jelentős, technológiailag lemaradó vállalkozói kör.
Mindössze a cégek egytizede elkötelezett az innovációk alkalmazása iránt. Ezekre jellemző az új technológiák bevezetése, a korszerű anyaghasználat, a fenntarthatósági szempontok integrálása a működésbe. Ezek általában nagyobb vagy specializált cégek. A cégek szűk fele nevezhető adaptív fejlesztőnek. Ezek inkább csak bizonyos projekteknél alkalmaznak új anyagokat, illetve optimalizálják a kivitelezési lépéseket, olykor előregyártott elemeket és moduláris megoldásokat alkalmaznak. A vállalkozások fennmaradó része az innováció terén teljesen inaktív.
Hasonló arányok voltak tapasztalhatók a digitalizációhoz való viszonyban. Az építőipari cégek 10 százaléka jelenti a digitálisan fejlődő élmezőnyt: jellemző rájuk a felhőalapú adatkezelés, a digitális költségbecslés, illetve az AI-alapú elemzés. A cégek mintegy 40 százaléka tekinthető funkcionálisan digitalizáltnak. Ezek inkább csak egy-egy digitális megoldást használnak, nem jellemző projektmenedzsment vagy vállalatirányítási szoftver alkalmazása. Végül a hazai cégek fele digitálisan inaktívnak tekinthető. Ezek jellemzően egyáltalán nem használnak digitális technológiákat.
Az innováció és a digitális technológiák alkalmazása számos előnnyel jár az építőipar számára. A korszerű technológiák és anyagok csökkenthetik az építési költségeket, gyorsíthatják a kivitelezést, valamint javíthatják a tervezés és a megvalósítás pontosságát. Emellett hozzájárulnak a fenntarthatóbb építési gyakorlatok elterjedéséhez, illetve a munkabiztonság javításához is. A közeljövő nagy kérdése tehát az, hogy a hosszabb távon kedvező piaci lehetőségeket hogyan tudják kihasználni az ágazat szereplői. A felmérés eredményei szerint a hazai építőipari cégek jelentős részének intenzív felkészülésre van szükségese ahhoz, hogy a következő évek várható beruházási hullámát minél többen meg tudják lovagolni.
