Az állami és a vállalati megrendelések hiánya jellemzi az építőipart, de a lakásépítési piacon határozott felívelés van kirajzolódóban – mondta a legfrissebb, pénteken közölt építőipari adatokról az ÉVOSZ Építőanyag-Kereskedelmi Tagozatának elnöke, Juhász Attila.
Mint arról lapunk is beszámolt, az áprilisi építőipari termelés volumene 6,9 százalékkal haladta meg a márciusit és 2,6 százalékkal a tavaly áprilisit.
Juhász szerint biztató, hogy bővülésnek indult a társasház-, lakás- és családiház- építési és -felújítási piac: erre utalnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakáshitelezési adatai, a kiadott építési engedélyek, valamint az építőanyagok forgalmi adatai is.
A lakáshitelezés hetedik hónapja rekordokat döntöget, és azon belül stabilan emelkedik az építési hitelek és az új lakás vásárlásra nyújtott hitelek összege. A kiadott építési engedélyek száma négyéves csúcsra tört, pedig a Covid utáni fellendülés már valóságos aranykor volt ezen a téren. Az év első öt hónapjában a lakásépítésben használt építőanyagok forgalma is kétszámjegyű ütemben emelkedett a kiskereskedelemben. Az ÉVOSZ építőanyag-kereskedelemre vonatkozó adatai azonban előremutatóbbak, a KSH egyelőre csak az áprilisi adatokat publikálta az építőipari teljesítményről.
A következő hónapokban sok múlik majd az iráni válság okozta energiaár-emelkedésen.
„Az építőanyag-ipar rendkívül olaj-, gáz- és energiaigényes szektor, és ezen a piacon magas a fuvarköltségek aránya is az árakon belül.
Az eddigi áremelkedéseket részben kompenzálta az erősödő forintárfolyam, de bizonytalan, hogy ez a két hatás a következő hónapokban hogy alakul” – tette hozzá Juhász.
A lakásépítési boom még várat magára
Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője, Molnár Dániel viszonylag magasnak tartja a tavaly áprilisi bázist, tehát kedvező, hogy még ahhoz képest is bővülni tudott az építőipar.
Fotó: DepositPhotos.com
„A szezonálisan kiigazított adatok alapján 2024 januárja óta ez volt az ágazat legerősebb hónapja, amit az építőipar szempontjából optimális, rendkívül száraz időjárás is támogatott. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a két építményfőcsoportot tekintve továbbra is fennáll a kettősség az ágazatban” – mondta Molnár.
Az épületek építése 6,2 százalékos éves alapú mérséklődést mutatott áprilisban, amit csak kisebb részben indokol a magasabb bázis. Az aktivitás havi szinten is érdemben, 2,3 százalékkal zsugorodott. A szegmenst döntően a vállalati kereslet befolyásolja, márpedig a beruházási hajlandóság jelenleg alacsony.
A szerződésállományi adatok alapján a jövőkép is kedvezőtlen: az új szerződések értéke és a szerződésállomány volumene is érdemben elmaradt a megelőző évi szintjétől.
Az egyéb építmények teljesítménye viszont kétszámjegyű ütemben bővült éves szinten, miközben havi szinten is húzta az építőipar egészét.
A szegmens nagyobb részben az állami megrendelésekhez kötődik, emiatt nagyobb volatilitás is jellemzi az egyes nagyértékű projektek indulásához vagy zárásához kötődően. A szerződésállományi adatok is pozitívabb jövőképet mutatnak: az új szerződések volumene ugyan stagnált éves szinten, de a rendelésállomány – a magas szinthez képest is – közel 10 százalékos növekedést mutat.
A rendelésállomány alapján az MGFÜ-nél bővülést várnak, de kérdésesnek tartják, hogy ez mennyire lesz széleskörű az ágazatban. A lakásépítések mindenképp húzhatják az ágazatot, a Lakhatási Tőkeprogram, illetve az Otthon Start Program nyomán megjelenő kereslet által hajtva, miközben az egyéb építmények esetében is fokozatos növekedés következhet.
A vállalati szegmensben viszont továbbra is erős a bizonytalanság, ami visszafogja a beruházási hajlandóságot. A szektor januári megtorpanása érdemben visszavetette az első negyedéves GDP-t, Molnár szerint viszont a következő negyedévekben a hozzájárulás már pozitív lehet. „A beérkező uniós források is támogathatják a stabilizációt: ezzel kapcsolatban kulcskérdés lesz, hogy a többletkereslet milyen mértékű áremelkedést von majd maga után” – tette hozzá.
Fotó: Facebook / Magyar Péter
Beütött a választási hajrá
„Az ágazat termelése ilyen magas szinten utoljára 2023 júliusában állt, és abban az egy hónapban is inkább csak kivétel volt a magas szint, mint szabály” – hívta fel a figyelmet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Az építőipar tehát jól indította a második negyedévet, ez alapján Regős nem zárja ki, hogy – az első negyedévvel szemben – pozitív lehet az ágazat növekedési hatása. A kettősséget azonban ő is kiemelte: az épületek építésének visszaesése mellett az egyéb építmények építése 13,9 százalékkal bővült. Az előbbihez tartoznak például az ipari beruházások, ahol a bizonytalan gazdasági környezet és az alacsony kereslet miatt az elemző nem tartja meglepőnek a lassulást.
Az egyéb építményeknél az állami beruházások voltak túlsúlyban, ahol
egyrészt lehetett egy választás előtti átadási hajrá, másrészt azért is siethettek az építkezésekkel, hogy azokat még ne érintse a kormányváltás.
Az erős forint szintén segíthetett a beruházásokon, hiszen bár az exportáló cégek helyzete emiatt romlott, de az importból származó építőanyagok a forint alapon működő cégeknek olcsóbbá váltak.
„A rendelésállomány azonban nem mutatott kiugró növekedést, a hó végén 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – igaz, hogyha csak ennyivel nőne a negyedévben az ágazatban a termelés, azzal már elégedettek lehetnénk” – mondta Regős.
A Gránit Alapkezelőnél teljesítménynövekedésre számítanak a közeljövőben az építőiparban, különösen a bérlakás-építések és a vasúti beruházások kapcsán. Úgy látják, az az uniós források beérkezése kulcskérdés, ez adhat újabb lendületet az építőiparnak, de a következő hónapokban az új struktúra felállásának ideje még némileg lassíthatja az új beruházások indítását.
