2019. november 4. 11:00

Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci - valami hasonló logika mentén gondolkozhatott Orbán Viktor, amikor stratégiai ágazattá emelte a sportot, és a látvány-csapatsportokba milliárdokat kezdett áramoltatni a TAO-n keresztül. A területért felelős államtitkár azonban elárulta azt, amit talán sokan sejteni véltek: nem a minőség a fő mérce a kormány számára, hanem az, ami a kirakatban van.

A társasági adókedvezmény rendszerét Orbán Viktor 2011 nyarán eredendően az utánpótlás-nevelés fejlesztésére találta ki - legalábbis erre alapozta az új támogatási forma kommunikációját. Meglehetősen összetett kérdés megítélni, hogy eltérített közpénzként a látvány-csapatsportágakban megjelenő TAO-forintok mennyire jól hasznosultak.

Azt el kell ismerni, hogy az idestova nyolcadik éve élő rendszer igazán látványos eredményeket nem hozott - ha nem vesszük figyelembe a TAO-ból felhúzott különféle sportlétesítményeket. Ugyan az elmúlt években a magyar szurkolóknak is "leesett" némi sportsiker, úgy mint a válogatott 2016-os EB-szereplése, vagy a Fradi és a Fehérvár nemzetközi kupaszereplése, ehhez nem sok köze van a TAO-rendszerben fejleszteni kívánt utánpótlás-nevelésnek. Az EB-sikerhez zömében külföldön szereplő, minőségibb ligához szokott, profibb körülmények között játszó focisták járultak hozzá, míg a két klubcsapat nemzetközi csoportkörös szereplése sem hazai tehetségek verítékes munkájának köszönhető. Pusztán annak, hogy az NBI-es szinten kiemelkedő költségvetés lehetővé teszi drágább külföldi játékosok vásárlását, így pedig egy kupaszereplésre esélyes csapat összeállítását.

Fotó: MTI Fotó: MTI

Ez azonban nemcsak az NBI-ből kiemelkedő két klub esetében figyelhető meg - mint az kiderül, a jobbikos Steinmetz Ádám parlamenti kérdéséből.

"Luiz Felipe Ventura dos Santos, Bohdan Melnyik, Anton Kravchenko, Cornel Alexandru Ene, Rados Protic, Roman Karasiuk, Lucas, Sassá, Stavros Tsoukalas, Gheorghe Grozav és Kovácsréti Márk. Nem, nem a Dinamo Kijev-Dinamo Bukarest vegyesválogatott tagjait soroltam fel, hanem a 2019. szeptember 14-én pályára lépő Kisvárda labdarúgó csapatának kezdő tizenegyét." - vezette fel kérdését a képviselő.

A felsorolásból látható, a meccsen 10 külföldi focista mellett csupán egyetlen magyar játékos kapott helyet, ám Kovácsrétiről sem mondható el, hogy a helyi utánpótlásban nevelkedett volna. Pedig a Kisvárda a TAO-rendszernek köszönhetően 2015 és 2018 között 2,1 milliárd forint közpénzt kapott versenyeztetésre, képzésre, személyi jellegű ráfordításra, infrastruktúra-fejlesztésre, valamint utánpótlás-nevelésre - idézi Steinmetz.

A jobbikos képviselő a kisvárdai szakmai munka minősége mellett egy fontosabb kérdést is feltett a miniszternek:

"Ön szerint nem kellene a TAO-támogatások mértékét elsősorban az elvégzett utánpótlás-nevelő munka eredményességéhez kötni?"

A kisvárdai utánpótlás-nevelés ráadásul nem is a környékbeli fiatalok fejlődésére helyezi a hangsúlyt. Információnk szerint az akadémián leginkább magyarul sem tudó ukrán fiatalok próbálgatják elsajátítani a labdarúgás csínját-bínját.

Steinmetz Ádám azonban nem kapott választ a minisztertől, helyette ugyanis a területért felelős államtitkára, Szabó Tünde válaszolt. Felszólalása alapján pedig úgy tűnik, hogy a kormány számára a felszín és a mennyiség a lényeg, nem a minőség. 

 

Addig jó, amíg kicsik vagyunk

A támogatási rendszert uniós tagként el kellett fogadtatni Brüsszellel, a Népszava által ismertetett, erre a célra benyújtott dokumentum alapján pedig "addig jó, amíg rossz a foci". Az Európai Bizottságot meg kellett győzni arról, hogy a profi sportba áramló közpénz nem fogja majd eltorzítani az európai sportpiacot. A kormány érvrendszerének lényegi pontja volt, hogy a magyar labdarúgás nemzetközi viszonylatban jelentéktelen: sem a csapataink nincsenek kint az európai tornákon, sem játékos-exportőrként nem rúgunk labdába. Vagyis Brüsszel addig tudja áldását adni a közpénzek eltérítésére alapuló támogatási rendszerre, amíg a csapatainkat inkább jellemzi az eredménytelenség, mint a siker, és hazai nevelésű játékosok sem fogják elárasztani az európai piacot.

A sportért felelős államtitkár válaszában először leszögezte: amikor bevezették a TAO-támogatást, az volt a cél, hogy segítsék és még erősebbé tegyék az utánpótlás-nevelést, javuljon a sportszolgáltatások színvonala, el tudjanak indulni a létesítmény-fejlesztések, és szélesítsék a sport társadalmi bázisát.

A kormány azonban nem a kinevelt fiatal sportolók számát tekinti a rendszer legfőbb mércéjének. Szabó Tünde szerint:

"a kormány számára fokmérő, hogy egyrészt növeljék a sportolók létszámát, másrészt milyen sportlétesítmény-fejlesztési hozadékai vannak a TAO-nak."

Megjegyezte: mindkét területen jelentős eredményeket tudnak felmutatni, hiszen 2011 óta több mint a kétszeresére nőtt az igazolt sportolók száma. A létesítményekkel kapcsolatban pedig még ennél is sokkolóbb információt szolgáltatott az államtitkár. Elmondása szerint ugyanis 2011 óta a TAO-ból létrehozott új, valamint az ebből felújított létesítmények száma meghaladja a 2500-at.

Zárásként megjegyezte: a TAO-rendszer támogatásával és a létesítményfejlesztéseknek köszönhetően egy sikeres generáció fog felnőni.

Mivel az államtitkár a válaszában a sportolói létszámot és a sportlétesítményeket emelte ki a kormány fokmérőjeként, joggal feltételezhető, hogy a TAO-rendszerrel összefüggésben a mennyiségi eredmények számítanak a minőségiek helyett. A kormány ugyan hivatkozhat arra, hogy a sportolói létszám-növekedés és a javuló létesítményi infrastruktúra közvetett hatásaként is tetten érhető némi minőségbeli javulás és eredmény, ám a milliárdok értelmes elköltésének mégiscsak az lenne az igazi fokmérője, hogy milyen szakmai munka folyik az utánpótlás-nevelésben, és hány - külföldi csapatok számára is - értékes játékost tud "kitermelni" a magyar foci.

3 millió forintból mindent elérhetsz

A céljaidhoz elég lenne 3 millió forint? A legjobb személyi kölcsönökkel felújíthatod a lakásod, lecserélheted az autód, de saját vállalkozásodat is beindíthatod. Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és legyen tiéd a legkedvezőbb hitel a törlesztőrészlet nagysága alapján: a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönének 60 654 forint a havi törlesztőrészlete, a THM pedig 8,17 százalék, de szintén kedvező a Raiffeisen Bank ajánlata: a törlesztőrészlet 60 757 forint, a THM pedig 8,92 százalék. A Cetelem Saját Ritmus kölcsönt 61 767 forintos törlesztőrészlettel és 9,47 százalékos THM-mel érhetjük el. A Budapest Bank Prémium kölcsöne havi 64 152 forintos törlesztőrészlettel és 10,50 százalékos THM-mel lehet a miénk. További ajánlatok, esetleg nagyobb hitelösszeg érdekel? Használd ezt a hitelkalkulátort!