A decemberi kamatvágás az MNB részéről meglepőnek nem nevezhető. S azóta, hogy tavasszal a hatéves mandátumuk végére ért két tag helyére Nagy Mártonhoz közelálló személyek kerültek a Monetáris Tanácsba, már az sem tekinthető szokatlannak, hogy a mértékről ismét voltak házon belüli viták, s ezt el is árulják. Ez egyszerre mutathat transzparensebb döntéshozatalra, és aggasztóbb házon belüli vitákra, melyeknek káros hatásai is lehetnek.
A Magyar Nemzeti Bank az idei utolsó kamatdöntésével egy újabb kamatvágást jelentett be, a 75 pontos vágással immár 10,75 százalék az irányadó ráta. Érdekesség, hogy Virág Barnabás területért illetékes alelnök szerint szakmai vita volt a Monetáris Tanácsban, hogy a vágás 100, vagy 75 bázispontos legyen. Ez nem tűnhet nagy eltérésnek, de önmagában jelentőséggel bír, ha szakmai viták akadnak a monetáris tanácsban.
Virág Barnabás már eleve bejelentette, hogy vágás lesz decemberben. Ezt indokolják a jegybank alapvetéseit hajtó inflációs adatok, és újonnan is megerősített kilátásai.
Jegybanki váltás
Amiről Virág a jegybank legutóbbi háttérbeszélgetésein beszélt, azért elgondolkodtató, mert ezek alapján tényleg van vita a monetáris tanácsban.
Az 50, a 75 és a 100 bázispont nem mindegy, itt milliárdok mozgásáról van szó.
A kérdéseinkkel kerestük is Virágot, sokkal okosabbak nem lettünk.
Leginkább abban kellene tisztán látni a jegybank politikájában, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt inflációs sáv alapján lép, vagy nem. A legutóbbi adatközlés éves alapon 7,9 százalék, ez kétszerese a jegybanki célnak. Kérdésünkre Virág a szakmaiságnak a fontosságát hangsúlyozta, de láttunk már kecskét fán.
Kívülről a legérdekesebb, hogy érdemi szakmai viták is zajlanak a tanácsban, és ezt meg is osztják a nyilvánossággal. Korábbi beszélgetéseink alapján minden globális elvárásnak megfelelően dönt, és közöl mindent az MNB. Ellenvetésként odadobnánk, hogy a régi időkben a Monetáris Tanács tagjai éltek különvéleményezés lehetőségével, ebből az elmúlt időben kevesebbet lehetett látni. A mostani vita lehet, hogy ezt hozhatja vissza, és nem is biztos, hogy ez káros.
A Monetáris Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről.
A Monetáris Tanács idei utolsó kamatdöntést követő közleménye is mutatja, hogy a tagok számos nemzetközi és hazai tételt próbálnak egyszerre kezelni. Azzal, hogy látszólag összevesznek néhány bázisponton (ami praktikusan sokmilliárd forint) egy újabb kérdés. Ezzel együtt érdekes és érdemes fejlemény, hogy egy fejlett gazdasághoz méltóan, érdemi szakmai vitái vannak a hozzáértőknek, és erre van a nyilvánosságnak rálátása.
Vezetőváltás a kártyákban
Alkalmunk volt megkérdezni Orbán Viktor miniszterelnököt az idei, többórás sajtótájékoztatója után, hogy kit szeretne jegybankelnöknek. Ezt egyelőre elintézte annyival, hogy
Térjünk rá vissza márciusban.
Ez jelentheti azt, hogy 2025 márciusára gondolt, amikor is Matolcsy György jegybankelnök hatéves mandátuma lejár. Ha jövő márciusra utalt, az sokkal komolyabb felfordulást sugall.
Matolcsy huzamosabb ideje kritikus a kormány gazdaságpolitikájával, noha tagadja, hogy a két oldal ellenfelévé vált volna a másiknak. Az erősen valószínűsíthető, hogy a gazdasági kormányzat immár egy másik vezetővel képzeli el a továbbiakat.
