Komoly ajándék-e ma egy könyv karácsonyra?

A plázák hatalmas könyváruházaiban egész évben sok ezernyi kötet sorakozik az állványokon, polcokon, gondolákon. Tudjuk, Harry Potter nélkül nem élet az élet, a szakácskönyv dömping megállíthatatlan, a gyerekeknek szóló kiadványok áttekinthetetlen mennyiségűek.

Újabban berobbant a streaming is: pillanatok alatt elfogyott a gigantikus nagyságú boltok előterébe kirakott Red, White and Royal Blue, csakúgy, mint A rólad alkotott kép (The Idea of You) forgatókönyvének eredeti nyersanyaga, amelyek például sztárrá tették Nicholas Galitzine-t. Itt a két műfaj egymást erősíti: a streaming filmek könyvváltozatait viszik, mint a cukrot.

A jó kereskedőnek ideális esetben az aktualitásokra is figyelni kell: például arra, hogy a világsajtó napokkal ezelőtt tele volt a Halál Velencében című Thomas Mann kisregénnyel, annak okán, hogy elhunyt a legendás Visconti film főszereplője, Björn Andrésen.

Nos, itthon sehol nem láttuk az előtérbe helyezve ezt a könyvet, aminek több oka lehet. Egyrészt a mai tananyagban talán nem szerepel hangsúlyosan Thomas Mann – „fehérek között egy európai”, írta róla József Attila – vagy mert a Halál Velencében arról (is) szól, hogy az író, hiába volt felesége és öt gyereke, valójában homoszexuális volt.

Mégis ráleltünk, igaz, a Zsebkönyvek sorozatban – és nem volt befóliázva. Amikor rákérdeztünk ennek okára – vajon figyelmetlen volt-e a fő cenzor? –, azt a választ kaptuk, hogy a felnőtteknek szóló könyveknél ez nem szokás. Most persze lehetne azon elmélkedni, hogy egy 183 centis 17 éves gyerek, ha ezt leemeli a polcról, kérnek-e tőle személyi igazolványt, vagy sem, de hagyjuk. Mint az egyik eladó mondta, ennek nincs sok esélye, mert a mai tananyagban nem szerepel hangsúlyosan a német író.

A magyar klasszikusok sem hiányoznak – Diákkönyvtár néven találunk egy nagy kupac remekművet, Radnótitól a Pál utcai fiúkig – valahol hátul, hiszen előre a frissen érkezett újdonságokat kell kirakni. Főleg olyanokat, amelyek a nők lelkével foglalkoznak vagy éppen recepteket ajánlanak az ünnepekre. De örömmel láttuk volna Diane Keaton életrajzi kiskönyvét is – elhunyta alkalmából bizonyára érdekelte volna az olvasót –, de vagy elfogyott, vagy egyszerűen nincs idő és energia az efféle aktualitásokra való reagálásra.

Tessék utánanézni az antikváriumokban – hangzott a jó tanács. Nos, antikváriumokban sok minden izgalmas dolog kapható. Böngészni, vásárolni élmény, eladni gyötrelem. De így is halódik a legtöbb. A villanyoszlopokra kirakott hirdetés ígérete – miszerint házhoz megyek könyveiért, ne dobja ki! – csak addig érvényes, amíg be nem lép a lakásba a kereskedő. Rögtön elkezdi fitymálni a házi készletet, ez se kell, az se, na jó az egészért – ötven darab – adok tízezret. Közben – rosszabb esetben – körbevizslat a lakásban, talán az a festmény mégis érdekelné. Általánosítani persze nem szabad, de egyedül ne fogadjunk kereskedőt a lakásunkban.

Otthon közben belefúlunk a könyvekbe. Ma már ott tartunk, hogy a kulturáltabb társasházak zárt lépcsőházaiban külön polc szolgál azoknak a köteteknek – például elavult útirajzoknak, Agatha Christie-nek, de akár Martin du Gard-nak, Sagannak, Sartre-nak, Rilkének is –, amelyek egy-egy családban, talán generációváltások miatt is, fölöslegessé váltak. Ezért aztán egymás között cserélnek a lakók, ami duplán jó, hiszen még a recycle (magyarul: újrahasznosítás)elvének is eleget teszünk.

Kossuth-díjas írók művei a földön hevernek

A lomtalanításokon százszámra hevernek a földön a szocialista éra sztár íróinak és költőinek kötetei csakúgy, mint a kétkilós orosz-magyar szótárak. Ki olvas ma Nagy Lászlót, Juhász Ferencet, vesz a kezébe Moldovát, Végh Antalt, vagy akár Kertész Ákostól a Makrát? Láttunk Örkényt is egy koszos dobozban, csakúgy, mint korai Szabó Magdát. A Z és alfa generáció ezeket nem olvassa.  A műveltebb réteg viszont – és ez örvendetes – vevő Grecsóra, Dragománra, Tóth Krisztinára, Szabó T. Annára.

Az AI szerint – aki ugye mindent tud – a könyvkereskedelem legfontosabb problémája ma elsősorban a magas infláció, a megnövekedett rezsiköltségek. A munkaerőpiaci változások (például a kata megszigorítása) ugyancsak jelentősen megemelték a könyvkiadás költségeit, ami áremelkedéshez vezetett. Ezáltal az olvasók kevesebb új kötetet vásárolnak, ami a kereslet csökkenését eredményezi.

Bár a korábbi, akut papírhiány enyhült, a nyomdákban tapasztalható nehézségek és az ellátási lánc problémái továbbra is fennállnak, ami bizonytalanságot okoz a gyártásban. Az e-kereskedelem térnyerésével a logisztika vált az egyik legfontosabb versenytényezővé. A gyors és hatékony kézbesítés iránti igény növekszik, ami komoly szervezési és anyagi terhet ró a kereskedőkre.

A pandémia átalakította a vásárlási szokásokat és felgyorsította az online betörését, ami kihívást jelent a hagyományos, fizikailag is létező könyvesboltok számára. Ugyanakkor az olvasási szokások is változnak, bizonyos műfajok – például fantasy, romantikus, pszichológiai témák – népszerűsége nő. De csak akkor, ha figyelemfelkeltő a borító – olyannyira, hogy túlkínálat van a színes, csicsás küllemű könyvekből.

A Scolar kiadóvezetője, Érsek Mercédesz is megerősíti az utóbbi trend előretörését. Egyre népszerűbb a romantikus irodalom, a fantasy, a segíts magadon életmód-bibliák, a pszichológiai tanácsok, a gyerekkönyvek. Az író neve sokat számít, de nem feltétele a sikernek.

Kérdés, a kisebb kiadóknak hol érdemes forgalmazni a kiadványaikat. Nos, a nagyok, a Libri és a Líra mellett először is a saját webshop az ideális megoldás, így kikerülhető számos költség. Az olvasók akkor tudják legjobban támogatni a kisebb kiadókat, ha azok saját webshopjaiban, boltjaiban vásárolják meg a könyveket – véli a kiadóvezető.

Nem mindegy, mikorra időzítik a megjelenést. Ez nagyban függ a Könyvfesztivál és a Könyvhét időpontjától. A március kezd háttérbe szorulni, mivel a Könyvfesztivál átkerült október elejére. A május vége, a szeptemberi iskolakezdés és a karácsony kiemelt időszakok.

Egy halálesetnél – mint az említett Thomas Mann kötet, vagy éppen Diane Keaton művei – a jó kereskedő egész biztosan rögtön fókuszba helyezi ezeket. Ilyen esetekre persze nyilvánvalóan nem lehet előre felkészülni, ez egyfajta megemlékezés, tisztelgés az adott szerző, művész, vagy fontos ember iránt. Egy apropó, hogy felhívják a figyelmet az életművére, örökkévalóvá tegyék a nevét.

Bár azt gondolhatnánk, hogy e mögött csak kereskedelmi érdekek húzódnak, valójában egyáltalán nem. Maguk a könyvesbolti eladók is sokszor komoly gyászfolyamaton mennek keresztül, ha egy számukra nagy tiszteletben álló személyiség, vagy alkotó távozik az élők sorából. Úgy tisztelegnek előtte, hogy kihelyezik méltó helyre a könyveket, amik hozzá kapcsolódnak – tette hozzá Érsek Mercédesz.

A hullámok meglovagolása és az értékállóság

Mint minden piacon, itt is érdemes meglovagolni az aktuális hullámot, vagy reagálni egy váratlanul kialakult helyzetre, esetleg megemlékezni egy fontos ember életművéről. De a hullámok többnyire amilyen gyorsan jönnek, olyan gyorsan csillapodnak le, és hosszú távon nem mindig generálnak valós vásárlóerőt.

A működést a hosszan tartó, stabil értékállóságra érdemes alapozni. Ha az alapok sziklaszilárdak, akkor csapkodhatnak körülöttünk a hullámok bátran, talán formálódunk általuk kicsit, de nem sodornak el.  

Bokor Pál, az Atlantic Kiadó tulajdonosa kicsit máshogy látja.

Mint mondja, tudomásul kell venni, hogy a szépirodalom haldoklik, mostanáig még egy Krasznahorkait is csak párszáz példányban lehetett eladni. Nő a jelentősége a praktikus műfajoknak, Bár az író neve sokat számít, annál fontosabb a hírverés. Erős reklámmal a legvacakabb könyv is eladható, bár minél gyengébb az írás, annál többe kerül sikerkönyvet varázsolni belőle.

Bokor Pál szerint a nagy könyves portálokon, mint a Libri, a Líra és a Bookline, jobb forgalmazni. Saját webshopot működtetni, vagy boltot nyitni általában már nem érdemes. Könyvhét idején és karácsony előtt ma is többszörösére nő az érdeklődés, más időpontokban inkább sikeres kiadványok utánnyomásait érdemes piacra dobni.

Arra a kérdésre, hogy mennyire fontos a gyorsaság, egy váratlan eseményre való reagálás, Bokor Pál azt mondja, fontos, de nem elég a biztos sikerhez. Elsőként adtak ki könyvet két New York Times-os szerzőtől She Said címmel, az utóbbi évek legnagyobb szexbotrányáról, ami miatt a Miramax stúdió főnöke, Harvey Weinstein börtönben ül. „Ma is kapható, mert rossz címet (She said) adtunk neki. Vilmos herceg és Kate Middleton szerelméről is mi adtuk ki az első könyvet magyarul 2011-ben. Magyar szerző írta, álnéven. Aztán jöttek az eredeti angol művek magyar fordításai. Legalább öt könyv jelent meg magyarul erről a témáról, de mire a többiek kapcsoltak, már eladtunk vagy kétezer példányt” – közöte Bokor Pál.