9p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A kormány beavatkozása torzulásokat okozott a gazdaságban, így elsőre kevésbé feltűnő, hogy stagfláció közeli helyzet alakult ki, a GDP ugyanis még növekszik. Ha azonban a magyar vezetés nem szeretné, hogy tartósan magas legyen az infláció, akkor kénytelen lesz növekedési áldozatot hozni, véli friss elemzésében Bod Péter Ákos.

Bár még nincsenek összefoglaló adatok a magyar gazdasági ciklus alakulásáról, az bizonyosnak látszik, hogy 2022 első két negyedévének erőteljes (de már akkor is tudhatóan fenntarthatatlan) növekedési lendülete a harmadik negyedévben lassulásnak adta át a helyét, és meglehet, hogy a negyedik negyedéves GDP-index előjele már negatív lesz. Azzal teljesülne a recesszióba lépés szokásos feltétele.

A helyzet statisztikai minősítésétől függetlenül jól érezhető, hogy a 2022-es év két részből áll: az első fele még a 2021-es visszapattanás és a választási pénzpolitika együttes hatását tükrözi: a természetes ütemet jóval meghaladó, erőltetett növekedés, amelyet a belső felhasználás (alapvetően a háztartási és közösségi fogyasztás, másodsorban a felhalmozás) fűt, miközben az egyensúlyi helyzet gyorsan romlik. Ennek mindenki által látható jele az infláció, amely már a 2020. tavaszi nagy leállás előtt is erőteljes volt, de 2021 derekán különösen felgyorsult, és mostanra az európai lista elejére juttatott minket. Kevesek által figyelt mutatók is értesítenek a helyzet romlásáról: ilyen a külkereskedelmi mérleg, a költségvetési hiány, a forintvaluta külső értékvesztése az euróval, dollárral és lényegileg az összes európai fizetőeszközökkel szemben.

Ugyanakkor bizonyos részmutatók egészen megnyugtatóan alakulnak

– ha nem nézünk az adatok mögé. Az alábbiakban néhány friss statisztikai adatra tekintünk rá a tisztábban látás érdekében.

Ami az ipari termelést illeti, a legfrissebb adatból sem lehet látni a recessziós veszélyt: a 2022. szeptemberi index szerint a termelés volumene 11,3 százalékkal (munkanaphatástól megtisztítva 11,6 százalékkal) meghaladta az egy évvel korábbit. A KSH közlése szerint a bővülés eléggé általános volt, kiterjedt a feldolgozóipari alágak többségére, a járműiparra, az elektronikai területre, és kisebb mértékben az élelmiszeriparra. Egészében a termelés az év első kilenc hónapjában 6,7 százalékkal nagyobb volt, mint 2021 azonos időszakában.

Hol van itt a recesszió? Az ipari volumen időbeli alakulása nem mutat trendfordulót az első három trimeszterben, holott az energiaárak drágulása és a nemzetközi környezet kockázatosságának további növekedése elvileg akkor is érezteti hatását, ha a megrendelések, készletezések és egyéb okok miatt mindig van késleltetés az adatokban.

Némileg hasonló az üzenete a lakossági fogyasztás alakulásának. Erről is megvannak már a szeptemberi adatok. 2022. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva 7,8 százalékkal emelkedett a kiskereskedelem forgalmának volumene. Itt azonban már jobban megmutatkozik a 2022-es év kettős természete: az év első hónapjaiban sosem látott forgalomnövekedés következett be, lényegében a választások idejéig:

februárban csaknem tíz százalékkal nőtt a vásárlások volumene 2021 februárjához képest, ám a hó/hó dinamika szeptemberre már csak 3 százalékra mérséklődött.

Az első 9 hónap fogyasztási adatainak összetétele igen figyelemre méltó: az élelmiszer-kiskereskedelemben 0,5 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 26,9 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

Itt bizony már nagyon látszik az inflációnak és az arra adott különös gazdaságpolitikai válasznak a direkt hatása. A roppant mértékben megdrágult élelmiszerekből a lakosság jelentős csoportjainak juttatott pénzbőség ellenére nem nőtt érdemben a fogyasztás, viszont a 2021. novemberi szinten befagyasztott árú üzemanyagok forgalma meghökkentős mértékben felfutott.

Mindez olyan időszakban, amikor Európa összes többi országában mérséklődött az üzemanyag-vásárlási volumen, részben stratégiai megfontolásokból, de legfőképpen a nagyban megemelkedett piaci árakra adott észszerű gazdasági reakcióként. Ezzel szemben a magyar kormány a választások előtt bevezetett üzemanyag-ármaximalizálást nem vizsgálta felül a sikeres választásokat követően, a további meghosszabbítással azonban még abszurdabb lett a magyarországi kiskereskedelmi ár mértéke a nemzetközi árviszonyokhoz, de a többi magyarországi árhoz képest is. A fogyasztók a maguk szempontjából teljesen logikusan reagáltak az árkedvezményre: növelték vásárlásukat benzinből, dízelből.

Lesz itt még kétségbeesés. Fotó: Depositphotos
Lesz itt még kétségbeesés. Fotó: Depositphotos

Az európai országok azonban nem ok nélkül engedték rá (teljesen vagy átmeneti adókedvezmények révén csak félig) az új ár-realitásokat a végfogyasztóra:

a világméretű energia-árdrágulás mellett a nettó importőr országok számára nagyon fontos, hogy kevesebb energiahordozót kelljen megvenni.

Erős exportképességű országoknak is komoly jövedelemrontó tényező a nemzetközi cserearányok mostani alakulása.

Mind az ipari termelésről, mind pedig a lakossági fogyasztásról nyert újabb adatok egy irányba mutatnak: a választási megfontolásokból túlpörgetett magyar gazdaság pontosan akkor importált többet (egyebek közt nyersanyagokból és energiahordozókból), amikor a behozatali árak ránk nézve kedvezőtlenül alakultak. Így természetesen a cserearányromlás káros hatásait hazánk sem kerüli el, ezt jelzi a külkereskedelmi statisztikák gyors romlása. 

Az év első 9 hónapjának adatai sokkolók: az idén végig deficites volt a külkereskedelem, és most szeptemberben újabb, ezúttal 652 millió euró (274 milliárd forint) hiány keletkezett a termék-külkereskedelmi mérlegben. A baj az importágon következett be: bár nem nőtt a behozott áruk volumene, de a ránk nézve hátrányos árarányok nyomán az export euróban számított értéke 28, az importé 33 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A korábbi években jelentősen szufficites volt a külkereskedelmi forgalom az év első három negyedévében: a kontraszt most nagyon feltűnő.

A lakossági üzemanyag és a háztartási energiaszolgáltatás államilag diktált árai a sokéves átlag fölé emelték a belkereskedelem dinamikáját.

Ezzel a lakossági, fogyasztói hangulaton politikailag fontos időszakban sokat javított – átmenetileg – az állami intervenció, csak éppen a külső egyensúly felborulása árán.

De még az ipari termelés meglepően stabil üteme is vegyes öröm, hiszen a magyar feldolgozóiparban sajnos elég nagy arányt tesznek ki a nyersanyag- és energiaigényes kultúrák; a termelési volumen mostani dinamikája azzal jár, hogy annak inputoldala negatívan hat ki a külkereskedelmi (és így közvetve a fizetési) mérlegre.

A kereskedelmi mérlegromlás leképeződik a teljes fizetési mérleg deficitjében, hacsak a nemzetközi transzferek, így az uniós alapokból érkező pénzek, nem képesek ellensúlyozni a deficitet. A fizetési mérleghiányt pedig külső forrásbevonással (azaz eladósodással) kell ellensúlyozni. A Magyar Nemzeti Bank devizatartalékja ugyanis csekély ahhoz, hogy jelentős külső pozícióromlást tartalékból lehessen finanszírozni.

De vajon az árrendszerbe való kormányzati beavatkozás meghozta-e az eredményeit? A legfrissebb inflációs adatok nem ezt mutatják. 2022 októberében mindegy 22 százalékkal nőttek az árak az előző év októberéhez mérve a KSH által közzétett különféle mutatók alapján. Konkrétan: a fogyasztói árindex 21,1 százalék volt, ez egy hónap alatt átlagosan 2 százalékos növekedés. A harmonizált fogyasztói árindex pedig 21,9 százalék lett, a nyugdíjas-kosárra számolt inflációs index 23,6 százalék. Ami a monetáris politika felől nézve különösen aggasztó: a maginflációs mutató abban a hónapban 22,3 százalék volt – ez pedig arra utal, hogy a változékony és állam által befolyásolt tételeken felül is jellemző az áremelkedés.

Tanulságos megnézni a 2022. októberi árhelyzetet a megelőző év ár-adataival összevetve. Az élelmiszerek 40 százalékkal drágultak, főként a tojás (87,9 százalék), a kenyér (81,4 százalék), a tejtermékek (75,4 százalék), a vaj és vajkrém (71,6 százalék), a margarin (58,0 százalék). A háztartási energia 64,4 százalékkal került többe. De drágábbak lettek a fogyasztási cikkek is (14,9 százalék), pedig ezek a cikkek hosszú éveken át segítettek féken tartani az inflációt, mert alig drágultak az erős nemzetközi árverseny miatt. Most az autók, bútorok, más tartós cikkek is drágábbak; a tartósan gyenge forint miatt egyszerűen akkor is többe kerülnek a magyar vásárlónak, ha az áruk dollárban vagy euróban nem emelkedik meg. 

Így vált szétterülővé a magyar infláció – miközben sok állami ár-megkötés emellett jelentős elfojtott inflációt hagy a rendszerben. Ebből sajnos az következik, hogy a hátralevő hónapokban akkor sem lehet gyors dezinflációra számítani minálunk, ha a világpiacon már megindul az energia, anyagok, mezőgazdasági termékek tőzsde árainak a mérséklődése, és az ellátási láncok helyreállása nyomán az árak is stabilizálódnak.

Így bár megeshet, hogy a gazdasági aktivitás szokásos mércéje (a GDP-változása) szerint éppen csak megérinti a recesszió a magyar gazdaságot 2022 végén, 2023 elején, ám a pénzromlás üteme jóval meghaladja a térségi átlagot. Félő, hogy nálunk sokkal jobban elnyúlik a kétszámjegyű infláció időszakja, mint Európa többi inflációs országaiban, és ha a beálló inflációtól meg akar szabadulni a gazdaságpolitika, akkor ahhoz további növekedési áldozatot kell hoznia. A külső egyensúly megbomlása is kikényszeríthet hamarosan befékezést – amikor máshol a környezetünkben már jórészt kijutottak a nehéz korrekciós szakaszból. Ezért elmondható: jobb lett volna a korábbi technikai recesszió, mint szerkezeti merevségekkel és folyamatos kiigazítási (megszorítási) intézkedésekkel teli pangásos időszak. Sajnos van az utóbbira esélyünk.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!