A tervek szerint a vizsgálat második szakaszában a fertőzéssel vagy a fertőzéssel keletkező betegség (Covid-19) súlyos lefolyásával veszélyeztetett csoportokba tartozó embereken tesztelik az oltást. Ehhez azonban újabb vizsgálati adatokat kell majd benyújtani az engedélyező hatósághoz - közölte a PEI. Az intézet kiemelte, hogy az új típusú koronavírus elleni küzdelem egyik legfőbb célja a hatékony és biztonságos védőoltás kifejlesztése. Ezért a PEI korán megkezdi a fejlesztési projektek követését és széleskörű szakmai támogatását, hogy felgyorsuljon a hatósági engedélyezési folyamat, de teljesüljenek a tudományos követelmények. Így sikerült elérni, hogy a BioNTech esetében négy nap alatt lezárták az első klinikai vizsgálathoz szükséges eljárást - áll a közleményben.
A BioNTech és a Pfizer a tesztek elindításáról tájékoztató közös közleményükben aláhúzták, hogy a vártnál korábban kezdhetik meg az oltóanyag emberi tesztelését. Hozzátették: arra számítanak, hogy rövidesen az amerikai szakhatósági engedélyt is megszerzik, így a globális fejlesztési programjukban az Egyesült Államokban is elkezdhetik a klinikai vizsgálatokat.
Érdekesség, hogy kedden jelent meg az a hír is, amely szerint az Oxfordi Egyetem is elkezd tesztelni egy koronavírus elleni oltóanyagot önkénteseken. Angliában, ahogy világszerte számos országban több helyen is folyik a kutatás, az Oxfordi Egyetem mellett az egyik neves londoni kutatóegyetem, az Imperial College London szakértői is dolgoznak a megoldáson.
Európában az első oltóanyag tesztelése április elején kezdődött, akkor a bécsi székhelyű Apeiron Biologics kutatói által kifejlesztett oltóanyag kipróbálására adtak engedélyt. Miután Ausztria mellett Németországban és Dániában is megkapta az egészségügyi hatóságok engedélyét, a szérum tesztelése a laboratóriumi kísérletek után az emberi vakcinázás szakaszába lépett, és kétszáz osztrák, német és dán önkéntesnek adták be a szert. Az európai teszteket megelőzően csak az Egyesült Államokban kezdtek vakcinát vizsgálni.
Gyógyszerrel is legyőzhető lenne a koronavírus
A másik út a gyógyszer fejlesztése, mivel egy új szer létrehozása évekbe telik, ezért itt a meglévő szereket, illetve azok kombinációját tesztelik. Az egyik legígéretesebbnek először a klorokint, illetve a hidroxi-klorokin-szulfátot tartották a szakértők, ez ugyanis a 2003-as SARS járvány esetén utólag hatásosnak bizonyult. Donald Trump például úgy vezette fel a szert, mint amelyik egycsapásra megoldja a járványt, de például a magyar hatóságok is exporttilalmat hirdettek a hatóanyagra. A tesztekről napvilágot látott hírek viszont kételyeket ébresztettek az orvosokban, így nem biztos, hogy ezzel fogják legyőzni a kórt.
Egy másik nagyreményű szer, a remdesivir, amely kapcsán a sajtóban megjelent, hogy az első tesztek kifejezetten biztató eredményeket hoztak. A lelkesedést azonban maga a gyártója, a Gilead és több szakértő is igyekezett lehűteni. A cég azt hangsúlyozta, a remdesivir hatékonysága tudományosan nem bizonyított, további alapos teszteknek kell még jönniük, mielőtt biztosat mondhatunk arról, mennyire hatásos a koronavírus-betegség gyógyításában.
A napokban Barabási Albert-László fizikus-hálózatkutató bostoni laborja hálózatkutatással és a mesterséges intelligencia segítségével állította össze a koronavírus 86 lehetséges ellenszerét felsoroló listát; arra biztatta a kutatói közösséget, hogy ez alapján kezdjék meg a teszteket.
