2019-ig hazai számításokkal készült zajtérkép időről-időre az ország különböző pontjairól, de 2019. január 1-jétől kezdődően az Európai Unióban alkalmazott, közös zajszámítási módszertant kell alkalmazni.
Az európai uniós direktíva által előírt közös zajszámítási módszer viszont teljesen különbözik a hazai közúti és vasúti zajszámítási szabályozásban alkalmazott módszertantól. Az uniós módszer ugyanis egy alapegyenletet állít fel, és abból számolja ki az adott ország paramétereit.
Az uniós számításhoz nagyobb számú paraméter szükséges, ráadásul ezeket frekvenciasávonként kell előállítani, ami sokszoros adatmennyiséget jelent az eddig használt magyar adatokhoz képest - írja közbeszerzési kiírás.
Az úgynevezett CNOSSOS-EU hazai alkalmazásához elő kell állítani mindazokat a hazai viszonyokat tükröző műszaki adatokat, amelyek az uniós zajszámítás elvégzéséhez szükségesek, ezekhez pedig elengedhetetlen a közúti és vasúti zajkibocsátás számítása is.
A KTI Közlekedéstudományi Intézet ezért közbeszerzés írt ki az uniós tagállamok számára kötelező, közös zajszámítási módszer elvégzésére.
A módszertannak és az abból előállított alapadatoknak alkalmasnak kell lenniük óriási, mintegy 2500 kilométernyi közúthálózatot és 1000 km-nyi vasúthálózatot, valamint 9 db 100 000 főnél népesebb települést jelentő, köztük Budapest és agglomerációjának zajtérkép készítésére irányuló térinformatikai alapokon nyugvó adatgyűjtésre és adatfeldolgozásra, modellszámítások elvégzésére.
A feladatot a tótkomlósi, de budapesti telephellyel is rendelkező B3 Magyarország Mérnöki Szolgáltató Kft. nyerte el, melynek négy tagja közül az egyik, Forner Miklós a Budapesti Közút Zrt. igazgatója, akinek tagsága igen friss, 2021. januárjától ketyeg. A sikeres közbeszerzés minden bizonnyal jól jön a kilenc fős cégnek. Ugyan a 2020-as éves beszámolójuk még nem jött ki, de 2017-ben 185 116 millió forint, 2018-ban már ennek kb. ötszöröse, 607 681 millió volt a nettó árbevételük, míg 2019-ben, a pandémia előtti évben felére, 369 522 millió forintra esett vissza a forgalmuk.
Mi a zajszennyezés, vagy zajterhelés?
A zajterhelési határérték 65 decibel, mely felett már zajszennyezésről beszélünk - írja a wikipedia.hu. Az emberi fájdalomküszöb 140 decibel, magasabb értékű zaj már halláskárosodást okozhat, ezen kívül agyi- és idegrendszeri károkat is. Nem csak egyszeri magas szintű behatás okozhat károkat, hanem a zajszennyezett környezetben való hosszú távú tartózkodás. Egyes vélemények szerint Budapest a harmadik legzajosabb város Európában, ahol több millió embert fenyeget a zajártalom. Kutatások erősítik meg a feltételezést miszerint a tartós zajártalom felelős az időskori halláskárosodásért, és 8-10 évvel rövidülő élettartamért.